Magyarországon sürgős költségvetési kiigazítást sürget egy véleménycikk

Magyarországon sürgős költségvetési kiigazítást sürget egy véleménycikk
Sürgős kiigazítás kell

A magyar gazdaságpolitika hitelességének megőrzéséhez mielőbbi, politikailag nehéz kiigazító lépésekre van szükség egy Portfolio.hu-n megjelent véleménycikk szerint. Az írás több adópolitikai kedvezményt, támogatott hitelkonstrukciót és árszabályozási eszközt is olyan intézkedésként mutat be, amelyek hosszabb távon a költségvetést és a gazdasági egyensúlyt is rontják.

Kiemelések

  • A Portfolio.hu véleménycikke szerint a jelenlegi egykulcsos szja, 9%-os társasági adó és speciális adókedvezmények jelentős költségvetési bevételkiesést és piactorzításokat okoznak.
  • A tartósan fenntartott rezsicsökkentés, államilag támogatott hitelek és ársapkák jelentős költségvetési teherrel járnak, torzítják a munkaerőpiacot, és rontják a vállalatok versenyképességét.
  • A szerző szerint a kormánynak haladéktalanul el kellene kezdenie a rezsimpolitika, ársapkák és speciális kedvezmények kivezetését a hosszú távú fenntarthatóság érdekében.

Adópolitikai és támogatási eszközök újragondolása

A Portfolio.hu-n megjelent véleménycikkben Terták Elemér azt írja, hogy több, jelenleg érvényben lévő adó- és támogatási intézkedés felülvizsgálata indokolt, mert azok torzítják a közteherviselést és érdemi költségvetési bevételkiesést okoznak. Az elemzés Csillag István korábbi felvetéseire reagálva külön kitér az egykulcsos személyi jövedelemadóra, a 9%-os társasági adóra, valamint az egyes célzott szja-mentességekre.

A szerző szerint a legalacsonyabb keresetek adómentessége társadalmi szolidaritási szempontból indokolható lenne, miközben a magas jövedelmekre nagyobb teherviselés hárulhatna. A családi adókedvezmények és az anyák élethosszig tartó szja-mentességének bírálatakor azzal érvel, hogy ezek a megoldások nem arányosan követik a gyermeknevelés tényleges terheit, és akár a családi vállalkozások adóalapját is jelentősen lecsökkenthetik.

A 25 év alattiak szja-mentességéről a cikk azt állítja, hogy a kedvezmény torzítja a munkaerőpiacot, aszimmetriát visz a bérrendszerbe, és kedvezőtlen ösztönzőket teremt a felsőfokú továbbtanulás szempontjából. A 9%-os társasági adó kapcsán a szerző úgy látja, hogy az alacsony kulcs nem hozta meg a remélt tőkebeáramlási előnyt, ezért megfontolhatónak tartja, hogy a nagyobb adóalappal rendelkező cégek 15%-os, a kisebbek 10%-os kulccsal adózzanak.

Ár- és rezsipolitikai lépések gazdasági hatása

A véleménycikk külön kockázatként kezeli a támogatott hitelek, a rezsicsökkentés, valamint az ársapkák és kamatstopok tartós fenntartását. A szerző szerint az államilag támogatott, piacinál alacsonyabb kamatozású lakás- és vállalati hitelek nemcsak jelentős költségvetési terhet jelentenek, hanem felhajtják az ingatlanárakat, illetve életben tarthatnak gyenge termelékenységű vállalkozásokat is.

A rezsicsökkentésről az írás azt állítja, hogy az alacsonyan tartott lakossági energia- és közműdíjak pazarló fogyasztást ösztönöznek, miközben a vállalkozások számára magasabb energiaárakat eredményeznek, ami rontja versenyképességüket. A víz- és csatornadíjak befagyasztása a szerző szerint a szolgáltatók pénzügyi helyzetét is aláássa, miközben a hálózati veszteségek magasak maradnak.

Az ársapkák, az árrésstop és a kamatstop esetében a cikk arra figyelmeztet, hogy ezek a beavatkozások eltorzítják az árszerkezetet, mert a vállalatok más termékekre és szolgáltatásokra hárítják át veszteségeiket. A szerző összegzése szerint a kormánynak mielőbb meg kell kezdenie a társadalom felkészítését az ilyen, népszerűtlen, de szerinte szükséges intézkedések kivezetésére, mert a halogatás a gazdaságpolitika hitelességét és a fenntartható egyensúlyi pályát is veszélyezteti.

Korábbi cikkünkben a támogatott lakáshitelek – különösen az Otthon Start – banki oldalról jelentkező többletterheit és piaci hatásait mutattuk be. Rámutattunk, hogy a jogosultság-ellenőrzés, a folyamatos adminisztráció és az informatikai megfelelés a futamidő alatt akár többszörös költséget okozhat a piaci hitelekhez képest, miközben a kereslet és az átlagos hitelösszeg is érdemben emelkedett. Kitértünk arra is, hogy a szabályozási bizonytalanság (például a kamatstop kivezetése vagy a program feltételeinek módosítása) kockázatot jelent a piac szereplőinek, és erősíti a kiszámítható keretek iránti igényt.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.