Sulyok Tamás vitatja az Alaptörvény 17. módosítását, ami az elnöki megbízatás megszüntetését célozza
Magyarországon alkotmányjogi vita alakul ki a köztársasági elnöki tisztséget érintő módosítási javaslat körül. Sulyok Tamás szerint a kezdeményezés nem egyeztethető össze a jogállamisággal, mert álláspontja szerint nem általános szabályt, hanem egy konkrét személy helyzetét célozza.
Kiemelések
- Sulyok Tamás alkotmányjogi aggályokat fogalmaz meg az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban, amely megszüntetné jelenlegi elnöki megbízatását.
- A köztársasági elnök elutasítja a lemondásra irányuló felszólításokat, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök sem talált közjogi indokot eltávolítására.
- A 17. alkotmánymódosítási javaslat politikai instabilitást és intézményi, jogállamisági kockázatokat vetít előre Magyarországon.
Alkotmányjogi kifogások és politikai előzmények
Portfolio.hu beszámolója szerint Sulyok Tamás egy lengyel lapnak adott interjúban azt mondja, hogy semmiképpen sem tekinthető a jogállamisággal összhangban álló megoldásnak az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslat, amely megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását. Hangsúlyozza, hogy Magyarországon a köztársasági elnök jogállását maga az Alaptörvény határozza meg.
Az államfő azt is közli, hogy nincs oka a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolítására. Értelmezése szerint a beadvány lényegében egyetlen mondattal intézi el a helyzetet, miközben kifejezetten egy személyre vonatkozik, nem pedig általánosságban a köztársasági elnöki tisztségre.
Politikai következmények és intézményi kockázatok
A magyar kormány rendszeresen bírálja az államfőt, mert az előző kormány bábjának tekinti, és ezt a vezetés több alkalommal nyilvánosan is hangsúlyozza. A Tisza szerint Sulyok Tamás méltatlanná válik tisztsége betöltésére, amit egyebek mellett a gyermekek elleni bűncselekményekkel kapcsolatos hallgatásával indokolnak, ezért távoznia kell.Magyar Péter miniszterelnökként korábban többször is lemondásra szólítja fel a köztársasági elnököt, ő azonban ezt elutasítja és hivatalában marad. A szöveg szerint erre válaszul nyújtják be a 17. alkotmánymódosítási javaslatot, amely így nemcsak politikai, hanem intézményi és jogállamisági konfliktust is előrevetít.
Az Alaptörvény 17. módosításáról szóló korábbi cikkünkben azt tekintettük át, hogy a Tisza-kormány 12 pontos alkotmányos csomagja milyen államszerkezeti és intézményi változásokat indíthat el, köztük a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését és az Alkotmánybíróság függetlenségét érintő elemeket. Kitértünk arra is, hogy bár a javaslat több „bebetonozási” technika lazítását célozza, a kétharmados döntési kényszerek továbbra is politikai blokkolási és intézményi bizonytalansági kockázatokat hordozhatnak.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto