Colliers szerint szűkül a CEE-6 irodakínálata, miközben öregszik az állomány

Colliers szerint szűkül a CEE-6 irodakínálata, miközben öregszik az állomány
Csökkenő és öregedő irodapiac

A közép- és kelet-európai fővárosok irodapiacát 2026-ban szerkezeti átalakulás jellemzi, mert az új fejlesztések volumene történelmi mélypontra süllyed, miközben a prémium minőségű területek iránti kereslet ellenálló marad. A hat legnagyobb piac teljes irodaállománya 2025 végére 22,1 millió négyzetmétert ér el, de az idei átadások továbbra is jóval a hosszú távú átlag alatt maradnak.

Kiemelések

  • A Colliers szerint 2025-ben a CEE-6 fővárosaiban alig több mint 200 ezer négyzetméter új irodaterület készült el, ami történelmi mélypont.
  • A prémium bérleti díjak emelkednek, Prágában mintegy 30 euró, Szófiában pedig 16 euró négyzetméter, miközben az átlagos üresedés 10,5%-ra csökken 2025 végére.
  • Az öregedő irodakészlet átalakítása egyre sürgetőbb, prémium szegmens szűkül, miközben fenntarthatósági és szabályozási elvárások gyorsítják a modernizációt.

Történelmi mélyponton az új fejlesztések

A Colliers CEE-6 Office Market Insights jelentése szerint, a Portfolio szerint, a régió hat legnagyobb fővárosában 2025-ben alig több mint 200 ezer négyzetméter új irodaterületet adtak át, ami a térségben valaha mért legalacsonyabb éves volumen. 2026-ban várhatóan mindössze 300 ezer négyzetméter új kínálat érkezik a piacra, miközben a növekvő építési költségek, a szigorúbb finanszírozási feltételek és a fejlesztői óvatosság visszafogja a spekulatív projekteket.

A jelentés szerint az új beruházások elindításához egyre inkább jelentős előbérleti kötelezettségvállalás szükséges, miközben a vegyes funkciójú fejlesztések kerülnek előtérbe. Josef Stanko, a Colliers Czech Republic kutatási igazgatója szerint a piac nem visszaesést, hanem strukturális átalakulást él át, amelyben a minőség, a fenntarthatóság és az elhelyezkedés válik a legfontosabb megkülönböztető tényezővé.

A bérlői aktivitás eközben egészséges marad, az éves tranzakciós volumen eléri a 2,63 millió négyzetmétert, főként szerződéshosszabbítások és jobb minőségű irodákba történő szelektív költözések nyomán. Az átlagos üresedési ráta 2025 végére nagyjából 10,5%-ra csökken, Prága pedig 6% alatti rátával továbbra is a régió legszűkebb irodapiaca marad.

Növekvő nyomás az elöregedő épületeken

A prémium bérleti díjak mind a hat fővárosban emelkednek, Szófiában havi mintegy 16 euró, Prágában pedig körülbelül 30 euró négyzetméterenként. A modern, jó elhelyezkedésű épületekben a kihasználatlanság jóval alacsonyabb a piaci átlagnál, miközben az idősebb állomány versenyképessége romlik, és a nagyvállalati bérlők több városban is szűkülő választékkal szembesülnek.

A keresleti szerkezet is változik, mert a technológiai és üzleti szolgáltató cégek több piacon már nem az elsődleges hajtóerőt jelentik. A pénzügyi és professzionális szolgáltatások, valamint a tudásintenzív üzleti funkciók növekvő súlya különösen a prémium irodakörnyezetek iránti igényt erősíti, Budapesten pedig a kutatás-fejlesztéshez, technológiához, mérnöki és innovációvezérelt szolgáltatásokhoz kötődő bővülés támogatja a keresletet.

A régióban egyre nagyobb kihívást jelent, hogy sok, az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején átadott irodaépület már meghaladja a 20 éves kort. A Colliers szerint egyes felújítási és újrapozicionálási projektek, például Prágában és Varsóban, érdemi bérletidíj-emelkedést és jobb kihasználtságot hoznak, de nem minden épület korszerűsíthető gazdaságosan, ezért egyes tulajdonosok lakó-, hotel- vagy adatközponti átalakításokat is vizsgálnak.

A társaság arra számít, hogy a kínálati korlátok fennmaradnak, ami tovább támogathatja a bérleti díjak emelkedését és a prémium szegmens szűkülését. Jana Vlková, a Colliers Czech Republic workplace advisory és office agency vezetője szerint a fenntarthatósági elvárások és a várható szabályozási változások felgyorsítják az elöregedő állományról szóló döntéseket, miközben tovább nő a különbség a korszerű és az elavult irodák között.

Korábbi cikkünkben a budapesti lakhatási válságot és a megfizethető bérlakások tartósan szűk kínálatát tekintettük át, kiemelve, hogy a fővárosi, uniós forrásból tervezett lakásprogramok 2026 nyaráig csúszhatnak. Bemutattuk a közösségi bérlakásállomány bővítésének tervét, a lakásügynökségi modell szerepét, valamint azt is, hogy a szabályozási eszközök és a nagy fejlesztési területeken (például Rákosrendezőn) előírt megfizethető lakásarány kulcskérdéssé vált.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.