Budapest vitatja a kiemelt beruházási gyakorlat gazdasági és önkormányzati hatásait
A budapesti kiemelt beruházások rendszere egyre élesebb vitát vált ki, miután a főváros szerint a szabályozás már nemcsak állami fejlesztéseket, hanem magánérdekű ingatlanprojekteket is átír a helyi kereteken felül. A Budapestet érintő lista április végén 363 tételt tartalmazott, miközben országosan már több mint háromezer ilyen kormányrendelet van érvényben.
Kiemelések
- Erő Zoltán budapesti főépítész bírálja, hogy a kiemelt beruházási jogszabályokat egyre gyakrabban magánérdekű ingatlanfejlesztésekre alkalmazzák, figyelmen kívül hagyva helyi szabályokat és lakossági érdekeket.
- A rendszer 2010 utáni kiterjesztése lehetővé tette az államnak, hogy önkormányzatok ellenállásával szemben is végigvigyen fejlesztéseket, gyengítve helyi befolyást és növelve szabályozási bizonytalanságot.
- 2018 után a jogszabály már konkrét magántelkekre is kiterjed, így a fejlesztők rendkívüli magasságú és sűrűségű projekteket indíthatnak, miközben az önkormányzatok anyagi és döntési mozgástere tovább szűkül.
A szabályozás kiterjesztése és a fővárosi kifogások
Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Erő Zoltán budapesti főépítész egy interjúban azt mondja, hogy a kezdetben fontos állami projektek gyorsítására létrehozott jogszabályt az előző kormányzat az utóbbi években egyre gyakrabban használja fel tisztán magánérdekeket szolgáló ingatlanfejlesztések átpréselésére a helyi szabályozáson, figyelmen kívül hagyva a szakmai érveket és a lakossági érdekeket.A főépítész szerint ez a gyakorlat nemcsak a helyi szabályozást, az építési jogokat és az önkormányzati finanszírozást zavarja meg, hanem alaptörvényellenes is, sérti a jogbiztonságot, és jelentős gazdasági károkat okoz. Úgy látja, a rendszer kiszámíthatatlanságát az is mutatja, hogy 2022 őszén Lázár János miniszterként egyetlen döntéssel állíttat le fővárosi projekteket, míg más ügyekben a kormányrendeletek egészen helyi részletkérdésekről is legfelsőbb szinten határoznak.
Bár a jogszabályi alapot 2006-ban az európai uniós támogatású és munkahelyteremtő nagyberuházások felgyorsítására fektetik le, Erő Zoltán szerint a rendszert 2010 után az Orbán-kormányok jelentősen kiterjesztik, és hatalomgyakorlási eszközzé formálják. A módosítások nyomán az állam képes megtörni az önkormányzatok ellenállását, miközben a helyi építési szabályzatok kiszorulnak a folyamatból.
Önkormányzati mozgástér és ingatlanpiaci következmények
A helyzet a beszámoló szerint 2018 után válik még szélsőségesebbé, amikor már konkrét helyrajzi számmal rendelkező magántelkek is bekerülnek ebbe a körbe. Erő Zoltán azt mondja, a fejlesztők sok esetben már kész kormányrendelettel terveznek rendkívüli magasságú és beépítési sűrűségű épületeket, miközben a főváros csak késve értesül a frekventált helyszíneit érintő változásokról.A főépítész szerint a kormány 2010 óta pusztán az állami döntések végrehajtójaként tekint az önkormányzatokra, ezért az egyik legfontosabb kérdés most az, hogy egy XXI. századi, működőképes önkormányzat mennyiben tud független maradni az aktuális kormányzattól. Álláspontja szerint a helyi döntéshozatalnak a lakossági érdekek mentén kell működnie, különösen akkor, amikor a szabályozási bizonytalanság egyszerre érinti a városfejlesztést, az ingatlanpiaci tervezhetőséget és az önkormányzati pénzügyi mozgásteret.
Korábbi cikkünkben az Alaptörvény 17. módosításának parlamenti elfogadásáról írtunk, amely a képviselői mandátumok időtartamának korlátozását és a köztársasági elnöki tisztséget érintő változtatásokat is tartalmaz. Kitértünk arra is, hogy a döntés nyomán Sulyok Tamásnak meghatározott idő áll rendelkezésére az aláírásra, miközben a közjogi vita a politikai rendszer későbbi átalakításának lehetőségét is felveti.
- Forex
- Crypto