Budapest turizmusfejlesztési fordulatot sürget a magasabb költésű vendégkörért

Traders Union
Minden hír
Üzlet és vagyon
Budapest turizmusfejlesztési fordulat

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Ciaran Ryan

Tegnap

Budapest turizmusfejlesztési fordulatot sürget a magasabb költésű vendégkörért — Turizmus fordulat Budapesten

Budapest turizmusának következő növekedési szakasza már nem elsősorban a vendégszámról, hanem a látogatók költéséről, területi eloszlásáról és a városi életminőségre gyakorolt hatásáról szól. A felvázolt javaslatcsomag szerint a fővárosnak stratégiai, intézményi és finanszírozási fordulatra van szüksége ahhoz, hogy elkerülje az olcsó buliturizmusra épülő modell tartós berögzülését.

Kiemelések

A cikk szükségesnek tartja a budapesti szálláshelypiac szabályozásának átalakítását, különös tekintettel a rövid távú lakáskiadás újraszabályozására a 2026 végén lejáró regisztrációs moratórium előtt.
A turizmusfejlesztési hozzájárulás 50 százalékának Budapesten tartása évente több mint 25 milliárd forint fejlesztési forrást jelentene a főváros infrastrukturális beruházásaihoz.
A városi fejlesztések – többek között a fürdőfelújítási projektek és közlekedési kapcsolatok – stratégiai jelentőséget kaphatnak, ha részévé válnak egy magasabb színvonalú, minőségi turizmust célzó koncepciónak.

Szabályozási és beruházási hatások a fővárosban

A Portfolio szerint a szálláshelypiac szabályozásának átalakítását is szükségesnek nevezi. Ennek része lehet a rövid távú lakáskiadás szabályainak módosítása, amely a kiadható napok száma mellett különbséget tehetne a professzionális és alkalmi üzemeltetők között, valamint övezeti szempontokat is alkalmazhatna, különösen a 2026 végén lejáró regisztrációs moratórium fényében.

A szerző szerint a szabályozást szállodafejlesztési ösztönzőkkel kell összekapcsolni, hogy a kínálat súlypontja a magasabb szolgáltatási színvonalú, jobban ellenőrzött kapacitások felé tolódjon. Ezzel párhuzamosan a turizmusból származó bevételek nagyobb részét vissza kell forgatni a fővárosi infrastruktúrába, mivel az új kormány programja a turizmusfejlesztési hozzájárulás 50 százalékának helyben tartásával évente több mint 25 milliárd forintos fejlesztési forrást jelentene Budapestnek.

A forrásokat a cikk szerint célzottan látogatói tengelyekre, közlekedési kapcsolatokra, fővárosi fenntartású attrakciókra és desztinációmenedzsmentre kell fordítani. Ide kapcsolódik a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. hitelkérelmének rendezése is, amely a Rác és a Gellért fürdő felújítását szolgálná, de csak akkor kap stratégiai jelentőséget, ha egy szélesebb fürdővárosi fejlesztési koncepcióba illeszkedik.

A megvalósítás szempontjából a cikk több futó vagy előkészítés alatt álló budapesti beruházást is kiemel, köztük a Nagykörút, a pesti alsó rakpart, a Bajcsy-Váci úti villamoskapcsolat, a Városliget, a Budai Vár, a Közlekedési Múzeum és az Iparművészeti Múzeum projektjeit. Az írás szerint ezeknél már a tervezés korai szakaszában érvényesíteni kell a turisztikai és városélményi szempontokat, mert a következő években ezen múlik, hogy Budapest magasabb minőségű desztinációvá válik-e, vagy a belvárosi túlterhelés és az alacsonyabb színvonalú buliturizmus irányába sodródik.

Korábbi cikkünkben Budapest turizmusának új kitörési pontjait vettük sorra, kiemelve a történeti fürdők (például a Rác és a Gellért) átfogó, egységes koncepció mentén történő megújításának jelentőségét. Arra is rámutattunk, hogy a belvárosi koncentráció oldásához a külső kerületek tudatos bevonására, valamint a kulturális intézmények és a múzeumi hálózat fejlesztésére is szükség van a fenntarthatóbb, magasabb értékű városi kínálat érdekében.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?