Az európai bankreform a bankcsőd-kezelési szabályozáson múlik az EKB bankfelügyelete szerint

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi intézmények
Európai bankreform és bankcsőd-kezelési szabályozás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Artem Shendetskii

01.10.2026

Az európai bankreform a bankcsőd-kezelési szabályozáson múlik az EKB bankfelügyelete szerint — A bankreform a tét

Európa azon törekvése, hogy elmélyítse egységes bankpiacát, nemcsak a terjeszkedésre és a napi működésre vonatkozó szabályokon múlik, hanem azon is, hogy a csődbe jutott bankokat következetesen lehessen kezelni az egész unióban. Az érvelés a válságkezelést az Európai Bizottság versenyképességi programjának középpontjába helyezi, a 2027 első negyedévére tervezett banki jogalkotási csomag előtt.

Kiemelések

Az EKB felügyeleti ága szerint az Európai Bizottság júliusi programja a határokon átnyúló integrációt és a versenyképességet a bankcsőd-kezelési keretrendszerek megerősítéséhez kapcsolja.
Az EKB becslése szerint a jelenlegi, határokon átnyúló likviditási szabályok 230 milliárd eurónyi kiváló minőségű likvid eszközt kötnek le leányvállalatokban, korlátozva a tőke hatékony allokációját az EU-n belül.
A közelgő 2027-es banki csomagot kulcsfontosságúnak tekintik a bankcsőd-kezelési szabályozások harmonizálása és az európai banki egységes piac további előrehaladásának lehetővé tétele szempontjából.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A Bizottság programja az integrációt a válságkezelési eszközökhöz köti

Az Európai Központi Bank bankfelügyelete beszámolója szerint, az EKB felügyeleti ágára hivatkozva, az Európai Bizottság júliusi, a banki versenyképességről szóló közleménye a méretgazdaságosságot, a hatékonyságot és a határokon átnyúló integrációt támogató intézkedéseket a válságkezelésre helyezett megújított hangsúllyal kapcsolja össze. A beszéd szerint a bankcsődök kezelésére szolgáló hiteles megoldások nem az integráció árát jelentik, hanem a rugalmasabb és versenyképesebb bankunió feltételét.

Az európai bankokat stabilnak, jól tőkésítettnek és likvidnek írják le, amelyek a világjárvány, az energiaválság és a 2023 márciusi piaci turbulencia során sokkhatásokat tompítottak. Az ágazat azonban továbbra sem éri el teljes potenciálját, mivel a piacok nemzeti határok mentén továbbra is széttagoltak, a belföldi konszolidáció dominál, és az euróövezeten belüli határokon átnyúló vállalati hitelezés a teljes hitelezésnek csupán mintegy egyhatodát teszi ki.

A Bizottság programja olyan terveket tartalmaz, amelyek lehetővé tennék a határokon átnyúló csoportok számára a tőke és a likviditás hatékonyabb allokációját az összevont és az egyedi jogalanyi szinten egyaránt alkalmazandó szabályok felülvizsgálatával. Az EKB becslése szerint ezek a korlátok 230 milliárd eurónyi kiváló minőségű likvid eszközt kötnek le a határokon átnyúló leányvállalatokban, korlátozva a bankcsoportok azon képességét, hogy erőforrásokat mozgassanak az EU-n belül.

A közlemény a mikroprudenciális, makroprudenciális és szanálási követelmények közötti koordináció javítását célzó intézkedésekre, valamint a betétbiztosítási keretrendszer lehetséges felülvizsgálatára és egyszerűsítésére is utal. Ezzel párhuzamosan a Bizottság a pénzügyi válság óta felépült tőke-, jelentéstételi és szabályozási rétegek szélesebb körű egyszerűsítésén dolgozik.

A bankcsőd-kezelési keretrendszert az egységes piac akadályának tekintik

A beszéd szerint a banki valódi egységes piacnak a belépés, a működés és a kilépés próbáját is ki kell állnia. Bár az egységes engedély, az útlevélrendszer, az egységes szabálykönyv és az egységes felügyeleti mechanizmus nagyrészt kezelte a piacra lépés és a közös felügyelet kérdését, a bankcsődök kezelése továbbra is csak részben egységes.

A szanálási hatáskörök az egységes szanálási mechanizmuson keresztül európai szintre kerültek, de a hitelezői rangsor továbbra is nemzeti hatáskörben marad. A beszéd szerint ez a megosztottság segít megmagyarázni, miért maradnak beágyazottak a helyi tőkére, helyi likviditásra és előzetes pozicionálásra épülő megoldások: a normál működésben tapasztalható széttagoltság azt tükrözi, hogy a csődhelyzeteket is széttagoltan kezelnék.

Ez a kérdés különösen fontos a tőke- és likviditási követelmények alóli határokon átnyúló mentességek esetében. A nemzeti hatóságokat arra kérik, hogy fogadják el azt az ígéretet, miszerint szükség esetén a csoport erőforrásait átutalják, de ez az ígéret elveszíti hitelességét, ha a végrehajtás bizonytalan, vagy ha a leányvállalat követelése a szanálás vagy a fizetésképtelenségi eljárás során gyengülne.

Ha a csoportszintű támogatás meghiúsul, a teher visszahárulhat a nemzeti fizetésképtelenségi rendszerekre, a nemzeti betétbiztosítási rendszerekre és a hazai politikai hatóságokra. A beszéd arra a következtetésre jut, hogy a bankok csődjének kezelésébe vetett bizalom teszi lehetővé a bankok működésének nagyobb szabadságát, és kijelenti, hogy a 2027 első negyedévében esedékes banki csomag kulcsfontosságú lesz annak szempontjából, hogy Európa képes-e bezárni ezt a szakadékot.

Korábbi cikkünk a Federal Reserve felülvizsgált banki stressztesztjeiről a politikai ellenreakciót vizsgálta azokkal a változtatásokkal kapcsolatban, amelyek a bírálók szerint megkönnyíthetik a nagy amerikai bankok számára az éves ellenállóképességi vizsgálatok teljesítését. Rámutatott azokra az aggodalmakra, hogy az enyhébb tesztelés nagyobb osztalékfizetést és részvény-visszavásárlást ösztönözhet, újra megnyitva a vitát arról, hogy gyengülnek-e a 2008 utáni védőkorlátok, és ez mit jelent a pénzügyi stabilitás szempontjából.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?