Magyarország árrésstopok kivezetését támogató inflációs pályán áll

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Árrésstop kivezetése infláció mellett

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Sholanke Dele

2 órával ezelőtt

Magyarország árrésstopok kivezetését támogató inflációs pályán áll — Árrésstop vége közel

A magyar infláció 2026 közepére olyan szintre lassul, amely mellett az ideiglenesnek szánt árréskorlátozások fenntartása egyre nehezebben indokolható. A jegybank szerint az intézkedések azonnali kivezetése sem emelné az inflációt a 3 százalékos cél fölé, miközben a szabályozás már több mint egy éve torzítja a kiskereskedelmi árazást.

Kiemelések

Májusban a fogyasztói árak éves növekedése 1,8 százalékra lassult, a maginfláció 2,0 százalék, az élelmiszerek drágulása 0,5 százalék volt.
A jegybank szerint az árrésstop kivezetése után az élelmiszerláncok árrésszintje 2025-ben várhatóan a megszokott sávban marad.
Az MNB előrejelzése alapján a júniusi kivezetéssel az infláció 2026-ban 2,0 százalék, 2027-ben 2,5 százalék lehet Magyarországon.

Az árrésstop háttere és kivezetési érvek

A Portfolio.hu beszámolója szerint Varga Mihály jegybankelnök a keddi kamatdöntő utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az áremelkedés üteme az idei év hátralévő részében és a jövő év folyamán is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakul, és az árréskorlátozások megszüntetése sem veszélyeztetné az árstabilitást.

Az árrésstopot a kormány 2025 tavaszán vezette be, kezdetben 30 alapvető élelmiszer-kategóriára, majd később többször meghosszabbította és kiterjesztette. A szabályozás jelenleg 43 élelmiszer-kategóriára, valamint 30 drogériai termékkategóriára terjed ki, utóbbiaknál 15 százalékos korláttal.

A rendszer lényege, hogy az érintett termékeknél alkalmazott kereskedői árrés nem haladhatja meg sem a 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrést, sem a 10 százalékot. Az intézkedés a nagyobb élelmiszer-kiskereskedőket érinti, és készletezési előírásokkal, valamint bírságokkal is megerősítették, hogy ne lehessen azt áruhiánnyal vagy készlet-visszafogással megkerülni.

A cikkben ismertetett gazdasági érvek szerint a tartós árréskorlátozás torzítja a piaci árjelzéseket, mert a kereskedők a fel nem számítható költségeket más termékek áraiban érvényesíthetik, szűkíthetik a választékot vagy visszafoghatják az akciókat. Ha ezt nem teszik meg, az a jövedelmezőség romlásához vezethet, különösen a kisebb szereplőknél, ami a versenyt is torzíthatja.

Inflációs környezet és kiskereskedelmi hatások

A legfrissebb adatok alapján májusban a fogyasztói árak éves emelkedése 1,8 százalékra lassul az áprilisi 2,1 százalékról, miközben havi alapon átlagosan nem változnak az árak. A maginfláció 2,0 százalékra mérséklődik, az élelmiszerek éves drágulása pedig 0,5 százalék, ami arra utal, hogy a fennmaradó árnyomás már kevésbé az árrésstopokkal érintett termékkörökben jelentkezik.

Az MNB friss Inflációs jelentése szerint a nagy élelmiszerláncok jelentős része már alkalmazkodik a korlátozáshoz, és az érintett cégek átlagos árrésszintje 2025-ben a korábbi évek megszokott sávjában marad. A jegybank értékelése alapján nincs erős bizonyíték arra, hogy a láncokra jelentős áremelési kényszer nehezedne a kivezetés után.

A jegybank becslése szerint az árréskorlátozás bevezetésekor látott 1,4 százalékos technikai árcsökkentő hatásnak csak mintegy negyede épül vissza az árakba, és az is fokozatosan. A június végi kivezetéssel számoló forgatókönyvben az éves infláció 2026-ban 2,0 százalék, 2027-ben 2,5 százalék lehetne.

A kivezetés így nem teljesen kockázatmentes, mert egyes piaci szereplők javíthatnák eredményességüket áremeléssel, és a kiskereskedelem koncentrált szerkezete is ösztönözheti a követő lépéseket. Ezt ugyanakkor ellensúlyozhatja az élelmiszerláncok közötti erős árverseny, ezért az alacsony inflációs környezet a piac normalizálásához inkább kedvező időszaknak tűnik.

Korábbi cikkünkben az MNB friss Inflációs jelentésének fő üzeneteit vettük végig, miután a jegybank érdemben lefelé módosította inflációs előrejelzését az energiaárak esése és a mérséklődő várakozások miatt. A jegybank értékelése szerint az élelmiszer- és üzemanyagárak, a forint erősödése, valamint az árréskorlátozások együttesen is hozzájárulnak az idei infláció lassulásához, és az árrésstopok kivezetése önmagában sem feltétlenül tolja a pénzromlást a cél fölé.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?