Magyar vállalatok regionális lemaradása fékezi a növekedést

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar vállalatok regionális lemaradása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Központi bankokról szóló hírek

Ciaran Ryan

3 órával ezelőtt

Magyar vállalatok regionális lemaradása fékezi a növekedést — Növekedést fékező lemaradás

A magyar gazdaság tartós növekedési problémáinak egyik kulcsa, hogy túl kevés hazai tulajdonú cég jut el olyan méretig, amely regionális terjeszkedést és érdemi termelékenységi felzárkózást tenne lehetővé. Békés Gábor közgazdász szerint a kiszámíthatóbb üzleti környezet, a versenyt kevésbé torzító támogatási rendszer és az AI gyors vállalati adaptációja segítheti a fordulatot.

Kiemelések

Magyarországon 2023-24-ben csak 30 magyar tulajdonú, nem tőzsdei vállalat haladta meg a 100 milliárd forintos árbevételt, és ezek közül mindössze öt alakult az elmúlt tíz évben.
A magyar cégek keleti nyitásának lehetőségei korlátozottak, mivel a 2015 utáni időszakban csökkent az Ázsiába exportáló vállalatok száma, miközben az összes exportáló cég száma 2023-ra 15%-kal nőtt.
Békés Gábor szerint az AI adaptáció és a normatív, könnyen elérhető támogatások növelhetik a versenyképességet, míg az egy ágazatra koncentrált állami beruházások munkaerő- és erőforráskorlátokat okozhatnak.

Regionális terjeszkedés és növekedési korlátok

Amint arról a Portfolio.hu interjúja beszámol, Békés Gábor, a CEU docense és a KRTK tudományos főmunkatársa úgy látja, a gazdasági élénküléshez elsősorban a bizonytalanság csökkentésére van szükség. Értelmezése szerint a vállalatok és a háztartások jelentős többletterhet viselnek a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, a különadók, a hirtelen megjelenő jogszabályok és a piactorzító támogatások miatt, ami visszafogja a hosszabb távú tervezést és a beruházási hajlandóságot.

A közgazdász szerint a régiós termelékenységi versenyben Magyarország lemaradása egyre láthatóbb. A cikkben idézett 2023-24-es adatok alapján 30 olyan magyar tulajdonú, nem tőzsdei vállalat van, amelynek árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, és ezek közül csak öt alakult az elmúlt tíz évben. Ezzel szemben cseh és lengyel cégek, például az Alza, a Packeta vagy az Allegro, már a magyar piacon is érzékelhető versenyelőnyt mutatnak.

Békés Gábor szerint a hazai cégek számára a leglogikusabb kitörési pont a régiós piacra lépés. Úgy véli, ha a magyar vállalatok nem nőnek meg akkorára, hogy erős pozíciókat szerezzenek a közép-európai piacokon, akkor a cseh, lengyel és román szereplők a magyar piacon erősödnek meg a hazai cégek rovására.

Az úgynevezett keleti nyitás esélyeit ugyanakkor korlátozottnak tartja. A részletes külkereskedelmi adatok alapján az Ázsiába exportáló magyar tulajdonú cégek száma a 2015-ös programhirdetés utáni időszakban csökken, miközben az exportáló cégek összlétszáma 2023-ra 15%-kal nő. Ennek oka szerinte az, hogy az ázsiai piacok ugyan gyorsan bővülnek, de a magyar cégek többsége túl kicsi ahhoz, hogy a távolság, a piacismeret hiánya, a jogi kockázatok és a terjeszkedési költségek mellett sikeresen építsen ott üzletet.

Versenyképességi eszközök és AI-adaptáció

Békés Gábor szerint a vállalati versenyképesség javításában nem a foglalkoztatásbővítést támogató, nagy összegű állami beruházásösztönzés a leghatékonyabb út. Inkább a képzés, az átképzés és az infrastruktúra fejlesztését tartja indokoltnak, miközben kockázatosnak nevezi, ha az állam nagyon nagy forrásokat koncentrál egyetlen ágazatra, például az akkumulátorgyártásra, olyan környezetben, ahol korlátozott a szabad munkaerő, az energia, a víz és a saját tőke.

A kkv-támogatásoknál a közgazdász a könnyebben hozzáférhető, alacsony adminisztrációjú és normatív rendszer felé mozdulna el. Érvelése szerint ha minden, előre rögzített feltételeket teljesítő cég azonos elvek szerint juthat fejlesztési forrásokhoz, az kevésbé torzítja a versenyt, mint a szelektív támogatások. Emellett fontosnak nevezi, hogy több vállalat lépjen tőzsdére, mert a nyilvános működés nagyobb átláthatóságot, fegyelmet és jobb vállalatirányítást kényszerít ki.

Az állam szerepét részben közvetettnek tartja, de kiemeli az infrastruktúra és a digitális állami rendszerek minőségét. Szerinte az állami adatvagyon megnyitása és a digitalizáció új üzleti lehetőségeket teremthet, ahogy erre példaként az észt digitális államot vagy egyes magyar rendszereket, köztük a választási adatközlést és az EESZT-t említi.

Az AI kapcsán Békés Gábor úgy látja, hogy a magyar és európai cégek számára nem a modellfejlesztés, hanem az adaptáció a fő feladat. Szerinte azok a vállalatok maradnak versenyben, amelyek az AI segítségével olcsóbban tudnak működni, vagy új termékeket és szolgáltatásokat hoznak létre. Hozzáteszi, hogy az AI valószínűleg inkább növeli a különbségeket a szervezetek között, mert a nyitott gondolkodású, jól képzett és kísérletezésre hajló cégek tudják gyorsabban kihasználni az előnyeit.

A gyakorlati vállalati bevezetésnél nem a teljesen decentralizált, sem a teljesen központosított megközelítést tartja célravezetőnek. Inkább kisebb, 5-15 fős szervezeti egységekben indított kísérletezést javasol, ahol az AI használata fokozatosan épül be a napi működésbe. Megítélése szerint az eszköz egyszerre jelent termelékenységi tartalékot és munkaerő-helyettesítési kockázatot, miközben növeli a keresletet a kritikus gondolkodásra, a projektmenedzsmentre és az emberközpontú szakmákra.

Korábbi cikkünkben Budapest pénzügyi és intézményi válságáról írtunk, amely a főváros mozgásterének szűkülésén keresztül az ország növekedési kilátásait és a régiós versenyben betöltött pozícióját is rontja. Bemutattuk, hogy a források apadása, a hitelminősítés romlása, valamint az állam és a város közötti stabil együttműködés hiánya a fejlesztések elmaradásához és a befektetői vonzerő gyengüléséhez vezethet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?