Magyarországon az elektronikus fizetések és a banki AI-használat gyorsul a Banking Technology 2026 konferencián

Magyarországon az elektronikus fizetések és a banki AI-használat gyorsul a Banking Technology 2026 konferencián
Digitális banki forradalom

A magyar bankszektorban a digitális fizetések térnyerése és a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása egyszerre alakítja át az ügyfélkiszolgálást, az infrastruktúrát és a versenyt. A Banking Technology 2026 konferencián bemutatott előadások szerint az elektronikus tranzakciók aránya már 50 százalék fölé emelkedik, miközben a bankoknak egyszerre kell megfelelniük a szabályozási, biztonsági és technológiai elvárásoknak.

Kiemelések

  • Magyarországon az elektronikus fizetések aránya 50 százalék fölé emelkedett, 2023-ban éves szinten meghaladva a 3 milliárd tranzakciót.
  • A digitális bankolás fő csatornájává válik a mobilapp, a válaszadók 70 százaléka ezt használja elsődlegesen, míg a neobankok penetrációja elérte a 39 százalékot.
  • A bankszektorban AI-alapú fejlesztések, valamint az euróbevezetés és PSR-szabályozás miatti megfelelési nyomás 4-5 éves informatikai beruházási kényszert eredményez.

Fizetési fordulat és digitális bankolási trendek

A Portfolio.hu beszámolója szerint a Banking Technology 2026 konferencián Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója arról beszél, hogy Magyarországon az elektronikus fizetések aránya átlépi az 50 százalékot, az éves tranzakciószám pedig tavaly meghaladja a 3 milliárdot. Értékben az elektronikus fizetések részesedése 60 százalék felett jár, Budapesten pedig ez az arány már 70 százalékot ér el.

A mobilos tárcamegoldások már a tranzakciók 30 százalékát adják, miközben a qvik az online kereskedelemben értékben 40 százalékos részesedést ér el marketingráfordítás nélkül. A konferencián elhangzik az is, hogy egy nagy hazai kiskereskedelmi lánc és egy jelentős közműszolgáltató is tervezi a qvik bevezetését.

A digitális bankolás ügyféloldali elfogadottságát a 21 Kutatóközpont 1048 fős online kutatása is jelzi. Róna Dániel ismertetése szerint a mobilapp a fő banki csatornává válik, a válaszadók 70 százaléka ezt használja elsődleges felületként, és 79 százalékuknak komoly nehézséget okozna a megszűnése. A neobankok használata szélesedik, a megkérdezettek 39 százaléka már él ilyen szolgáltatóval, de elsődleges bankként még korlátozott a szerepük.

A Digitális Bizalmi Index alapján a hazai piac 75 pontot ér el a 100 pontos skálán. A legalább 30 válaszadóval értékelt bankok közül a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB kapja a legmagasabb, 82 pontos eredményt, ami arra utal, hogy a biztonság, a megbízható működés és az ügyféltámogatás továbbra is meghatározó versenytényező marad.

AI-fejlesztések és működési nyomás a bankszektorban

A konferencia több előadása szerint a mesterséges intelligencia gyorsan beépül a banki működésbe, de az üzleti lehetőségek és a tényleges megvalósítás között továbbra is nagy a távolság. A panelbeszélgetések résztvevői úgy látják, hogy az AI olcsóbbá teheti a szolgáltatásokat és javíthatja a személyre szabást, ugyanakkor a compliance, a biztonság és a nem determinisztikus működés komoly korlátot jelent.

Az OTP Csoport fizetéselfogadási hálózatában a terminálok egyszerű eszközökből összetett üzleti platformokká alakulnak át. A Maxstore platform bevezetése valós idejű távfelügyeletet, külső alkalmazásintegrációt és új szolgáltatáscsomagok indítását teszi lehetővé, miközben a beépített AI már most öndiagnosztikát, jeloptimalizálást és biztonsági ellenőrzést végez.

A banki értékesítésben is erősödik az AI szerepe. A Raiffeisen Bank International előadása szerint a fióki, telefonos és videós tanácsadói tudás digitális csatornákba emelése javítja a konverziót és növeli az értékesítési volument, miközben a strukturált ügyfélismeret később AI-ügynökök és döntéstámogató rendszerek alapjává válhat.

A szektor előtt közben jelentős informatikai beruházási kényszer áll. Az MNB szerint a PSR-szabályozásnak való megfelelés, az euróbevezetésre való felkészülés és a digitális euró esetleges párhuzamos bevezetése akár 4-5 éves fejlesztési ciklusokat is igényel, így a bankoknak egyszerre kell modernizálniuk fizetési infrastruktúrájukat, csalásmegelőzési rendszereiket és AI-képességeiket.

Ez kiegészíti a korábbi magyar banki adathalászat témájáról szóló anyagunkat, amely a csalási kísérletek gyorsulására hívta fel a figyelmet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.