Brüsszel ETS-reformot javasol az ipari támogatások feltételeinek szigorításával

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
ETS-reform és ipari támogatás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

Tegnap

Brüsszel ETS-reformot javasol az ipari támogatások feltételeinek szigorításával — Új ETS-reform jön?

Az Európai Bizottság az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer átalakításával egyszerre próbálja enyhíteni az európai iparra nehezedő versenyterheket és fenntartani a 2040-re kitűzött klímacélokat. A tervezet lassabb kvótaszűkítést, új finanszírozási eszközöket és szigorúbb beruházási feltételeket kapcsolna az ingyenes kiosztásokhoz, ami több ágazat forrásbevonását is befolyásolhatja.

Kiemelések

Az Európai Bizottság új ETS-reformterve 2031–2035 között évi 3,7, majd 2036–2040 között 1,7 százalékra mérsékelné a kvóták csökkentési ütemét, hosszabb kvótaértékesítést lehetővé téve.
A javaslat 6 milliárd euróval növelné az ingyenes ipari kvóták mennyiségét 2026–2030 között, míg egyes szabálymódosítások további 4 milliárd eurós előnyt jelentenének az európai vállalatoknak.
A tervek szerint 100 milliárd eurós Ipari Dekarbonizációs Bank és legalább 50 százalékos kvótaárverési bevétel-újraosztás támogatná a kibocsátáscsökkentő beruházásokat, a végrehajtás 2027-től indul több lépcsőben.

Javasolt ETS-átalakítás és finanszírozási feltételek

Portfolio.hu beszámolója szerint Teresa Ribera versenyjogi biztos és bizottsági alelnök, Dan Jorgensen energiaügyi biztos, valamint Wopke Hoekstra klímabiztos pénteken közösen mutatta be azt a javaslatcsomagot, amely az ETS szabályainak lazítását bizonyos területeken szigorúbb feltételekhez kötné. A Bizottság azzal indokolja a reformot, hogy a jelenlegi rendszer ugyan 2005 óta jelentősen csökkenti a kibocsátást, de közben az európai vállalatok versenyhátrányba kerülnek olyan külföldi szereplőkkel szemben, amelyekre nem vonatkozik hasonló teher.

A tervek alapján a kvótamennyiséget meghatározó lineáris csökkentési tényező 2031 és 2035 között évi 3,7 százalékra, 2036 és 2040 között pedig 1,7 százalékra mérséklődne. Ez azt jelenti, hogy a kvóták a jelenlegi pályánál lassabban tűnnének el a piacról, és az árverezésük 2040 után is folytatódhatna. A rendszer 2036 és 2040 között legfeljebb 2 százaléknyi, szigorú feltételeknek megfelelő nemzetközi karbonkredit felhasználását is engedné, emellett 250 millió tonnányi uniós szén-dioxid-eltávolítás integrálásával számolna.

Átalakulna a piaci stabilitási tartalék is, a kvóták tartalékba helyezésének aránya az előkészítő tervek szerint 24-ről 12 százalékra csökkenne. Az energiaintenzív iparágak ingyenes kvótái 2030 után is megmaradnának, de ezeket az Európában végrehajtott kibocsátáscsökkentő beruházásokhoz kötnék. A korábbi elképzelések szerint a jogosultság nagyobb része csak nyilvánosan közzétett, igazgatóság által jóváhagyott dekarbonizációs tervhez, a fennmaradó rész pedig a beruházás megvalósításához és az elért kibocsátáscsökkentés igazolásához kapcsolódna.

Külön javaslat növelné az ipari vállalatoknak járó ingyenes kvóták mennyiségét, ami a 2026 és 2030 közötti időszakban mintegy 6 milliárd euró többletet jelenthet. További hozzávetőleg 4 milliárd eurós előnyt jelenthet, ha egyes, korábban elfogadott szabályok a villamosenergia-felhasználás közvetett kibocsátását is figyelembe veszik. A CBAM hatálya alá tartozó ágazatoknál az ingyenes kvóták kivezetését 2038-ig nyújtanák el, ami hosszabb átmenetet adna az érintett vállalatoknak.

Ipari hatások és támogatások Közép-Európában

A kevésbé tehetős tagállamokat több szolidaritási mechanizmus segítené, ami Magyarország számára is kedvező lehet. A Modernizációs Alap 280 millió kvótát kapna tíz kelet-európai ország, valamint Görögország és Portugália energetikai és ipari átállására, miközben az árverési jogok 10 százalékának újraelosztása 16 alacsonyabb jövedelmű tagállamot támogatna.

Új elemként jelenne meg az Ipari Dekarbonizációs Bank, amely 100 milliárd eurós finanszírozást biztosítana az európai ipar átalakítására. Ennek első szakaszaként még 2030 előtt indulna el az Ipari Beruházásösztönző 400 millió kvótával, ami 75 eurós kvótaár mellett nagyjából 30 milliárd eurós keretet jelenthet. A Bizottság számításai szerint az ETS pénzügyi eszközei és a nemzeti bevételek visszaforgatása együtt már 2030 előtt több mint 100 milliárd eurónyi beruházást eredményezhetnek.

A tagállamoknak a jövőben a kvótaárverési bevételek legalább 50 százalékát az ETS hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátáscsökkentésére kellene fordítaniuk. Ez az energetikát, a villamosítást, a hálózatfejlesztést, a megújuló energiát, a tárolást, az ipari tisztatechnológiai beruházásokat, valamint a légi és tengeri közlekedést is érintené. A fosszilis technológiák hosszú távú fennmaradását támogató beruházásokat kizárnák a finanszírozásból.

A reformcsomag további változásokat hozna a hulladékégetés, a légiközlekedés és a tengeri hajózás szabályozásában is, miközben az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap felhasználását is kibővítené. A Bizottság előterjesztése után most megkezdődik az egyeztetés az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal, a három uniós intézmény pedig 2027 első negyedévét jelölte meg a megállapodás céldátumaként. A végrehajtás több lépcsőben 2027-től indulhat, a fontosabb ágazati változások pedig 2028 és 2036 között léphetnek életbe.

Korábbi cikkünkben a magyar szélenergia-piac újraindításáról írtunk, amely kötelező, évente ismétlődő hálózati csatlakozási tenderekkel 2030 végéig összesen legalább 4000 MW új csatlakozási kapacitást tenne elérhetővé. Bemutattuk azt is, hogy a tervezett hálózatfejlesztés és az energiatárolás bővítése kulcsfontosságú lehet a projektek kockázatainak mérséklésében, a nap- és széltermelés jobb kiegyensúlyozásában és az importfüggőség csökkentésében.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?