A Tisza-kormány rendkívüli parlamenti ülést hív össze, vagyonvisszaszerzési hivatalt terjeszt be

A Tisza-kormány rendkívüli parlamenti ülést hív össze, vagyonvisszaszerzési hivatalt terjeszt be
Rendkívüli ülés és vagyonvédelem

A Tisza-kormány jövő hétre rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez, hogy még az őszi ülésszak előtt elfogadtassa az uniós források lehívását célzó törvénymódosításokat. Ezzel párhuzamosan a kabinet benyújtja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabályokat is, amelyek a közvagyont érintő visszaélések feltárását célozzák.

Kiemelések

  • A Tisza-kormány 2026. június 22-23-ra rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez az EU-s források lehívását biztosító törvénymódosítások elfogadására.
  • Jövő héten az Országgyűlés elé kerül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, mely a közvagyon-visszaélések, korrupciós ügyek feltárását célozza.
  • A gyors jogalkotás javíthatja a Magyarországnak járó EU-s pénzek lehívásának jogi feltételeit, miközben szigorodik az állami vagyonnal kapcsolatos ellenőrzés.

Parlamenti menetrend és új hivatal

Portfolio.hu beszámolója szerint dr. Ruff Bálint György, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány nevében 2026. június 22-re és 23-ra rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi. A Forsthoffer Ágnes házelnöknek benyújtott indítvány fő célja, hogy az Országgyűlés még az őszi ülésszak előtt elfogadja az európai uniós források lehívását biztosító törvénymódosításokat.

Magyar Péter közben a Facebookon azt írja, hogy jövő héten beterjesztik az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabályokat. A miniszterelnök szerint a hivatal elsődleges feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének jogi támogatása lesz.

Gazdasági és intézményi következmények

A két kezdeményezés egyszerre jelzi a kormány uniós forrásokra épülő finanszírozási prioritásait és az állami vagyonnal kapcsolatos ellenőrzési rendszer szigorítását. Ha a parlament gyorsított menetrendben fogadja el a módosításokat, az javíthatja a Magyarországnak járó EU-s pénzek lehívásának jogi feltételeit, miközben az új hivatal a korrupciós ügyek és vagyonkimentési konstrukciók vizsgálatában kaphat központi szerepet.

A bejelentések tágabb kormányzati aktivitásba illeszkednek, amelyben az állami ellenőrzés, a finanszírozási tárgyalások és a közpénzek felhasználásának felügyelete egyszerre kerül előtérbe. Ez a jogalkotási csomag a következő hetekben meghatározó lehet a hazai intézményi környezet, valamint a befektetői és uniós megítélés szempontjából is.

Korábbi cikkünkben az EU-s források felszabadítását célzó jogállamisági és korrupcióellenes javaslatcsomagot tekintettük át, amely a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság jogköreit, valamint a közbeszerzési és közadat-nyilvánossági szabályokat módosította volna. Írtunk továbbá a pénzügyi szektort érintő uniós jogharmonizációs csomagról és a magyar–szlovák megállapodás módosításáról is, amely a Százhalombatta–Ipolyság/Šahy közötti dízel- és benzinvezeték új jogi keretét alapozná meg.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.