Az EKB felügyeleti ága az euróövezeti banki tőkepufferek egyszerűbb keretrendszerét támogatja

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi intézmények
Az EKB egyszerűbb banki puffereket támogat

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Olga Shendetskaya

16.09.2026

Az EKB felügyeleti ága az euróövezeti banki tőkepufferek egyszerűbb keretrendszerét támogatja — Az EKB egyszerűbb puffereket szeretne

Európa banki tőkeszabályozása ismét fokozott vizsgálat alá került, miután a közelmúltbeli sokkok próbára tették a hitelezők ellenálló képességét, és rávilágítottak a meglévő pufferek stresszidőszakokban történő felhasználásának korlátaira. Az EKB felügyeleti ága szerint a bankok erősebbek, mint 15 évvel ezelőtt, ugyanakkor úgy véli, hogy a jelenlegi, többrétegű makroprudenciális struktúrát egyszerűsíteni kell a tőkepufferek jobb felhasználhatósága érdekében.

Kiemelések

Az EKB felügyeleti ága azt javasolja, hogy a több makroprudenciális puffert két kategóriába – fel nem szabadítható és felszabadítható – vonják össze az uniós banki tőkekeret egyszerűsítése érdekében.
Az új keretrendszer megtartaná a különálló 2. pillérre vonatkozó iránymutatást, célja a pufferek koherenciájának és stresszidőszakokban való használhatóságának javítása, valamint a megbélyegzettség elkerülését szolgáló kommunikáció erősítése lenne.
A kibővített Makroprudenciális Fórumon keresztüli fokozott koordináció, a mikroprudenciális és szanálási hatóságok bevonásával, integrált tőkepolitikát támogatna a bankunió egészében.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A pufferrendszer javasolt átalakítása

Az EKB bankfelügyelete szerint az EKB felügyeleti ága (SSM) úgy látja, hogy az uniós tőkekeret jelenleg több, eltérő jogalappal, módszertannal és döntéshozóval rendelkező követelmény- és makroprudenciális puffer-réteget tartalmaz, ami olyan összetettséget eredményez, amely gyengítheti azok gyakorlati használhatóságát.

A szervezet szerint a bankok az osztalékfizetési korlátozások, a piaci nyomás és a megbélyegzettség miatt vonakodhatnak a pufferek felhasználásától, miközben a párhuzamos korlátok tovább szűkíthetik a gyakorlatban rendelkezésre álló tőkemozgásteret. A világjárvány idején a felszabadított pufferek segítették a bankokat a hitelezés folytatásában, de a bizonyítékok arra is utalnak, hogy a hitelezők igyekeztek távol maradni a pufferküszöböktől, különösen akkor, amikor a tőkemozgástér korlátozott volt.

Az EKB magas szintű munkacsoportja által kidolgozott és a Kormányzótanács által támogatott egyszerűsítési javaslat a meglévő makroprudenciális puffereket két kategóriába vonná össze. A fel nem szabadítható puffer a tőkefenntartási puffert a globális és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pufferek közül a magasabbikkal egyesítené, míg a felszabadítható puffer az anticiklikus és a rendszerszintű kockázati puffert vonná össze, és a pénzügyi ciklus korai szakaszában pozitív rátával rendelkezne.

Az EKB felügyeleti ága szerint a 2. pillérre vonatkozó iránymutatás külön maradna, és a cél nem az ellenálló képesség csökkentése, hanem a koherencia javítása, valamint annak biztosítása, hogy a pufferek stresszidőszakokban hitelesen felszabadíthatók legyenek. A szervezet szerint egyértelműbb kommunikációra is szükség van ahhoz, hogy a pufferek használatát a keretrendszer rendeltetésszerű működéseként, ne pedig gyengeség jelzéseként értelmezzék.

Koordináció és a bankunióra gyakorolt hatások

Az EKB felügyeleti ága szerint egy jobban használható keretrendszer a mikroprudenciális és a makroprudenciális politika szorosabb koordinációját is megköveteli. Bár a két eszközcsoport eltérő célokat szolgál, kölcsönhatásuk egyaránt befolyásolja a tőke szintjét és annak felhasználhatóságát, ezért az átfedések csökkentése mellett is alapvető a szerepek egyértelmű elhatárolása.

A szervezet szerint az irányításnak erősebb koordináció és konvergencia révén kell fejlődnie, a makroprudenciális elemek kalibrálására vonatkozó közös elvek és módszertanok alapján. Az SSM szerint ehhez nem szükséges a jelenlegi felelősségi körök elosztásának megváltoztatása, de szükség van a bankunió tőkeigényének átfogóbb szemléletére.

A javaslat értelmében a Kormányzótanács és a Felügyeleti Testület tagjait egyesítő, kibővített Makroprudenciális Fórum erősebb szerepet kapna azáltal, hogy értékeli a tőkekövetelmények különböző rétegeinek rendszerszintű kölcsönhatását. A megbeszélésekbe az Egységes Szanálási Testületet is be kell vonni annak érdekében, hogy a mikroprudenciális, makroprudenciális és szanálási követelmények teljes kölcsönhatása megjelenjen.

Az EKB felügyeleti ága szerint ez a megközelítés idővel támogathatja az egyre integráltabb bankpiacon egy közösebb pénzügyi stabilitási politika felé történő szélesebb körű elmozdulást. A szervezet úgy véli, hogy egy egyszerűbb keretrendszert könnyebb lenne megmagyarázni, kalibrálni és kedvezőtlen időszakokban alkalmazni, miközben megőrizné a bankok által kiépített ellenálló képességet.

Korábbi riportunk az angliai fiskális decentralizációs javaslatokról azt vizsgálta, hogy a polgármesteri finanszírozást miként helyeznék át a központi támogatásokról a helyben megtartott adókra, miközben a régiók megtartanák a jövedelemadó és a társasági adó egy részét. Bemutatta az olyan biztosítékokat is, mint a tehetősebb térségekre kivetett befizetésekből finanszírozott minimális finanszírozási szint, amely a helyi fiskális autonómia bővítését célozza a regionális egyenlőtlenségek növelése nélkül.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?