Az Európai Bizottság bemutatta az ETS felülvizsgálatát és az ipari, valamint energiaköltségekre vonatkozó villamosítási tervet

Traders Union
Minden hír
Geopolitika és kereskedelem
EU ETS felülvizsgálat & villamosítási terv

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

Tegnap

Az Európai Bizottság bemutatta az ETS felülvizsgálatát és az ipari, valamint energiaköltségekre vonatkozó villamosítási tervet — Az EU új klímaprogramot jelentett be

Az Európai Bizottság bemutatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálatát és egy új Villamosítási Akciótervet, hogy az éghajlat-politikát összehangolja a versenyképességi és energiabiztonsági célokkal. A csomag része egy javaslat a jövőálló villanyszámlákra is, amely intézkedéseket tartalmaz a szén-dioxid-árképzés, a hálózati hatékonyság, az okosmérők bevezetése és a fosszilis tüzelőanyagoktól való kisebb függőség érdekében.

Kiemelések

Az Európai Bizottság ETS-felülvizsgálata a szén-dioxid-piacot a 2040-es klímacélhoz igazítja, az ETS-bevételek 50%-át dekarbonizációra irányítja át, és elindít egy 100 milliárd eurós Ipari Dekarbonizációs Bankot, amely tartalmaz egy 30 milliárd eurós ETS Beruházási Gyorsítót 2030 előtt.
Az ETS kiterjesztése magában foglalja a tengeri hajózást, a légi közlekedést (beleértve a magánrepülőgépeket 2029 után), a kisebb hajókat, a települési hulladékégetést és 250 millió tonna belföldi szén-dioxid-eltávolítást, miközben évente mintegy 15 milliárd eurót juttat vissza a hajózási ágazatnak.
A Villamosítási Akcióterv célja, hogy 2030-ra 50%-os okosmérő-lefedettséget, 200 GW tárolókapacitást, az áram alacsonyabb adóztatását a gázhoz képest, valamint a jelenleg évente 100 milliárd eurót kitevő fosszilis támogatások fokozatos megszüntetését érje el.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Az éghajlat-politikai csomag a beruházásokat és a villamosítást célozza

Ahogy azt a Európai Bizottság jelentette, a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a csomag ötvözi az ETS felülvizsgálatát, a Villamosítási Akciótervet és egy jogalkotási javaslatot a villanyszámlákra, hogy megerősítse az EU átmeneti stratégiáját. Teresa Ribera, a Bizottság ügyvezető alelnöke szerint az intézkedések célja a hiteles szén-dioxid-ár jelzés megőrzése, az ETS-bevételek újrabefektetésének javítása, valamint egy tisztább és ellenállóbb európai gazdaság támogatása.

A Bizottság szerint az ETS 270 milliárd eurót generált dekarbonizációs beruházásokra, és segített csökkenteni a kibocsátásokat a lefedett ágazatokban, különösen az energiatermelésben az elmúlt két évtizedben. A felülvizsgálat az EU 2040-es klímacéljával összhangban tartja a rendszert, és célja, hogy jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek korán fektetnek be a dekarbonizációba, miközben kiszámíthatóbb keretet biztosít a következő 20 évre.

Wopke Hoekstra klímaügyi biztos szerint a javaslat összekapcsolja a klímacélokat az ipari versenyképességgel és az energiafüggetlenséggel. A terv szerint 2030 után is folytatódnak az ingyenes kiosztások az európai dekarbonizációs beruházásokért cserébe, a tagállamoknak pedig az ETS-bevételeik 50%-át az ETS-ágazatok dekarbonizációjára kell fordítaniuk, továbbá egy 100 milliárd eurós Ipari Dekarbonizációs Bank, benne egy 30 milliárd eurós ETS Beruházási Gyorsítóval 2030 előtt, az ipari beruházások felfuttatását szolgálja.

A felülvizsgálat több területen is kiterjeszti az ETS hatályát. A Bizottság szerint a tengeri hajózás évente mintegy 15 milliárd eurót kapna vissza az ágazatba, a kisebb hajók is bekerülnének a rendszerbe bizonyos kivételekkel, és több dél-mediterrán, illetve brit kikötő is bekerülne a kockázatok kezelése érdekében. A légi közlekedésben 2029-től a szén-dioxid-árképzés vonatkozna minden olyan járatra, amely Európa földrajzi középpontjától 5000 km-en belül landol, valamint a magánrepülőgépekre is; a települési hulladékégetés és 250 millió tonna tartós belföldi szén-dioxid-eltávolítás is szerepel a javasolt változtatások között.

Villanyszámlák, fosszilis függőség és ipari hatás

Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint a villamosítási terv célja, hogy csökkentse Európa kitettségét az importált fosszilis tüzelőanyagoknak, és mérsékelje a háztartások és az ipar strukturális energiaköltségeit. A Bizottság szerint Európa villamosítási aránya egy évtizede 23% körül stagnál, és a közlekedésben, fűtésben, iparban gyorsabb villamosításra van szükség a versenyképesség és ellenállóképesség erősítéséhez.

A terv szerint az áramot kevésbé kellene adóztatni, mint a gázt, hatékonyabb hálózati díjakra és az okosmérők szélesebb körű bevezetésére van szükség, legalább 50%-os lefedettségi céllal 2030-ra és 75%-kal 2033-ra. Emellett 2030-ra 200 GW tárolókapacitást és egy jövőbeli keretrendszert is előirányoz, amely fokozatosan megszüntetné a jelenleg évente 100 milliárd eurót kitevő fosszilis támogatásokat.

Az iparban a Bizottság szerint a villamosítás már most technikailag megvalósítható az ipari energiaigény 60%-ánál, és a módosított ETS célja, hogy több tőkét irányítson ebbe az irányba. A csomag támogatja az ágazatspecifikus villamosítási ütemterveket, a hálózati csatlakozások és tárolás támogatását, valamint finanszírozási eszközöket, például szociális lízingprogramokat és tiszta technológiák beruházási támogatását.

Az épületek esetében a Bizottság célja, hogy 2030-ig felgyorsítsa a hőszivattyúk elterjedését, mivel a gázkazánokról való átállás akár 60%-kal is csökkentheti az átlagos uniós háztartás fűtésszámláját. A tisztviselők szerint a szélesebb stratégia célja, hogy a fogyasztókat és vállalkozásokat olcsóbb, hazai áram felé terelje, miközben az éghajlat-politika az ipari modernizáció, munkahelyteremtés és az energiafüggőség csökkentésének alapja.

Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság tervezett EU ETS reformjáról elmagyaráztuk, hogyan irányítanák a szén-dioxid-piac bevételeinek jóval nagyobb részét az ipari dekarbonizáció felé a tisztább működésbe történő beruházásokért cserébe. Megemlítettük azt is, hogy a jövőbeni kibocsátási korlátok szigorítását enyhítenék az éves kvótacsökkentés lassításával és az engedélyek elérhetőségének kiterjesztésével a 2040-es évekig, valamint a légi közlekedés célzott bővítésével, amely csak az EU-tól 5000 km-en belül landoló járatokra terjedne ki.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?