Békés megye kukoricatermesztése tovább zsugorodik a gyenge hozamok és az öntözési költségek miatt
Békés megyében a kukorica vetésterülete két évtized alatt 95 ezer hektárról 34 ezer hektárra esett vissza, és az idei alacsony hozamok alapján jövőre is további csökkenés várható. A visszaesést az aszályos évek, a költségcsökkentés és a drága, nehezen megoldható öntözés gyorsítja, miközben a gazdálkodók egy része jövedelmezőbb növények felé fordul.
Kiemelések
- Békés megyében 2024-ben a kukorica vetésterületének 20 százalékát silózták le, a fennmaradó területeken mindössze 1,4 tonnás/hektár átlaghozamot értek el.
- Magyarország 2024-es kukoricatermése 1,5 millió tonna lett, jelentős importigényt jelezve a korábbi 3-5 millió tonnás átlaghoz képest.
- Csepegtetős öntözés beruházási költsége akár 50 millió forint/hektár, miközben egyetlen öntözés 100 ezer forint/hektárba kerül, és egy szezon alatt 3-4 is szükséges.
Termelési visszaesés és szerkezeti átrendeződés
Portfolio.hu beszámolója szerint Békés megyében idén a kukorica vetésterületének 20 százalékát le kellett silózni, a fennmaradó területeken pedig mindössze 1,4 tonnás hektáronkénti megyei átlag termett. Bozó József szerint ez azt vetíti előre, hogy a kukorica területe jövőre tovább csökken.Magyarországon az átlagos 3-5 millió tonnás termésszinthez képest idén 1,5 millió tonna kukorica termett, ami nagyjából egy-két nagy etanolfeldolgozó gyár éves kapacitásának felel meg. Ez importigényt jelez, ugyanakkor a csökkenő sertésállomány miatt a takarmányigény is mérséklődik.
A 430 ezer hektárnyi termőterületen, amelyből csak 35 ezer hektár öntözhető, közben más növények aránya nő. Húsz év alatt a cukorrépa-termesztés lényegében megszűnt a megyében, miközben a napraforgó területe megduplázódott, az őszi árpáé pedig a háromszorosára emelkedett.
Öntözési korlátok és piaci alkalmazkodás
Bozó József szerint a napraforgóval a gazdák még tudnak jövedelmet termelni, de az elmúlt öt aszályos év erőteljes költségcsökkentést hozott, és a műtrágya-felhasználás is drasztikusan visszaesett. A kukorica helyzetét tovább rontja, hogy a növény öntözése technológiailag is nehéz, mert a nyári hőségben az öntözés nyomán képződő pára inkább károsítja az állományt, míg a kisebb esők a sűrű levélzet miatt nehezen jutnak el a gyökerekig.Eredményt főként azok a termelők érnek el, akik csepegtetős öntözést építettek ki, ennek beruházási költsége azonban hektáronként akár 50 millió forint is lehet. Egyetlen öntözés hozzávetőleg 100 ezer forintba kerül hektáronként, és a tenyészidőszakban ebből három-négy alkalomra is szükség van.
A megyében ugyan jó minőségű földek vannak, de felszíni vízből kevés áll rendelkezésre, ezért a gazdák jellemzően fúrt kutakra támaszkodnak, miközben az öntözés energiaigényét is nekik kell finanszírozniuk. Bozó József szerint valódi szerkezetváltáshoz olyan szakmai szervezetek támogatására lenne szükség, amelyek gyakorlati tapasztalatot tudnak átadni.
Az Orosházára tervezett török chipsfeldolgozó gyár kapcsán úgy fogalmazott, hogy a burgonya akár kitörési irány is lehetne, ha valóban kialakulna hozzá stabil felvásárlópiac. A helyi feldolgozás a szállítási költségek csökkentésével javíthatná a térségi termelők versenyképességét a lengyel importtal szemben.
Korábbi cikkünkben a napraforgó idei hazai helyzetét vettük sorra: a vetésterület 810 ezer hektárra nőtt, megelőzve a kukoricát, miközben az aszály és a hőhullámok az ötéves átlaghoz képest érdemi terméskiesést okoztak. A termelői tapasztalatok alapján a hozamokat egyre inkább a talajminőség és a vízháztartás határozza meg, ami több gazdaságban a kukorica visszaszorulásához, a napraforgó és az őszi árpa előretöréséhez, illetve a cukorrépa feladásához vezet.
Legfrissebb Corn hírek
- Forex
- Crypto