Magyarországon új ügyészségi irat vet fel vezetői felelősséget az ukrán aranykonvoj-ügyben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Aranykonvoj-ügy vezetői felelősség

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

Tegnap

Magyarországon új ügyészségi irat vet fel vezetői felelősséget az ukrán aranykonvoj-ügyben — Új fordulat aranykonvojban

Az ukrán Oscsadbank Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítójának márciusi feltartóztatása továbbra is jogi és politikai következményeket vált ki Magyarországon. Egy kiszivárgott, június 9-én keltnek mondott belső ügyészségi dokumentum több korábbi állami vezető büntetőjogi felelősségének tisztázását helyezi a nyomozás középpontjába.

Kiemelések

Az ügyészségi belső irat szerint Orbán Viktor, Farkas Örs, Hajdú János és Demeter Tamás szerepe kapcsán elsődlegesen vezetői büntetőjogi felelősséget vizsgálnak az aranykonvoj-ügyben.
A márciusban lefoglalt ukrán arany és készpénz teljes értéke 27 milliárd forint volt, amelyet csak a választások után adtak vissza Ukrajnának.
NAV-os jelentés szerint az ukrán pénzszállítókkal szembeni eljárás első intézkedései több ponton jog- vagy törvénysértőek voltak, de a Legfőbb Ügyészség ezt visszautasította.

Nyomozási irány és érintett vezetők

A 444 beszámolója szerint a laphoz került fotó egy állítólagos belső ügyészségi iratról, amely az úgynevezett aranykonvoj-ügyben megnevezi azokat a szereplőket, akiknél a büntetőjogi felelősséget vizsgálni kell. A lap szerint a dokumentumban Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs volt, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár, Hajdú János volt TEK-főigazgató és Demeter Tamás, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese szerepel a lényegi döntéseket és utasításokat hozó személyek között.

A dokumentum állítólag azt rögzíti, hogy a nyomozásnak elsődlegesen az ő felelősségük tisztázására kell irányulnia, ezért tanúként nem hallgathatók ki. Az ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség jogellenes fogva tartás és hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz. A 444 szerint a belső anyag külön is kitér Farkas Örsre és Hajdú Jánosra, akiknél a jogellenes fogvatartás és a hivatali visszaélés megalapozott gyanúja megállapítható, ezért gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt lehet.

A lap szerint nem ismert, hogy ez végül megtörtént-e, egyik forrásuk szerint nem. A 444 felidézi, hogy Farkas és Hajdú az akció napján a TEK épületében működő operatív törzsben volt jelen, ahonnan az ukrán pénzszállítók elfogását és későbbi kihallgatását irányították. Demeter Tamás neve azért került elő, mert a NAV oldaláról kulcsszereplő lehetett, tisztségéből pedig május 20-án mentették fel.

Hatósági reakciók és az ügy tágabb hatása

A 444 állítása szerint a dokumentum hitelességét két egymástól független forrás is megerősítette, egyikük szerint a Legfőbb Ügyészség és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség közötti levelezésről van szó. A Legfőbb Ügyészség a lap kérdéseire nem cáfolta az irat valódiságát, ugyanakkor érdemi részleteket sem közölt, arra hivatkozva, hogy a folyamatban lévő nyomozás lehetséges irányáról vagy potenciális gyanúsítottakról szóló közlések nehezíthetik, sőt meghiúsíthatják a bizonyítást.

A hivatal azt közölte, hogy a közeljövőben érdemi eredmények várhatók. Közben Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön élő videóban szólította fel Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, hogy számoljon be a nyomozás állásáról, köztük arról, kiket hallgattak ki eddig gyanúsítottként és kik következhetnek.

A 444 felidézi, hogy a Telex június 3-i cikke szerint Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán pénzszállítóra, az akció időpontja pedig a kormányzat felől érkezett. A Telexnek az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkársága felől jött az a döntés, hogy a rajtaütés március 5-én történjen meg, ezt az államtitkárságot akkor Farkas Örs vezette.

A lap egy NAV-os belső jelentés kivonatára is hivatkozik, amely szerint az ukránok ellen pénzmosás gyanúja miatt indult eljárás első intézkedései több ponton jog- vagy törvénysértőek voltak. A vezetői összefoglaló a beszámoló szerint 24 pontban sorol mulasztásokat, hiányosságokat és konkrét jogsértéseket, köztük olyan megállapítást is, amely a Legfőbb Ügyészség eljárásának jogszerűségét érinti. A Legfőbb Ügyészség ezt visszautasította, és azt közölte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a pénzmosás egyszerű gyanúja fennállt, ezért jogszerűen jelölték ki a NAV-ot nyomozó hatóságként.

Az ügy a büntetőeljárások mellett diplomáciai feszültséget is kiváltott, miközben a magyar hatóságok márciusban 27 milliárd forint értékben foglaltak le aranyat és készpénzt az ukrán szállítmányból. A vagyont csak hónapokkal később, a választás után adták vissza Ukrajnának, az esetet pedig a beszámoló szerint a kormány ukránellenes kampánynarratívájának erősítésére is felhasználta.

Korábbi anyagunkban a magyar kormány ukrán és moldovai EU-csatlakozási tárgyalásokat érintő lépéséről írtunk, miután Magyarország megakadályozta egy közös tagállami levél elfogadását a folyamat következő szakaszáról. A cikk rávilágított, hogy bár az első tárgyalási klaszter megnyitása előrelépés, a klaszterek gyorsított megnyitása inkább politikai jelzés, miközben a reális csatlakozási időpontot a szakértői várakozások továbbra is 2035 körülre teszik.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?