Magyarországon az energiaközösségek kerülnek előtérbe a megújulóenergia-bővülés után

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország energiaközösségei

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Ciaran Ryan

1 órával ezelőtt

Magyarországon az energiaközösségek kerülnek előtérbe a megújulóenergia-bővülés után — Energiaközösségek fókuszban

Magyarország megújulóenergia-rendszere az elmúlt évek gyors napelemes kapacitásbővülése után új szakaszba lép, ahol a hálózati integráció és a helyben felhasználható energia válik kulcskérdéssé. Az ország energiatermelésének 34,3%-a már megújuló forrásból származik, de a teljes végső energiafogyasztásban a megújulók aránya csak 18,3%, ami a termelési és felhasználási oldal közötti különbséget jelzi.

Kiemelések

A magyarországi beépített napelemes kapacitás 2022 eleji 3 GW-ról 2025 végére várhatóan 8355 MW fölé emelkedik, meghaladva a téli 7663 MW-os csúcsterhelést.
A napenergia gyors terjedése miatt az energiarendszer fő kihívásává a hálózati integráció vált, előtérbe kerül a tárolás, rugalmasság, intelligens hálózatok és energiaközösségek szerepe.
Bár az EU-ban közel 8000 energiaközösség működik, Magyarországon továbbra is csak mintegy húsz van, így jelentős növekedési potenciál nyílik a decentralizált modellek előtt.

A napelemes bővülés új rendszerkihívásokat hoz

Az Portfolio.hu beszámolója szerint a magyar energiaátmenet elmúlt négy évét elsősorban a napenergia gyors térnyerése határozza meg. A beépített napelemes kapacitás 2022 eleji 3 GW körüli szintről 2025 végére 8355 MW fölé emelkedik az előzetes adatok alapján, miközben a 2025-ös téli csúcsterhelés 7663 MW volt.

Ez a növekedés azt mutatja, hogy a beruházási hullám a villamosenergia-termelésben látványos eredményt hoz, de nem oldja meg önmagában az ellátás biztonságát, mert a napelemek termelése továbbra is időjárás- és napszakfüggő. Az elmúlt években sok új háztartási és vállalati rendszer nulla betáplálási feltételek mellett létesült, és egyre gyakoribbá válik az is, hogy a rendszer egyensúlya érdekében a termelés egy részét vissza kell szabályozni.

A cikk szerint ez arra utal, hogy a megújuló energia terjedésének korlátját ma már nem elsősorban az új termelőkapacitás, hanem a hálózati integráció jelenti. Emiatt az energiatárolás, a rugalmassági szolgáltatások, az intelligens hálózatok és a közösségi energiamegosztás egyre fontosabb szerepet kap az energiapolitikában.

A magyar energiamixben közben a biomassza továbbra is jelentős szereplő marad, különösen a hőtermelésben és a lakossági felhasználásban, még ha a napenergia gyors bővülése csökkenti is a súlyát a teljes megújuló portfólión belül. A geotermikus energia a kedvező hazai adottságok ellenére még mindig alulhasznosított, míg a szélenergia kapacitása mintegy 330 MW körül stagnál, ami jóval elmarad az európai trendektől.

Az energiaközösségek lehetnek a következő növekedési szakasz

A teljes energiafogyasztás dekarbonizációja lassabban halad, mint a villamosenergia-termelés zöldülése, mert a közlekedésben továbbra is a kőolajszármazékok, a fűtésben pedig sok esetben a földgáz dominál. Ez magyarázza, hogy miközben a hazai energiatermelés több mint egyharmada megújuló, a teljes végső energiafogyasztásban a megújulók aránya még 20% alatt marad.

A szabályozás közben fokozatosan az energia helyben történő felhasználása felé mozdul el, ezt a RED III irányelv és a magyar villamos energiáról szóló törvény változásai is tükrözik. Az energiamegosztás jogi kereteinek megjelenése és a társasházi energiaközösségek lehetősége azt jelzi, hogy a decentralizált modellek a következő időszak üzleti és rendszerirányítási fókuszába kerülnek.

Az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint az Európai Unióban már közel 8000 energiaközösség működik, Magyarországon azonban számuk továbbra is csak nagyjából húsz körül mozog. A közösségi energiamodellek a helyi termelés és felhasználás összehangolásával csökkenthetik a hálózati terhelést, mérsékelhetik az energiaköltségeket és erősíthetik az energiafüggetlenséget, így a következő nagy hazai növekedési szakaszt jelenthetik a megújulóenergia-piacon.

Korábbi cikkünkben az uniós helyreállítási alap (RRF) várható klíma- és energiaátállási hatásait vettük górcső alá, kiemelve, hogy a Bizottság számításai szerint az RRF-beruházások és reformok érdemi éves kibocsátáscsökkentést hozhatnak az EU-ban. Arra is rámutattunk, hogy a program 2026-ig jelentős hálózatfejlesztést és villamosenergia-tárolási kapacitásbővítést támogathat, ami Magyarország számára is fontos mozgásteret adhat a megújulók rendszerintegrációjához.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?