Magyarország kötelező széltenderrel nyitná meg a hálózati kapacitásokat

Magyarország kötelező széltenderrel nyitná meg a hálózati kapacitásokat
Új szélenergia tender indul

A magyar szélenergia-piac több mint egy évtizedes stagnálás után kötelező, évente ismétlődő hálózati csatlakozási tenderrel indulhat új növekedési szakaszba. Az első kiírást 2026. augusztus 31-ig legalább 700 megawattos kapacitásra kell meghirdetni, miközben 2030 végéig összesen legalább 4000 megawattnyi szélerőművi csatlakozást kell elérhetővé tenni.

Kiemelések

  • Magyarország 2027. január 1. és 2030. december 31. között legalább 4000 megawatt szélerőművi csatlakozási kapacitást hirdet meg kötelező tenderrel.
  • A kormány 1,5 milliárd eurós hálózatfejlesztési programot jelentett be, uniós forrásokkal, új könnyített térségek kijelölése mellett 2026 júliusától.
  • A fejlesztések projektkockázata magas, a várható üzemkezdet az évtized végére tehető, miközben az energiatárolás növelheti a hálózati hasznosulást és csökkentheti az importfüggőséget.

Piaci hatás és energiarendszeri jelentőség

A Portfolio szerint az új menetrend alapján 2027. január 1. és 2030. december 31. között, az első kiírással együtt, összesen legalább 4000 megawattnyi szélerőművi csatlakozási kapacitást kell meghirdetni. Ez a jelenlegi, mintegy 330 megawattos hazai beépített szélkapacitáshoz képest példátlan bővülési ütemet jelent, és a fejlesztők, valamint a finanszírozó bankok számára kiszámíthatóbb beruházási pályát teremthet.

A magyar piac alacsony bázisról indul, mivel a 2010-es évek közepe óta lényegében nem épültek új nagy léptékű szélturbinák. A szabályozási fordulat 2024-ben indult a települési védőtávolság csökkentésével, majd 2026 július elején új könnyített térségek kijelölésével folytatódott, miközben a kormány júniusban mintegy 1,5 milliárd eurós hálózatfejlesztési programot is bejelentett uniós források bevonásával.

A projektkockázat ugyanakkor továbbra is jelentős, mert egy szélerőmű fejlesztése a tervezéstől a kereskedelmi üzemig még kedvezőbb engedélyezési környezetben is jellemzően 3-4 évet vesz igénybe. Emiatt a most megnyíló kapacitások nagy része várhatóan csak az évtized végén kezdhet termelni, vagyis a 2030-as cél elérhetőnek tűnik, de feszes végrehajtást igényel.

A szélerőművek bővítése az energiatárolással együtt növelheti a hálózati csatlakozások kihasználtságát és csökkentheti a megújuló termelés elvesztését is. A cikkben idézett szakértői értékelés szerint Magyarországon a korábban feltételezettnél szélesebb földrajzi körben lehet gazdaságosan szélenergiát termelni, ami az akkumulátoros fejlesztésekkel együtt a hazai energiamix és az importfüggőség szempontjából is érdemi változást hozhat.

Korábbi cikkünkben a hazai szélenergia-fejlesztések közel 15 éves leállásáról és az ebből fakadó, napenergiára támaszkodó termelési egyensúlytalanságról írtunk. Azt is bemutattuk, hogy a szabályozási korlátok (például egyes védőtávolságok és katonai radarokhoz kapcsolódó megkötések) felülvizsgálata, valamint a hálózatfejlesztés és az energiatárolás segítheti a szélkapacitások visszaépítését és a nap- és szélerőművek közös, hatékonyabb csatlakoztatását.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.