Az Európai Bizottság ETS-reformot és villamosítási tervet terjeszt elő az uniós ipar versenyképességéért

Traders Union
Minden hír
Üzlet és vagyon
ETS-reform és villamosítási terv

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Dan Blystone

Tegnap

Az Európai Bizottság ETS-reformot és villamosítási tervet terjeszt elő az uniós ipar versenyképességéért — ETS-reform az iparért

Az Európai Unió klímapolitikájának átalakítása most már nemcsak a kibocsátáscsökkentésről, hanem az ipari versenyképesség és az energiafüggetlenség erősítéséről is szól. A Bizottság terve egyszerre lassítaná a kvótaszűkítést, feltételekhez kötné az ingyenes kiosztást, és egy 2040-ig tartó villamosítási pályát jelölne ki, miközben a piaci és iparági szereplők megosztottan fogadják a csomagot.

Kiemelések

Az Európai Bizottság ETS-reformterve mérsékelt kvótacsökkentést, feltételes ingyenes kvótákat és több százmilliárd eurós beruházási eszköztárat irányoz elő az európai ipar versenyképességéért.
A Bizottság 2040-re 46%-os villamosítási célt tűzött ki, megduplázva a jelenlegi szintet, hogy Európa legyen a világ első elektromos kontinense.
Az ETS-bejelentés után az uniós kibocsátási engedélyek árfolyama szerda délutánig 80 euró/tonna alatti szintről 86 euró fölé, közel féléves csúcsra emelkedett.

Átalakuló kvótarendszer és elektrifikációs célok

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, az Európai Bizottság átfogó reformot javasol az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében, hogy a klímacélok teljesítése mellett nagyobb támogatást adjon az európai ipar versenyképességének és energiafüggetlenségének. A csomag a kvóták elérhető mennyiségének csökkentését visszafogottabb ütemre állítaná, feltételekhez kötött ingyenes kvótákat vezetne tovább, valamint több százmilliárd eurós beruházási eszköztárat irányoz elő.

A Bizottság szerint a 2005 óta működő EU ETS eddig összesen több mint 270 milliárd euró bevételt termelt, amelyet innovációra, ipari dekarbonizációra és az energiarendszer korszerűsítésére forgattak vissza. A rendszer a lefedett ágazatokban mintegy 50%-kal segítette csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben a mostani geopolitikai és gazdasági környezetben az uniós iparra nehezedő nyomás miatt a Bizottság saját értékelése szerint is korszerűsítésre szorul.

A tervezet a légiközlekedésre, a hajózásra és a hulladékégetésre vonatkozó szabályokat is módosítaná. Ezzel párhuzamosan a testület bemutatta villamosítási cselekvési tervét is, amely 2040-re 46%-os indikatív villamosítási célt tűz ki, vagyis a jelenlegi szint nagyjából megduplázását, azzal a céllal, hogy Európa legyen a világ első "elektromos kontinense".

Iparági reakciók és piaci következmények

A nehézipari és energiaintenzív ágazatok, köztük az acél- és az üvegipar, alapvetően kedvezően fogadják az irányt, mert szerintük a szigorítás lassítása és az ingyenes kvóták kiterjesztése a CBAM hatálya alá eső szektorokban enyhítheti a termelők költségterheit és javíthatja versenyképességüket. Ugyanakkor attól tartanak, hogy az ingyenes kvóták szigorú dekarbonizációs feltételekhez kötése olyan időszakban növeli a kockázatot, amikor a fosszilis tüzelőanyagok teljes kiváltásához szükséges technológiák még nem állnak rendelkezésre ipari léptékben.

A cementipar szintén támogatja az intézkedéseket, de hangsúlyozza, hogy az ingyenes kvóták tervezett kivezetéséhez csak akkor társulhat valódi védelem, ha a karbonvám elég erős ahhoz, hogy megakadályozza a kibocsátásáthelyezést és a szabályozás megkerülését. A megújulóenergia-szektor és a villamosenergia-szolgáltatók közben üdvözlik az elektrifikációs tervet, az ETS-reformot viszont több ponton bírálják, mert szerintük az nem ösztönzi kellően az ipari villamosítást, és veszélyeztetheti a tiszta energiára való átállást.

A környezetvédő szervezetek többsége még kritikusabban értékeli a reformot. A Carbon Market Watch, a Sandbag és a WWF EU kifogásolja, hogy az ingyenes kvóták kivezetési határideje 2034-ről 2038-ra tolódna, valamint hogy a 2031 és 2040 közötti időszakban mérséklődne az éves kibocsátáscsökkentés üteme, ami szerintük kockáztathatja az EU jogilag kötelező 2030-as és 2040-es klímacéljainak teljesítését.

A bejelentésre a karbonpiac is azonnal reagált. A kibocsátási engedélyek árfolyama 80 euró/tonna alatti szintről szerda délutánig 86 euró fölé, közel féléves csúcsra emelkedett, mielőtt korrigált volna, amit a vártnál szigorúbb piaci stabilitási szabályok, a tartós szén-dioxid-megkötési mechanizmusok beépítése, valamint a hosszabb távú kínálatszűkülésre vonatkozó várakozások is támogathattak.

Korábbi cikkünkben az EU-ban és Magyarországon növekvő megújulóenergia-részarányt vettük át az Eurostat előzetes adatai alapján, miközben arra is rávilágítottunk, hogy a 2030-as uniós cél eléréséhez a mostaninál gyorsabb ütemre lenne szükség. Kitértünk a hazai napenergia-kapacitások bővülésére és arra is, hogy a villamosenergia-piacon egyre gyakoribb nulla és negatív áras órák miatt felértékelődik a rugalmasság, például az akkumulátoros tárolás és a hosszabb távú szerződések (PPA-k) szerepe.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?