Magyarország nyugdíjreform-kockázatai nőnek a brüsszeli javaslatok vitájában

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Nyugdíjreform kockázatok és brüsszeli vita

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Dan Blystone

15 órával ezelőtt

Magyarország nyugdíjreform-kockázatai nőnek a brüsszeli javaslatok vitájában — Nyugdíjreform kockázatok nőnek

A magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságáról szóló vita új lendületet kap az Európai Bizottság Magyarország-jelentésének nyomán. A bírálatok szerint a brüsszeli ajánlások több ponton növelhetik a rendszer feszültségeit, miközben a hiány és a járulékteher kérdése továbbra is nyitott marad.

Kiemelések

Az Európai Bizottság szerint Magyarország nyugdíjkiadásai a GDP 8%-áról 12%-ra nőhetnek 2070-re, miközben a rendszer hiánya 2%-ról 6%-ra emelkedhet.
A járulékfizetési plafon visszahozása és annak szolidaritási adóval való kombinálása járulékkulcs-emelést kényszerítene ki finanszírozási okokból.
A Tisza-kormány mozgástere szűkülhet a nyugdíjreform terén, miközben EU-egyeztetési kötelezettségei miatt választási ígéretek visszafogására kényszerülhet.

Nyugdíjkiadások és reformjavaslatok

A Portfolio írása szerint az Európai Bizottság jelentése a magyar nyugdíjkiadások GDP-arányos emelkedésével számol, a jelenlegi 8%-ról 2070-re 12%-ra. A szövegben ismertetett értékelés ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy önmagában ez a növekedés nem feltétlenül jelent rendkívüli kockázatot, viszont a járulékbevételek arányának stagnálása a nyugdíjrendszer GDP-arányos hiányát a jelenlegi 2%-ról 6%-ra emelné.

A vita egyik központi eleme, hogy az OECD és az Európai Bizottság az induló nyugdíjak relatív csökkentését a jelenlegi tiszta bérindexálás helyett vegyes indexálással érné el. Az elemzés ezt gazdaságilag vitathatónak nevezi, miközben elfogadhatónak tartja az induló nyugdíjak növekedési ütemének óvatos lassítását, például az egységes 2%-os skálaszorzó fokozatos mérséklésével.

A szöveg szerint a jelenlegi 21%-os együttes nyugdíjjárulék 31%-ra emelése 2070-ig nem reális, de kisebb, például 2,5-2,5%-os kulcsemelés elkerülhetetlen lehet. Felmerül az is, hogy az átlagnyugdíj és az átlagbér arányát hosszabb távon csökkenteni kell, különösen akkor, ha a rendszerben erősebb degresszió védené az alacsonyabb nyugdíjakat a magasabb ellátásoknál kisebb mértékű értékvesztéssel.

Költségvetési teher és politikai mozgástér

A javaslatok között szerepel a járulékfizetési plafon visszaállítása is, ugyanakkor a plafon felett keresők többletbefizetésének egy részét szolidaritási adóként vonnák el. Az ebből adódó bevételkiesést a járulékkulcs emelésével kellene pótolni, ami ismét a rendszer finanszírozhatóságának kérdését helyezi előtérbe.

A cikk szerint egy jövőbeli Tisza-kormány nehéz tárgyalási helyzetbe kerülhet, ha saját nyugdíjtervét el akarja fogadtatni az Európai Bizottsággal. Ezt részben megkönnyítheti, ha visszavonja a túlzott választási ígéreteket, köztük a nyugdíjkártyára és a Férfi40 rendszerének közelítésére vonatkozó vállalásokat.

Korábbi cikkünkben a külgazdasági intézmények (EXIM Magyarország, HEPA és HIPA) teljes körű átvilágításáról írtunk, amelyet a gazdasági és energetikai tárca rendelt el. Bemutattuk, hogy a független szakértők a belső folyamatokat, az irányítási struktúrát és a szerződéseket is vizsgálják, kiemelten a közpénzek felhasználásának hatékonysága miatt. Az átvilágítás eredményei szervezeti és működési, valamint hatékonyságnövelő lépésekhez vezethetnek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?