Az Európai Bizottság bemutatta az ipar villamosítási tervét és az ETS átalakítását

Traders Union
Minden hír
Geopolitika és kereskedelem
EU villamosítási terv & ETS

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

Tegnap

Az Európai Bizottság bemutatta az ipar villamosítási tervét és az ETS átalakítását — Az EU energiaügyi reformokat jelent be

A magas energiaárak és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való folyamatos függőség miatt az Európai Bizottság egy Villamosítási Akciótervet mutat be, valamint felülvizsgálja az EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszerét (ETS), hogy erősítse a versenyképességet, a dekarbonizációt és az energiafüggetlenséget. A csomag egy 2040-re kitűzött, irányadó 46%-os villamosítási célt, valamint egy módosított karbonpiaci keretrendszert tartalmaz, amelynek célja, hogy 2030 előtt több beruházást irányítson az ipari átmenetbe.

Kiemelések

Az Európai Bizottság 46%-os EU villamosítási arányt tűz ki 2040-re, évi 260 milliárd eurós fosszilis importmegtakarítást és fokozott energiabiztonságot prognosztizálva.
Az ETS átalakítása 3,7%-ra (2031-2035) és 1,7%-ra (2036-2040) emeli a Lineáris Csökkentési Faktort, 2% magas minőségű nemzetközi kreditet engedélyez, és 100 milliárd eurós ipari dekarbonizációs finanszírozást ad hozzá.
A javaslatok között szerepel az áram költségének csökkentése a gázhoz képest, az okosmérők telepítésének bővítése, valamint a nemzeti ETS-bevételek akár 50%-ának kötelező dekarbonizációs célú felhasználása.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Villamosítási célok és karbonpiaci változások

Az Európai Bizottság beszámolója szerint a csomag célja, hogy felgyorsítsa az ipar, a közlekedés és az épületek átállását a villamos energiára, miközben az EU villamos energiájának 70%-a már hazai tiszta energiaforrásból származik, de a villamosítás aránya az elmúlt évtizedben 23%-on stagnált.

A Bizottság közölte, hogy a 2040-re kitűzött 46%-os irányadó villamosítási célt a 2030 utáni Energiaunió csomag részeként fogja értékelni. Szerintük ennek elérése 2040-re évi 260 milliárd euróval csökkentheti az EU fosszilis tüzelőanyag-import számláját, miközben javítja az energiaellátás biztonságát, ellenálló képességét és az árversenyképességet.

Az ETS felülvizsgálata megtartja a rendszer szerepét a klímaátmenetben, de módosítja annak pályáját, hogy tükrözze az EU iparát érő aktuális geopolitikai és gazdasági nyomásokat. A javaslat frissíti a Lineáris Csökkentési Faktort 3,7%-ra 2031-2035 között, illetve 1,7%-ra 2036-2040 között, továbbá lehetővé teszi, hogy 2036-2040 között akár 2% magas minőségű nemzetközi kreditet is felhasználjanak a külföldi dekarbonizációs projektek támogatására és a rugalmasság növelésére, ahogy a hazai kibocsátáscsökkentés egyre nehezebbé válik.

Az átdolgozott keretrendszer középpontjában a beruházások állnak. A Bizottság szerint az Ipari Dekarbonizációs Bank 100 milliárd eurós forrással támogatja az ipari dekarbonizációt, az ETS Investment Booster pedig 2030 előtt elérhető lesz a bank első fázisaként, miközben a tagállamoknak a nemzeti ETS-bevételek 50%-át kötelező lesz az ETS-ágazatok dekarbonizációjára fordítani.

A vállalatok számára biztosított ingyenes kiosztás 2030 után is folytatódik, és szorosabban kapcsolódik majd az európai dekarbonizációs beruházásokhoz. A javaslat az állandó szén-dioxid-eltávolításokat is integrálja az EU ETS-be, 6 milliárd euróval növeli az ipar számára 2026-2030 között kiosztott ingyenes kvótákat egy külön benchmark-javaslat révén, és lassítja az ingyenes kiosztás csökkentését a Szén-dioxid Határkiigazítási Mechanizmus által érintett ágazatokban 2038-ig.

Ipari könnyítések és fogyasztói energiahatások

A Bizottság a Piaci Stabilitási Tartalék módosítását is javasolja a piaci stabilitás erősítése, a likviditás megőrzése és a túlzott árvolatilitás csökkentése érdekében, kiegészítve áprilisi javaslatát, amely megszüntetné a tartalékban lévő kvóták automatikus érvénytelenítését. A felülvizsgálat továbbá erősíti az EU ETS-t a légi közlekedés és a tengeri szállítás területén, valamint kiterjeszti a hulladékégetésre, üzleti lehetőségeket teremtve, kezelve a kijátszási kockázatokat és igazodva a nemzetközi fejleményekhez.

A fogyasztók és vállalkozások számára a Villamosítási Akcióterv célja, hogy szűkítse az árrést a villamos energia és a fosszilis tüzelőanyagok között, valamint felgyorsítsa olyan technológiák elterjedését, mint a hőszivattyúk, elektromos járművek és akkumulátorok. A Bizottság szerint a villamos energia gyakran háromszor annyiba kerül, mint a gáz, miközben a lassú hálózati csatlakozások és a gyenge piaci ösztönzők akadályozzák a szélesebb körű elterjedést.

Az áramdíjak jövőállóvá tételére irányuló javaslat lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy bizonyos fogyasztói csoportok számára csökkentsék a hálózati díjakat, valamint az energiaintenzív vállalkozások számára az adókat, miközben bővítik az okosmérők telepítését, és biztosítják, hogy a villamos energia ne legyen jobban adóztatva, mint a gáz. A terv eszközöket is felvázol az induló költségek csökkentésére az épületekben, közlekedésben és iparban, beleértve a szociális lízingprogramokat, ETS pénzügyi eszközöket, a Szociális Klímaalapot, az Ipari Dekarbonizációs Bankot és a Tiszta Hőpiaci Mechanizmust.

A Bizottság hozzáteszi, hogy a gyorsabb hálózatfejlesztés továbbra is elengedhetetlen a nagyléptékű villamosítás megvalósításához. Szerintük a tavaly javasolt Hálózati Csomagot az év végéig el kell fogadniuk a társjogalkotóknak, miközben a gyártási kapacitás, a beruházási projektek és a munkaerő-képzés szélesebb körű támogatása segíthet munkahelyeket teremteni Európa tisztaenergia-értékláncában.

Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság tervezett EU ETS reformjáról bemutattuk a javaslatokat, amelyek szerint a karbonpiaci bevételek nagyobb részét a nehéziparhoz irányítanák, miközben lassítanák a jövőbeni kibocsátáscsökkentés ütemét. A változások szorosabban kötnék az ingyenes kvótákat a tisztább európai működésbe történő beruházásokhoz, lassítanák a 2030 utáni engedélycsökkentést, és módosítanák a rendszer hatályát a határon átnyúló súrlódások mérséklése érdekében.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?