Magyarország szélerőmű-kapacitásbővítést készít elő az energiarendszer és az importfüggőség csökkentésére

Traders Union
Minden hír
Üzlet és vagyon
Szélerőmű-kapacitásbővítés Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Ciaran Ryan

25.07.2026

Magyarország szélerőmű-kapacitásbővítést készít elő az energiarendszer és az importfüggőség csökkentésére — Szélerőművek új lendületben

A magyar energiapolitikában fordulat körvonalazódik, miután a korábban érdemben befagyasztott szélenergia-beruházások ismét jelentős növekedési pályára kerülhetnek. Az új kormányzati tervek szerint 2030 végéig összesen 4 000 megawattnyi hálózati csatlakozási lehetőséget kell biztosítani az új szélerőművek számára, ami jóval meghaladja a korábbi célokat.

Kiemelések

Magyarország 2030-ig 4 000 megawatt új szélerőmű-hálózati csatlakozási lehetőséget biztosít, az első pályázatot augusztus 31-ig írják ki.
Az első körben közel 1 000 megawatt új szélerőmű csatlakozási lehetőség nyílik meg, jelentősen meghaladva a korábbi 700 megawattos tervet.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 1,5 milliárd eurót fordít hálózatfejlesztésre, energiatárolási kapacitásbővítésre és okosmérők telepítésére a zöldenergia integrációjához.

Új szabályozási irány és bővülő csatlakozási keret

A Portfolio.hu beszámolója szerint Magyarországon jelenleg 325,1 megawatt a működő szélerőművek összesített beépített teljesítőképessége, ami a hazai villamosenergia-rendszer kapacitásának 2,6%-át adja, miközben a turbinák 2025-ben az áramtermelés mintegy 1,4%-át biztosították. Az elmúlt másfél évtizedben új szélerőmű nem épülhetett, mert a 2011-től bevezetett szabályozási korlátozások gyakorlatilag ellehetetlenítették az új telepítéseket.

A fordulatot az hozza, hogy a 2024 januárjától enyhített szabályok után az új kormány már lényegesen nagyobb szerepet szán a technológiának. A júliusi rendelettervezet alapján 2030 végéig összesen 4 000 megawattnyi hálózati csatlakozási lehetőséget kell biztosítani a fejlesztőknek, az első csatlakozási pályázatot pedig augusztus 31-ig kell kiírni. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszteri jelölt azt is jelezte, hogy a vártnál erősebb beruházói érdeklődés miatt az első körben a korábban jelzett 700 megawatt helyett közel 1 000 megawattnyi új szélerőmű kaphat csatlakozási lehetőséget.

A bővítési cél érdemben meghaladja a korábbi Nemzeti Energia- és Klímatervben szereplő elképzelést, amely 2030-ig mindössze 670 megawattnyi új kapacitással számolt volna, így az összes hazai szélerőművi kapacitás csak 1 gigawattra nőtt volna az évtized végére. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának 2025-ös technikai jelentése ugyanakkor azt mutatja, hogy szárazföldi szélenergia-potenciálban Magyarország az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik, a 27 tagállam között a 8-9. legjobb adottságokkal rendelkezik.

Olcsóbb áram, kisebb importkitettség

A REKK és az Energiaklub 2024-es tanulmányai szerint nemzetgazdasági szempontból az lenne a legolcsóbb és legtisztább pálya, ha a 2030-ra célzott 12 gigawattnyi naperőmű-kapacitás mellett nem 1, hanem 4 gigawatt szélerőmű épülne ki. A szakmai értékelések szerint a szélenergia jól kiegészíti a napenergiát, mert termelése jellemzően olyan időszakokra, például éjszakára és hűvösebb hónapokra esik, amikor a naperőművek nem termelnek, így rendszerszinten mérsékelheti a hálózati ingadozásokat.

A tanulmányok azt is kiemelik, hogy a modern turbinák magyarországi kihasználtsága elérheti vagy meghaladhatja a 30%-ot, miközben a hazai naperőművek kihasználtsági rátája jellemzően 14-18%. Ez azt jelenti, hogy 4 gigawattnyi szélerőmű nagyjából annyi villamos energiát termelhetne, mint egy ennek csaknem kétszeres méretű naperőmű-állomány. A nagyobb szélkapacitás ezért érdemben csökkentheti a még mindig közel 20%-os éves áramimport-arányt, és mérsékelheti a nagykereskedelmi áramárakat is.

A beruházások finanszírozási oldala szintén kedvező lehet, mert az új szélerőművek nagyrészt piaci tőkéből és uniós támogatásokból is megvalósíthatók. A rendszerbe illesztést segíti, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mintegy 1,5 milliárd eurót fordít hálózatfejlesztésre, energiatárolási kapacitások bővítésére és okosmérők telepítésének támogatására. A teljes energiastratégia újragondolása ugyanakkor továbbra is szükséges lehet, különösen a Paks II körüli bizonytalanságok miatt, az ehhez szükséges keretrendszer pedig Tótth András energetikai államtitkár szerint az idei év végéig készülhet el.

Korábbi cikkünkben a megújuló energia részarányának alakulását tekintettük át az EU-ban és Magyarországon a 2025-ös Eurostat-adatok alapján, és rámutattunk, hogy a közösség még elmarad a 2030-as céloktól. Azt is bemutattuk, hogy idehaza a megújuló villamosenergia-felhasználás aránya gyorsabban nő, amit főként a napelemes kapacitás évről évre jelentős bővülése hajt, miközben a teljes energiafogyasztásban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt marad.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?