Magyarország megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, vizsgálatai leállnak
A magyar kormány új törvényjavaslata alapján megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal, feladatait pedig az Igazságügyi Minisztérium veszi át. A változás nyomán minden folyamatban lévő eljárás lezárul, miközben a hivatal vezetése végkielégítés nélkül távozhat.
Kiemelések
- A Törvényalkotási Bizottság elfogadta azt a módosítást, amely megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és feladatait az Igazságügyi Minisztériumhoz telepíti.
- A hivatal által indított összes ügy automatikusan lezárul, a vizsgálatok leállnak, és új kötelezettséget nem vállalhat a törvény hatálybalépéséig.
- A hivatal összes munkatársának jogviszonya megszűnik, Lánczi Tamás elnök és helyettesei nem kapnak végkielégítést, a döntést a 16. Alaptörvény-módosítás teszi lehetővé.
Jogszabályi átadás és azonnali leállás
A Portfolio.hu beszámolója szerint az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságában elfogadott módosító indítvány olyan új törvényjavaslatot támogat, amely nemcsak a hivatalt szünteti meg, hanem annak teljes feladatkörét is az Igazságügyi Minisztériumhoz telepíti.A jogszabály hatálybalépéséig a hivatal nem vállalhat új kötelezettségeket, a törvény életbe lépése után pedig beolvad a minisztériumba. Az intézmény által a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényre hivatkozva indított ügyek automatikusan lezárulnak, és valamennyi korábbi vizsgálat leáll.
Vezetői jogviszonyok és politikai háttér
A döntés értelmében a hivatal összes munkatársának megszűnik a jogviszonya. A javaslat külön rögzíti, hogy Lánczi Tamás elnök és az elnökhelyettesek nem kapnak végkielégítést, noha az alkalmazottak általános szabályok szerint egyébként jogosultak lennének erre a juttatásra.A Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Orbán-kormány alapította 2023-ban, és a szervezet miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. A mostani megszüntetés jogi alapját a Magyar Péter vezette kormány az Alaptörvény már elfogadott 16. módosításában rögzíti, amely lehetővé teszi a hivatal felszámolását.
Korábbi cikkünkben a kormányzati és parlamenti menetrend felpörgését vettük át, amelyben az alaptörvény-módosítás és több kiemelt törvényjavaslat is napirendre került. Kitértünk arra is, hogy az árrésstop esetleges kivezetése érdemi piaci jelzés lehet, és az MNB inflációs előrejelzése alapján önmagában nem feltétlenül tolja az inflációt a 3%-os cél fölé. A gyorsuló jogalkotási ütemet a vállalati és befektetői környezetet közvetlenül befolyásoló intézményi és szabályozási változások előjeleként értelmeztük.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto