Magyarország az EU utolsó helyére csúszik a háztartási fogyasztási rangsorban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország az EU sereghajtója fogyasztásban

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Központi bankokról szóló hírek

Dan Blystone

2 órával ezelőtt

Magyarország az EU utolsó helyére csúszik a háztartási fogyasztási rangsorban — Magyar fogyasztás sereghajtó

Az Európai Unió frissített GDP- és fogyasztási adatai szerint 2025-ben Magyarország Lettországgal együtt a sereghajtók közé kerül a háztartások tényleges egyéni fogyasztását mérő rangsorban. A mutató azt jelzi, hogy a magyar háztartások fogyasztási szintje nemcsak az uniós átlagtól marad el jelentősen, hanem a gazdasági fejlettségi szinthez képest is gyenge képet mutat.

Kiemelések

A magyar háztartások fogyasztása az EU-ban a legalacsonyabb, elmaradva a lengyel (88%), litván (87%) és szlovén (86%) háztartásokétól.
Magyarország 2025-ben vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP alapján a 23. helyen áll, értéke az EU-átlag 76%-a.
Magyarország négy helyet veszített gazdasági fejlettségi rangsorában uniós csatlakozása óta, mivel több regionális ország is megelőzte.

Regionális lemaradás és fejlettségi összefüggések

Mint azt a Portfolio is ismerteti, a magyar relatív fogyasztási szint a cikkben ismertetett szerkezeti okok miatt a fejlettségi szinthez képest is alacsony. A magas beruházási ráta mellett a GDP-ből kevesebb jut fogyasztásra, a háztartások pedig hitelből és importon keresztül sem növelik érdemben a vásárlásaikat, miközben a jövedelmi szint sem erős.

A régiós összevetésben a lengyel háztartások fogyasztása már az uniós átlag 88%-át éri el, megelőzve Litvániát 87%-kal és Szlovéniát 86%-kal. Az EU-ban a fogyasztás alapján a német, holland és osztrák háztartások állnak az élen.

Egy főre jutó GDP-ben is az alsó harmadban marad az ország

A gazdasági fejlettség legelterjedtebb mutatója, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva 2025-ben Magyarországot változatlanul a 23. helyre teszi a 27 tagú Európai Unióban. A magyar érték az EU-átlag 76%-a, miközben Románia és Horvátország 78%-kal már előttünk áll, Bulgária és Görögország 68%-on, Lettország 71%-on, Szlovákia pedig 75%-on következik.

A felső mezőnyben Luxemburg és Írország továbbra is kiemelkedik, bár sajátos gazdaságszerkezetük miatt ezek az adatok torzíthatnak. Mögöttük 2025-ben Hollandia, Dánia és Ausztria következik, miközben Németország az uniós átlag 115%-án áll, jóval a 2010-es évek közepén mért 126-128% alatti szinten.

A hosszabb távú pálya is kedvezőtlen Magyarország számára, mivel az uniós csatlakozás óta az ország négy helyezést veszít a fejlettségi rangsorban. Ebben szerepet játszik, hogy az elmúlt években Észtország, Litvánia, Lengyelország, majd az évtized során Románia és Horvátország is megelőzi Magyarországot.

Korábbi cikkünkben a Debrecen Economic Forum fő üzeneteit foglaltuk össze, amelyek szerint javulhat Magyarország kockázati megítélése, erősödhet a forint, és kedvezőbbé válhatnak az inflációs folyamatok, miközben az euróbevezetés lehetősége is újra előtérbe kerül. Rámutattunk arra is, hogy a bizalom tartóssá tételéhez hiteles költségvetési pálya, kiszámíthatóbb gazdaságpolitika és élénkülő beruházások szükségesek, Debrecenben pedig az ipari fellendülés a munkaerőpiacon és az ingatlanpiacon is érezhető feszültségeket okoz.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?