A védett üzemanyagár a tehetősebbeket segítette, tartós költségeket hagyva a magyar piacon

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Védett üzemanyagár hatása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

A védett üzemanyagár a tehetősebbeket segítette, tartós költségeket hagyva a magyar piacon — Ki nyert az üzemanyagáron?

A kivezetett védett üzemanyagár mérlegéről szóló szakértői vita szerint az intézkedés rövid távon főként a magasabb jövedelmű autósoknak kedvezett, miközben hosszabb távon senkinek sem hozott valódi előnyt. A résztvevők szerint a beavatkozás egyszerre növelte a költségvetési terheket, rontotta a versenyt a hazai üzemanyagpiacon, és nem adott célzott választ a közlekedési szegénység problémájára.

Kiemelések

A védett üzemanyagár a leggazdagabb háztartásoknak kedvezett, akik hétszer-tízszer többet költenek üzemanyagra, mint a legszegényebbek.
A benzinárstop és a 25 forintos jövedékiadó-csökkentés havi 50 milliárd forint költségvetési terhet okozott, és literenként 3 forintos többletterhet hagyhat 15 évig.
A független kúthálózat jelentős része bezárt az árstop alatt, míg a nagy szereplők, köztük a MOL és a Shell, könnyebben túlélték az időszakot.

Szakértői értékelés az árstop hatásairól

A Magyar Közgazdasági Társaság blogján megjelent összefoglaló szerint a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a védett üzemanyagár társadalmi szempontból aránytalanul a tehetősebb háztartásoknak kedvezett. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a KSH háztartási statisztikájára hivatkozva azt mondta, hogy a leggazdagabb tíz százalék nagyjából hétszer annyit költ üzemanyagra, mint a legszegényebb tized, a céges autókat is figyelembe véve pedig ez az arány szakértői becslések szerint akár tízszeres is lehet.

Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a jövedéki adó 25 forintos csökkentése tovább mélyítette ezt az egyenlőtlenséget, mert a nagyobb futásteljesítményű autóhasználók nagyobb kedvezményt kaptak. A szakértők azt is hangsúlyozták, hogy akik nem használnak autót, közvetve veszítenek az intézkedésen, mert a kieső adóbevétel miatt kevesebb forrás juthat közösségi közlekedésre, egészségügyre és oktatásra.

A vita kitért a 2021 és 2022 közötti benzinárstop időszakára is. Berezvai szerint a hatósági ár bevezetése után gyorsan megjelent az üzemanyaghiány, míg Miklós László, a MOL Csoport korábbi igazgatója úgy vélte, a hiány részben szervezett volt, és a szabályozás kivezetését készítette elő. Lukács ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy alacsony hatósági ár mellett a kereslet fennmarad vagy nő, ami kínálati szűkösség esetén tovább rontja az ellátási helyzetet.

Költségvetési és piaci következmények Magyarországon

A moderátor által ismertetett adatok alapján a beavatkozás havi 50 milliárd forintos költségvetési terhet jelentett az államnak adókiesés és közvetlen finanszírozás formájában. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség becslése szerint az üzemanyagáron keletkező veszteség 15 éven át körülbelül 3 forintnyi többletterhet jelenthet literenként.

A független töltőállomások különösen sérülékenyen reagáltak az árstopra, mert sok kisvállalkozó ugyanannyiért adta tovább az üzemanyagot, mint amennyiért beszerezte, miközben működési költségei változatlanok maradtak. A beszélgetés szerint emiatt több, főként magyar tulajdonú kisebb kút bezárt, miközben a nagyobb szereplők, köztük a MOL és a Shell, könnyebben átvészelték az időszakot.

A szakértők szerint a közlekedési szegénység valós probléma, különösen a gyenge közösségi közlekedéssel ellátott településeken, de az olcsó üzemanyag nem hatékony válasz rá. Ehelyett célzott pénzbeli kompenzációt, az autóhasználat csökkentését ösztönző árazást és jobb alternatív közlekedési lehetőségeket javasoltak, miközben arra is figyelmeztettek, hogy a mesterségesen alacsony üzemanyagár hosszabb távon rossz lakhatási és közlekedési döntéseket, nagyobb torlódást, valamint növekvő környezeti és egészségi költségeket okoz.

Korábbi cikkünkben a kőolajtermék-előállítókat terhelő különadó meghosszabbításáról és kiterjesztéséről írtunk, amelyet a tartós energiaár-ingadozással és a piaci bizonytalanságokkal indokoltak. Bemutattuk, hogy az új szabályok 2026 augusztusától lépnek életbe, 2027-ig maradnak érvényben, és érdemben befolyásolhatják a finomítók jövedelmezőségét, miközben a költségvetési egyenleget is javítják. Az anyagban az üzemanyagárstop kivezetésének várható menete és a piaci–hatósági árkülönbözet szűkülése is fontos kontextusként jelent meg.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?