A Tisza-kormány kivezeti a Budapestre szabott segélyhitel jogi keretét

A Tisza-kormány kivezeti a Budapestre szabott segélyhitel jogi keretét
Segélyhitel keret megszűnik

A budapesti önkormányzati finanszírozás körüli 2025 végi vita új szakaszba lép, mert a kormány hatályon kívül helyezné a fővárosnak létrehozott külön segélyhitel-törvényt. A javaslat nemcsak egy vitatott pénzügyi eszközt zárna le, hanem azt is jelzi, hogy a kabinet a fővárossal való kapcsolatot inkább együttműködéssel, mint központi kontrollal rendezi.

Kiemelések

  • A Tisza-kormány eltörli a Budapestre szabott segélyhitel jogi keretét, megszüntetve a kormányzati hitelfelvétel lehetőségét a főváros nevében.
  • A jogi keret kivezetése véget vet a Magyar Fejlesztési Bankon keresztüli, állami garanciás hitelezés lehetőségének Budapest vagy fővárosi cégek számára.
  • A lépés szimbolikusan a kormány és Budapest közötti együttműködés rendezését, valamint pozitív partneri kapcsolat kialakítását célozza.

A vitatott hitelkonstrukció kivezetése

Portfolio.hu beszámolója szerint a mostani kormányzati javaslat megszünteti annak a különleges hitelkonstrukciónak a jogi alapját, amelyet még az előző kabinet fogadtatott el a parlamenttel Budapest pénzügyi nehézségeire reagálva. A szabályozás célja az volt, hogy fizetésképtelenség esetén se álljanak le a fővárosi közszolgáltatások, és a fővárosi intézményeknél, illetve cégeknél dolgozók bére kifizethető maradjon.

A konstrukció alapján a fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzat vagy legalább 50 százalékban fővárosi tulajdonú társaság a Magyar Fejlesztési Banktól vehetett volna fel hitelt, kölcsönt vagy hitelkeretet állami garancia mellett. A futamidőről, a kamatról és a fedezet pontos feltételeiről a kormány egyedi, a főváros nélkül nyilvános határozatban döntött volna.

A szabályozás emellett szoros pénzügyi felügyeletet is lehetővé tett volna. A fővárosnak konszolidált költségvetést, részletes vagyonleltárt és kétheti likviditási tervet kellett volna készítenie, miközben a kifizetési igényeket egy kijelölt bizottság vizsgálta volna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Magyar Államkincstár bevonásának lehetőségével.

Politikai és pénzügyi következmények Budapesten

A törvény már elfogadásakor éles politikai vitát váltott ki, mert nemcsak a fővárosi közgyűlés vagy a főpolgármester kezdeményezhette volna a hitelszerződést. Ha Budapest nem kérte volna a segélyhitelt, de a fizetési nehézség fennállt, akkor a Budapest Főváros Kormányhivatala hatósági határozatban állapíthatta volna meg ezt, és a hitelszerződés a határozat véglegessé válásával létrejött volna a főváros vagy az érintett cég és az MFB között.

A főváros vezetése már korábban is jelezte, hogy lehetőség szerint nem kíván élni ezzel az eszközzel. Álláspontja szerint a valódi megoldást nem újabb adósság felvétele, hanem a budapesti finanszírozás tartós rendezése jelenti.

A mostani hatályon kívül helyezés szimbolikus jelentőségű, mert megszünteti annak még az elvi lehetőségét is, hogy a kormány Budapest nevében, annak beleegyezése nélkül vegyen fel hitelt. Az indoklás szerint a lépés a Fővárossal való együttműködés rendezését és a pozitív partneri kapcsolat kereteinek megteremtését szolgálja, ami az új kabinet és az önkormányzat közötti bizalomépítés újabb állomása lehet.

Korábbi anyagunkban a 2026-os költségvetés átfogó felülvizsgálatáról írtunk, amelyet a kormány reálisabb makrogazdasági és fiskális alapokra helyezne, és az új tervezetet augusztus végéig terjesztené a parlament elé. Bemutattuk azt is, hogy ezzel párhuzamosan megkezdődik a 2027-es büdzsé tervezése, szakítva a korábbi, tavaszi költségvetés-készítési gyakorlattal, miközben a kabinet az EU-val folytatott egyeztetéseket is a gazdaságpolitikai mozgástér fontos tényezőjeként kezeli.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.