Az EKB felügyelete kockázatalapú ellenőrzést és gyorsabb banki korrekciót szorgalmaz Európában

Az EKB felügyelete kockázatalapú ellenőrzést és gyorsabb banki korrekciót szorgalmaz Európában
Az EKB erősíti a kockázati felügyeletet

Az európai bankfelügyeletek átalakítják ellenőrzési gyakorlatukat, mivel a bankok egyre összetettebb geopolitikai, technológiai és éghajlattal kapcsolatos kockázatokkal szembesülnek. A megközelítés középpontjában a pontosabb priorizálás, az egyszerűbb felügyeleti folyamatok és a gyorsabb korrekciós intézkedések állnak, amelyek hatással vannak a bankok ellenálló képességére és versenyképességére az euróövezetben.

Kiemelések

  • Az EKB felügyelete kockázatközpontú megközelítésre tér át, a tőkét, a likviditást, az irányítást, a működési ellenálló képességet és az olyan strukturális kockázatokat helyezve előtérbe, mint az éghajlati és geopolitikai kitettségek.
  • A Next Level Supervision kezdeményezés mintegy 40-nel csökkentette a felügyeleti kiadványok számát, az értékpapírosítási engedélyezések idejét három hónapról hét napra rövidítette, és 55%-kal megfelezte a stressztesztek adatpontjainak számát.
  • Az euróövezeti bankok saját tőkére vetített hozama meghaladja a 10%-ot, az amerikai bankokhoz viszonyított értékelési rés szűkül, de az EKB figyelmeztet, hogy a prudenciális standardok enyhítése veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A felügyeleti reform a lényeges kockázatokat célozza

Amint azt az Európai Központi Bank az EKB felügyeleti ágazatára hivatkozva ismertette, az európai bankfelügyelet úgy alakítja át modelljét, hogy közvetlenebbül a legfontosabb kockázatokra összpontosítson, ahelyett hogy minden évben minden banknál minden kérdést megpróbálna felülvizsgálni.

A keretrendszer három pillérre épül: a kockázatok pontosabb priorizálására, a nagyobb hatékonyságra és az időben történő korrekcióra. A felügyelők szerint az egyre bizonytalanabb és összekapcsoltabb kockázati környezet megköveteli az alacsonyabb prioritású területeken fennmaradó felügyeleti kockázatok magasabb szintű tolerálását, hogy az erőforrások a tőkére, a likviditásra, az irányításra, a működési ellenálló képességre és olyan strukturális kockázatokra összpontosíthatók legyenek, mint az éghajlati, természettel kapcsolatos és geopolitikai kitettségek.

Az EKB felügyeleti megközelítése a 2023-as banki turbulencia tanulságait is tükrözi, amely megmutatta, hogy a bankok akkor is teljesíthetik a formális tőke- és likviditási követelményeket, ha közben tovább halmozódnak az irányítás, a kockázati kultúra vagy az üzleti modellek gyengeségei. Ebben a környezetben a felügyelők szerint a megítélésen alapuló ellenőrzés egyre fontosabbá válik a mind részletesebb szabálykönyvnél, és a bankoknak is nagyobb felelősséget kell vállalniuk ahelyett, hogy folyamatosan további útmutatást kérnének.

Hatékonyságnövelés és versenyképességi következmények

A felügyelők szerint az egyszerűsítés már mérhető működési eredményeket hoz. A Next Level Supervision kezdeményezés keretében több mint 100 felügyeleti útmutatót vizsgáltak felül, mintegy 40-et megszüntettek, az egyszerűbb értékpapírosítási engedélyek feldolgozási ideje három hónapról körülbelül hét napra csökkent, a stressztesztek adatpontjait nagyjából 55%-kal mérsékelték, és egyes tőkével kapcsolatos engedélyezési határidőket hat nap alá rövidítettek.

Az európai bankfelügyelet szerint e változtatások célja a biztonság és a stabil működés megőrzése, miközben a keretrendszerben való eligazodást mind a bankok, mind a felügyelők számára könnyebbé teszik. Azt is hangsúlyozza, hogy a hatékony felügyelet nemcsak a kockázatok azonosításától függ, hanem a tartós megoldások kikényszerítésétől is, többek között minőségi intézkedésekkel, üzleti korlátozásokkal vagy időszakos bírságokkal, ha a bankok nem kezelik időben a kiváltó okokat.

A szélesebb körű szakpolitikai vitában a felügyelők a pénzügyi stabilitást, a növekedést és a banki versenyképességet egymást erősítő, nem pedig egymással ellentétes célokként mutatják be. A szöveg szerint az euróövezeti bankok saját tőkére vetített hozama 10% felett stabilizálódott, és szűkült az amerikai bankokhoz viszonyított értékelési rés, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a prudenciális standardok gyengítése az alacsonyabb ellenálló képesség kockázatával járna anélkül, hogy garantálná az erősebb hitelezést vagy versenyképességet.

A szöveg a Basel III teljes körű végrehajtása és a mélyebb nemzetközi együttműködés mellett is érvel, miközben fokozódik a geopolitikai fragmentáció. A nem banki pénzügyi szektor gyors bővülése, az egyre növekvő kiberfenyegetések, a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika fejlődése, valamint az éghajlattal és természettel kapcsolatos kockázatok mind olyan okként szerepelnek, amelyek miatt a felügyelőknek szorosabban kell koordinálniuk a globális hatóságokkal és a pénzügyi szektoron kívüli szakértői közösségekkel.

Korábbi jelentésünk a nemzetközi szabályozási együttműködés gyengüléséről rávilágított azokra a figyelmeztetésekre, amelyek szerint a geopolitikai fragmentáció egyre összekapcsoltabbá teszi a határokon átnyúló banki kockázatokat, és megnehezíti azok felügyeleti felismerését és kezelését. A jelentés kiemelte azokat az aggodalmakat, hogy az információs hiányosságok és a szabályozási arbitrázs növekedhetnek, ha a joghatóságok eltérnek a standardok tekintetében, miközben a Basel III végleges reformjainak végrehajtása továbbra is egyenetlen. Az anyag rámutatott az olyan feltörekvő kérdésekben való koordináció egyre nagyobb jelentőségére is, mint a mesterséges intelligencia és a válságkezelési felkészültség.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.