Magyarország RRF-végrehajtási csomagot indít, ezermilliárdos előfinanszírozással és reformokkal

Magyarország RRF-végrehajtási csomagot indít, ezermilliárdos előfinanszírozással és reformokkal
Reformok és előfinanszírozás indul

Az augusztus végi uniós határidő előtt a kormány egyszerre gyorsítja fel a helyreállítási alaphoz kapcsolódó kifizetéseket és a hozzájuk kötött intézményi reformokat. A csomag várakozások szerint közel 2200 milliárd forinttal terheli meg az államháztartás augusztusi egyenlegét, miközben a korábban más forrásból finanszírozott projektek egy részét is az RRF alá tereli.

Kiemelések

  • A magyar kormány 1182,6 milliárd forint RRF-forrást és legfeljebb 394,8 milliárd forint hazai forrást különített el infrastrukturális, digitalizációs és energetikai projektekre, jelentős augusztusi előfinanszírozással.
  • A végrehajtási csomag szigorítja az ellenőrzési feltételeket az Arachne+ kockázatértékelő eszköz kötelező használatával, valamint az adóelkerülés elleni szabályozás és a transzferárazási adatszolgáltatás megerősítésével.
  • A kormány célja az adónemek számának csökkentése 54-ről legfeljebb 49-re augusztus végéig, strukturális egyszerűsítéssel és a közpénzügyi rendszer átfogó átalakításával a fiskális fenntarthatóság érdekében.

RRF-projektek és finanszírozási átrendezés

Mint arról a Portfolio.hu beszámol, Kármán András pénzügyminiszter a júliusi költségvetési adatok értékelésekor azt jelzi, hogy az uniós források lehívásához szükséges előfinanszírozás miatt jelentős augusztusi kiadás jelenik meg a büdzsében. A Magyar Közlönyben közzétett végrehajtási döntések részletesen rögzítik, hogy a kormány milyen beruházásokat, tőkejuttatásokat és végrehajtási lépéseket rendel az átdolgozott helyreállítási tervhez.

A rendeletmódosítás egyik központi eleme, hogy megteremti a korábban hazai költségvetési pénzből vagy más uniós programból finanszírozott projektek RRF-elszámolásának jogi feltételeit. A külön listán szereplő, korábban központi forrásból megvalósult projektek kerete 254 milliárd forint RRF-forrás és 16,8 milliárd forint hazai forrás, ide tartozik egyebek mellett az iskolai infrastruktúra korszerűsítése, kibocsátásmentes buszok és töltőinfrastruktúra beszerzése, a Szeged-Röszke vasútvonal fejlesztése, valamint egészségügyi és digitális fejlesztések.

A szélesebb pályázati intézkedési lista összesen 1182,6 milliárd forint RRF-forrást és legfeljebb 394,8 milliárd forint hazai forrást tartalmaz. A tételek között köznevelési digitalizáció, bölcsődei fejlesztés, felsőoktatási és szakképzési beruházások, vízgazdálkodási, természetvédelmi, közlekedési, energetikai, egészségügyi és digitális programok szerepelnek, miközben több közlekedési beruházásnál is látható, hogy a kormány korábbi IKOP Plusz elemeket irányít át az RRF-be.

A REPowerEU-fejezetben a hangsúly a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és a lakossági energiahatékonyságra kerül. A hálózati keretrendszer 533 milliárd forintos RRF-keretet kap, ebből 53,3 milliárd forint jut okosmérők beszerzésére és telepítésére, 479,7 milliárd forint pedig a rugalmasabb és biztonságosabb hálózat fejlesztésére.

A legnagyobb tételek egy része tőkejuttatás vagy uniós hozzájárulás formájában jelenik meg. A vasúti járműfinanszírozásra létrehozandó ROSCO 1,8 milliárd eurós konstrukcióval új gördülőállomány-kezelő társaság jön létre, miközben a Magyar Fejlesztési Bank 1,1 milliárd eurós tőkejuttatást kap, és egy további 688,3 millió eurós elem az Európai Beruházási Bankkal kötendő társbefektetési megállapodáshoz kapcsolódik.

A digitális blokkban Magyarország 500 millió eurós hozzájárulást rendel az AI Gigafactory és más EuroHPC-infrastruktúrák támogatásához, valamint újabb 500 millió eurót az IRIS² műholdas kommunikációs programhoz. Ezek nem hagyományos, közvetlenül magyarországi beruházások, hanem uniós szintű programokhoz kapcsolt magyar RRF-hozzájárulások, amelyek hazai iparági részvételének részletei még nem ismertek.

Ellenőrzési és adópolitikai reformok hatása

A végrehajtási csomag jelentős része az ellenőrzési feltételeket rendezi, amelyek az uniós szupermérföldkövek teljesítéséhez kapcsolódnak. Az Arachne+ kockázatértékelő eszköz használata kötelezővé válik a támogatási döntések előkészítésénél, a szerződéskötésnél, a módosításoknál és az ellenőrzésnél is, azzal a céllal, hogy kiszűrje a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás kockázatait.

A jogalkotási oldalon a csomag előírja, hogy az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatoknál biztosítani kell a társadalmi egyeztetést, az előzetes hatásvizsgálatot és ezek összefoglalóinak nyilvános közzétételét. A szabály minimum nyolcnapos társadalmi egyeztetési időszakot és azt követően legalább ötnapos mérlegelési szakaszt ír elő.

Az adórendszerhez kapcsolódó vállalások között szerepel az adóelkerülés elleni szabályok független értékelése, a transzferárazási adatszolgáltatás szigorítása a legalább 150 millió forintos kapcsolt vállalati ügyleteknél, valamint az alacsony vagy nulla adókulcsú joghatóságokba irányuló kamat- és jogdíjfizetések levonhatóságának felülvizsgálata. A digitalizációs elemek között az eNyugta, az EMAP és az eÁFA-rendszer is szerepel.

A terv szerint az adónemek számát a 2023. január 1-jén hatályos 54-ről legfeljebb 49-re kell csökkenteni augusztus végéig. Ez elsősorban szerkezeti egyszerűsítést jelent, nem átfogó adócsökkentést, és kapcsolódik a nyár végére ígért 2026-os költségvetéshez, valamint a túlzottdeficit-eljárás rendezését célzó középtávú fiskális strukturális tervhez.

A közpénzügyi keretrendszer átalakítása külön végrehajtási feladatként jelenik meg. A kormány a közpénzügyi jogi szabályozás, a középtávú költségvetési szabályok, a Költségvetési Tanács intézményi helyzete, az éves költségvetési eljárások és a kiadási felülvizsgálatok rendszerének teljes felülvizsgálatát írja elő, ami a fiskális politika hosszabb távú átalakítását vetíti előre.

Korábbi cikkünkben a fiskális szabályok módosításáról írtunk, amely tágítja a kormány mozgásterét a 2026-os költségvetés átírásához az államadósság-csökkentési korlát alkalmazásának lazításával. Bemutattuk, hogy a változás rövid távon elodázhatja a szigorú kiigazítást, ugyanakkor a transzparencia és a fiskális hitelesség megítélését ronthatja a befektetők és a hitelminősítők szemében, különösen a túlzottdeficit-eljárás mellett.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.