Az EKB bankfelügyelete arra figyelmezteti az európai bankokat, hogy a fenyegetések változásával szigorítsák kockázatkezelési kontrolljaikat

Az EKB bankfelügyelete arra figyelmezteti az európai bankokat, hogy a fenyegetések változásával szigorítsák kockázatkezelési kontrolljaikat
A bankok új kockázatokkal néznek szembe

Az európai bankok a nagyobb nyereségességgel, stabil tőkepozíciókkal és összességében kielégítő eszközminőséggel jellemezhető időszak után bizonytalanabb szakaszba lépnek. Az Európai Központi Bank felügyeleti ága szerint az ellenálló képesség továbbra is megvan, de a hitelezőknek nem szabad elkényelmesedniük, mivel a geopolitikai, éghajlati, technológiai és magánhitelezési kockázatok növekednek.

Kiemelések

  • Az EKB felügyelete arra ösztönzi az európai bankokat, hogy a jelenlegi kedvező nyereségkörnyezetet ellenálló képességük erősítésére használják, figyelmeztetve, hogy a jövedelmezőség visszaeshet, ha megváltoznak a gazdasági vagy kamatfeltételek.
  • Az eszközminőség továbbra is stabil, de az EKB egyes országokban és szegmensekben a hitelkockázat romlását észleli, ezért szigorú hitelezési standardokat, körültekintő fedezetértékelést és a tőkekezelésben súlyos forgatókönyvekkel való tervezést hangsúlyoz.
  • A működési és technológiai kockázatok – beleértve a harmadik fél szolgáltatóktól való függést és az AI által vezérelt kibertámadásokat –, valamint az értékeltségekből, a befektetői koncentrációból és a banki/nem banki kapcsolatokból eredő piaci kockázatok fokozott éberséget és robusztus felügyeleti keretrendszereket igényelnek.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Felügyeleti prioritások a változó kockázati környezetben

Az Európai Központi Bank beszámolója szerint, amely az EKB felügyeleti ágára hivatkozik, az európai bankfelügyeletek arra ösztönzik a hitelezőket, hogy a jelenlegi kedvező időszakot ellenálló képességük erősítésére használják fel, ahelyett hogy azt feltételeznék, a közelmúltbeli bevételek tartósak maradnak.

A beszéd szerint a magasabb kamatlábak hozzájárultak a nyereségesség helyreállításához, de ez a trend megfordulhat, ha változik a kamatkörnyezet, lassul a gazdasági növekedés vagy emelkedik a kockázati költség. Hozzáteszi, hogy az ágazat tőkeellátottsága jobb, és felkészültebb, mint a 2008-as pénzügyi válság előtt volt, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a túlzott optimizmus önmagában is sérülékenységi forrássá válhat.

A felügyeletek szerint továbbra is a hitelkockázatok kezelése az elsődleges prioritás. Bár az aggregált eszközminőség még mindig stabil, egyes szegmensekben és országokban romlás jeleit látják, és egyes intézményeknél már magasabb kockázati költség jelentkezik.

Az EKB szerint a bankoknak szigorú hitelezési standardokat kell fenntartaniuk, körültekintő fedezetértékeléseket kell alkalmazniuk, és biztosítaniuk kell, hogy az árazás tükrözze a mögöttes kockázatokat. Azt is hangsúlyozza, hogy a tőketervezésnek kellően súlyos forgatókönyveket, a portfólió összetételének változásait és az új prudenciális követelmények hatását is figyelembe kell vennie, miközben a kifizetési döntéseknek összhangban kell állniuk az egyes bankok kockázati profiljával és jövőbeli szükségleteivel.

A geopolitikai kockázatokról nemrég végzett fordított stresszteszt szintén rávilágított a bankok forgatókönyveinek, a transzmissziós csatornák megértésének és a vezetői válaszlépések hitelességének gyengeségeire. Az EKB szerint a felkészülés nem alapulhat egyetlen forgatókönyvön, mivel a geopolitikai sokkok egyszerre okozhatnak hitelveszteségeket, piaci mozgásokat, likviditási stresszt és működési zavarokat.

Az éghajlattal és a természettel kapcsolatos kockázatok is egyre jelentősebbé válnak – áll a beszédben, amely a 2026-os nyári szélsőséges hőmérsékletekre, valamint a Rajna és a Duna szokatlanul alacsony vízállására mutat rá. Eszerint a bankok előrelépést tettek, de továbbra is hiányosságokat mutatnak a fizikai kockázatok értékelésében és azok kockázatkezelési eljárásokba való integrálásában.

Technológia, finanszírozási nyomás és szélesebb piaci hatások

Az EKB szerint a működési és technológiai kockázat a második fő fókuszterülete, mivel a bankok egyre inkább függenek az informatikai infrastruktúrától, a felhőszolgáltatásoktól és a harmadik fél szolgáltatóktól. Arra figyelmeztet, hogy egy nagy szolgáltató kiesése egyszerre több bankot is érinthet, ezért a kritikus szolgáltatások folytonossága az ellenálló képesség központi elemévé válik.

A beszéd szerint a mesterséges intelligencia egyszerre növeli a lehetőségeket és a kockázatokat. Segíthet a bankoknak a folyamatok javításában, nagy adathalmazok elemzésében és az ügyfélszolgáltatások fejlesztésében, ugyanakkor felgyorsíthatja a kibertámadásokat is, mivel lerövidíti a sérülékenységek azonosítása és kihasználása közötti időt.

A felügyeletek szerint a bankok többé nem fordíthatnak hónapokat az azonosított hiányosságok kijavítására, és az irányító testületeknek egyértelmű AI-stratégiára, meghatározott felelősségi körökre, megbízható adatokra és a rendszerek teljes életciklusára kiterjedő felügyeletre van szükségük. Az EKB a kockázati adatok aggregálásában és a jelentéstételben fennálló tartós hiányosságokat is kiemeli, mondván, ezek válsághelyzetben akadályozhatják a döntéshozatalt, még akkor is, ha a főbb mutatók robusztusnak tűnnek.

Az egyes bankokon túl a beszéd a geopolitikai feszültségekből, a magas értékeltségekből, a befektetői koncentrációból, valamint a bankok és nem banki pénzügyi közvetítők közötti növekvő kapcsolatokból eredő szélesebb piaci kockázatokra is rámutat. A magánhitelezés diverzifikálhatja a gazdaság finanszírozását, de olyan tőkeáttételt és összefonódó kitettségeket is teremthet, amelyeket nehéz teljes körűen mérni.

Az EKB szerint e tényezők egyike sem jelez önmagában közvetlenül fenyegető válságot, kölcsönhatásuk azonban fokozott figyelmet igényel. Emellett kiáll a válság utáni szabályozási keretrendszer alapvető elemeinek megőrzése mellett, miközben támogatja a redundanciák megszüntetésére, az ellentmondások kezelésére és a felügyeleti megközelítések egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket az ágazat ellenálló képességének gyengítése nélkül.

Az AI-ügynökök és az automatizált váltás a lakossági pénzügyekben korábbi cikkünk középpontjában állt, amely azt vizsgálta, hogyan áshatja alá az állandó monitorozás a bankok azon képességét, hogy a betétek és más hosszú futamidejű termékek esetében profitáljanak az ügyfelek tehetetlenségéből. Megjegyeztük, hogy ahogy az automatizálás megszünteti a súrlódásokat, a hitelezők és biztosítók szűkebb marzsokkal szembesülhetnek, és átláthatóbb árazás, valamint erősebb kamatverseny felé tolódhatnak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.