Budapest lakáspolitikai programok indítását sürgeti a megfizethető bérlakások bővítésére

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Budapest lakáspolitikai programok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Központi bankokról szóló hírek

Ciaran Ryan

3 órával ezelőtt

Budapest lakáspolitikai programok indítását sürgeti a megfizethető bérlakások bővítésére — Bérlakásválság Budapesten

Budapesten a lakhatási válság egyszerre terheli a háztartásokat, a városfejlesztést és az önkormányzati lakásgazdálkodást, miközben a megfizethető bérlakások kínálata továbbra is szűk. A helyzetet súlyosbítja, hogy a 2021-2027-es uniós ciklushoz kapcsolódó, évek óta előkészített fővárosi lakásprogramok 2026 nyarán sem indulnak el.

Kiemelések

A budapesti közösségi bérlakásprogramok indítását több mint 18 milliárd forintos uniós forrásból tervezik, de a pályázatok legkorábban 2026 nyarán jelennek meg.
A lakásügynökségi modell 3 milliárd forintos költségvetéssel magántulajdonú lakásokat von be a megfizethető szektorba, de nem helyettesíti a köztulajdonú állományt.
A Rákosrendező fejlesztési területen legalább 20 százalékos megfizethető bérlakásarányt ír elő a közgyűlés, miközben több kisebb projekt még korlátozott hatású.

Uniós lakásprogramok és fővárosi eszközök

A Portfolio.hu interjúja szerint Misetics Bálint, a főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója úgy látja, a budapesti lakhatási válság tartós kezelése nem képzelhető el a közösségi bérlakásszektor bővítése nélkül, miközben a főváros és a kormány közötti hivatalos egyeztetés az új lakásügyi programokról még nem indul el. A cikk alapján a korábbi közgyűlési javaslatok miatt az egyeztetések szakpolitikai alapjai már adottak lehetnek.

A főváros számára az egyik legsürgetőbb feladat az uniós forrásból tervezett programok elindítása. Ezek a regionális fejlesztési alap és az Európai Szociális Alap pénzéből valósulhatnának meg, de 2026 nyaráig nem jelennek meg a szükséges pályázati felhívások, ezért a programok tényleges indulása késik.

A tervek között szerepel a köztulajdonú bérlakásállomány fejlesztése és bővítése, részben nem lakáscélú ingatlanok, köztük üres iskolaépületek átalakításával. Az eredeti keret szerint ez 8,4 milliárd forintos program lenne, emellett a lakásügynökségi modell kiterjesztése 3 milliárd forintos, a lakbértámogatási és adósságrendezési elem pedig 7,4 milliárd forintos költségvetéssel valósulna meg.

A lakásügynökségi modell rövid távon rugalmasabb és olcsóbb megoldás lehet, mert magántulajdonú lakásokat von be a megfizethető szektorba önkormányzati közvetítéssel és garanciával. Misetics ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy ez nem helyettesíti a köztulajdonú bérlakásállományt, mert az utóbbi tartós közösségi eszközt jelent, míg a magánlakások csak szerződéses időre kerülnek be a rendszerbe.

Piaci nyomás és szabályozási fordulat igénye

A budapesti lakáspiaci nyomás egyre több stabil jövedelmű dolgozót is érint, akik önerő hiányában nem tudnak belépni a tulajdonosi piacra, vagy jövedelmük aránytalanul nagy részét költik bérleti díjra. A cikk szerint a nettó minimálbérből egy egyszobás budapesti magánbérlemény mintegy 200 ezer forintos lakbére mellett gyakorlatilag nem marad fedezet a megélhetésre.

A tanácsadó szerint a lakáspolitikának el kell mozdulnia az egyoldalú keresleti támogatásoktól, mert a szűk kínálatra öntött többletpénz könnyen beépül az árakba. Tartósabb hatást a kínálat bővítése hozhat közösségi bérlakásokkal, üres önkormányzati lakások felújításával, lakásügynökségi modellel és nem lakáscélú ingatlanok átalakításával.

A szabályozási oldal legalább ennyire fontos. A rövid távú lakáskiadás budapesti moratóriuma az év végén lejár, és Misetics szerint a turisztikai célú hasznosítás visszaszorításához adózási és egyéb központi eszközökre is szükség van, miközben a végrehajtási szabályok reformja a lakásvesztés megelőzésében játszhat szerepet.

A nagy fejlesztési területek közül Rákosrendező külön teszt lehet a fővárosi lakáspolitika számára. A közgyűlés eddig azt rögzíti, hogy minden beruházási ütemben legalább 20 százalék legyen a megfizethető bérlakások aránya, de nyitott kérdés marad, hogy ezek milyen jövedelmű háztartásoknak lesznek elérhetők, meddig maradnak ebben a körben, és valóban bővítik-e a köztulajdonú lakásállományt.

A fővárosban közben több kisebb projekt is halad, köztük egy volt iskolaépület egyik szárnyának átalakítása 26 új önkormányzati bérlakássá, valamint a Görög-ház korszerűsítésének előkészítése. Ezek azonban a cikk alapján még korlátozott léptékű fejlesztések, ezért a fő kérdés továbbra is az, hogy elindul-e egy tartós közösségi lakáspolitikai fordulat Budapesten.

Korábbi cikkünkben az EU-forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági és korrupcióellenes javaslatcsomagot vettük sorra, amelynek egyik célja az uniós pénzekhez való hozzáférés feltételeinek teljesítése, többek között a vagyonnyilatkozati szabályok szigorításán és az Integritás Hatóság jogköreinek módosításán keresztül. Áttekintettük azt is, hogy a parlament napirendjén uniós jogharmonizációs lépések és több, az intézményi működést érintő változtatás szerepel, amelyek a forrásokhoz kötődő jogalkotási menetrendet is felgyorsíthatják.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?