Erősödnek a Nyugat-Balkán növekedési kilátásai, a Világbank szerint a kereskedelmi reformok is lendületet adhatnak

Erősödnek a Nyugat-Balkán növekedési kilátásai, a Világbank szerint a kereskedelmi reformok is lendületet adhatnak
Gyorsul a balkáni növekedés

A fogyasztás és a beruházások várhatóan 2026-ban is ösztönzik a Nyugat-Balkán gazdasági növekedését, amely 2027-ben tovább gyorsulhat. A Világbank új jelentése szerint a kereskedelemmel kapcsolatos költségek csökkentése és a hatékonyabb szabályozás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a térség jobb munkahelyeket teremtsen, és fenntartsa az Európai Unióhoz való felzárkózást.

Kiemelések

  • A Világbank előrejelzése szerint a Nyugat-Balkán GDP-növekedése a 2025-ös 2,6 százalékról 2027-re és 2028-ra 3,4 százalékra emelkedik.
  • Az áruk és szolgáltatások kereskedelme 2025-ben eléri a regionális GDP 107 százalékát, a szolgáltatásexport pedig 2010 óta megnégyszereződik.
  • A Világbank szimulációi szerint a nem vámjellegű akadályok felének felszámolása középtávon akár 12,5 százalékkal is növelhetné a regionális GDP-t.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Növekedési előrejelzések és reformprioritások

A Világbank adatai szerint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia átlagos növekedése 2026-ban elérheti a 3,1 százalékot, szemben a 2025-ös 2,6 százalékkal. A jelentés szerint a növekedés 2027-ben 3,4 százalékra emelkedhet, és 2028-ban is ezen a szinten maradhat.

Az intézmény szerint a regionális gazdaság a fokozódó geopolitikai bizonytalanság és a legfontosabb kereskedelmi partnerek gyenge növekedése ellenére is ellenállónak bizonyul. Hozzáteszi azonban, hogy az ellenálló képesség önmagában nem elegendő az Európai Unióval szembeni jövedelmi különbség csökkentéséhez vagy a jobb minőségű munkahelyek megteremtéséhez. Érvelése szerint a növekedés következő szakasza a hatékony, kiszámítható szabályozástól és a kereskedelmi akadályok felszámolásától függ.

Az áruk és szolgáltatások kereskedelme 2025-ben eléri a regionális GDP 107 százalékát, ami meghaladja a 90 százalékos uniós átlagot, miközben a szolgáltatásexport 2010 és 2025 között megnégyszereződik. A jelentés szerint a következő reformhullámnak abban kell segítenie a vállalatokat, hogy teljesebben és tartósabban éljenek a piacra jutás lehetőségével, az országhatáron belül felmerülő szükségtelen költségek csökkentésével.

A kereskedelmi költségek és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk

A Nyugat-Balkánra importált áruk átlagos vámja körülbelül 6 százalék, a nem vámjellegű intézkedések azonban további mintegy 10 százalékkal növelik az importköltségeket a jelentés szerint. Egyes agrár-élelmiszeripari ágazatokban ezek a többletköltségek meghaladják a 20 százalékot, a határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások mértékét pedig 29 százalékra becsülik.

A jelentés szimulációi szerint a fennmaradó importkorlátozások felének felszámolása – beleértve az engedélyezési és jóváhagyási követelményeket, az ismétlődő ellenőrzéseket, a tanúsítási eljárásokat és a helyi jelenlétre vonatkozó szabályokat – középtávon akár 12,5 százalékkal is növelhetné a GDP-t. A magasabb importköltségek a jelentés szerint a regionális vállalatok számára az exportot és a külföldi piacokon való jelenlét fenntartását is megnehezítik.

A nyugat-balkáni cégek új exportvállalkozásainak mindössze körülbelül egyharmada éli túl az első évet, és csupán 1–4 százalékuk jut el az ötödik évig. Ez a foglalkoztatás szempontjából is fontos, mivel a kereskedelmi vállalatok adják a térség feldolgozóipari munkahelyeinek túlnyomó többségét, és általában nagyobbak, valamint magasabb béreket fizetnek, mint a kizárólag a hazai piacra összpontosító, hasonló cégek.

A jelentés szerint a reformoknak a jobb szabályozásra, nem pedig egyszerűen a szabályozás csökkentésére kell összpontosítaniuk. A javasolt intézkedések közé tartoznak az egyszerűsített és digitalizált eljárások, a kockázatalapú ellenőrzések, az összehangolt szabványok és képesítések kölcsönös elismerése, valamint a jogos közérdekű célokat továbbra is védő biztosítékok.

Korábbi cikkünk a WTO figyelmeztetéséről, amely a kereskedelemre gyakorolt tartós hatásokra hívta fel a figyelmet az ukrajnai és közel-keleti háborúk kapcsán bemutatta, hogyan késztetik az ismétlődő fennakadások a vállalatokat ellátási láncaik és szállítási útvonalaik átalakítására a nagyobb ellenálló képesség érdekében, még magasabb költségek mellett is. A cikk arra is kitért, hogy a növekedési lehetőségeket otthonukhoz közelebb kereső országok révén elmélyülhet a regionális kereskedelem, miközben a globális kereskedelmi kilátásokat továbbra is vámok és a folyamatos geopolitikai kockázatok terhelik.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.