A metánkibocsátás csökkentése továbbra is kulcskérdés a klíma- és energiapolitikában

Traders Union
Minden hír
Commodities
Metánkibocsátás csökkentése a klíma- és energiapolitikában

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Oleksii Zaichenko

16 órával ezelőtt

A metánkibocsátás csökkentése továbbra is kulcskérdés a klíma- és energiapolitikában — Kulcs a metán visszaszorítása

A metán a szén-dioxid után a globális felmelegedés egyik legfontosabb hajtóereje, miközben rövid távon sokszor erősebb üvegházhatású gázként működik. A kibocsátás jelentős része az energiaiparhoz, a mezőgazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kötődik, ezért a visszafogása egyszerre jelent klímavédelmi és gazdasági feladatot.

Kiemelések

A globális metánkibocsátás 2024-ben 9,5 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket ért el, a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 18%-át adva.
Az EU 2024-ben életbe léptette első energiaágazati metánkibocsátás-csökkentő rendeletét, de a világpiaci importkorlátozások 2027-es hatályba lépése bizonytalan tagállami és ellátásbiztonsági viták miatt.
A hulladékból származó metán gyors csökkentése kiemelt téma lesz a COP31-en, mivel a lerakókhoz kapcsolódó kibocsátások rövid távon gyorsan mérsékelhetők.

Permafroszt, energiaipar és fő kibocsátási források

A Portfolio által a The Guardian ismertetése nyomán közölt éghajlati elemzés szerint a sarkvidéki és szubarktikus hőhullámok gyorsítják a permafroszt olvadását, ami önmagát erősítő kibocsátási folyamatot indíthat el. Az örökfagyban becslések szerint mintegy 1 500 milliárd tonna szén tárolódik, és az olvadással a mikrobiális lebomlás szén-dioxidot és metánt juttat a légkörbe.

A természetes metánforrások között a vizes élőhelyek, a vadon élő kérődzők, a termeszek, a geológiai szivárgások és a természetes tüzek szerepelnek. Az éves metánkibocsátás nagyjából 40%-a természetes eredetű, míg 60%-a emberi tevékenységből származik.

Az antropogén kibocsátás három fő területe a mezőgazdaság, a fosszilis energiahordozók ágazata és a hulladékgazdálkodás. A mezőgazdaság adja a legnagyobb részt, főként az állattenyésztés és a rizstermesztés miatt, miközben az energiaiparban a kitermelés, szállítás és elosztás során fellépő szivárgások, valamint a leeresztés és fáklyázás jelentik a fő problémát.

A szövegben idézett IPCC-adatok alapján a metán 20 éves időtávon mintegy 80-83-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, 100 éves időtávon pedig 27-30-szoros a hatása. A NASA klímakutató intézetének modellezései szerint a teljes melegítő hatás 40-50%-a közvetett folyamatokból, elsősorban a troposzférikus ózonból és a sztratoszférikus vízpárából ered.

A globális metánkibocsátás 2024-ben 9,5 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket ért el, ami a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül 18%-át tette ki. A legnagyobb kibocsátók között Kína, India és a U.S. szerepel, ahol az energiaellátás, az élelmiszer-rendszer és a hulladékkezelés egyaránt jelentős forrásnak számít.

Uniós szabályozás és végrehajtási kockázatok

Az energiaágazatban a kibocsátás visszafogása különösen vonzó lehet, mert a Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint évente több mint 200 milliárd köbméter gáz vész el világszerte szivárgások, leeresztés és fáklyázás miatt. A visszafogott mennyiség piacosítható lenne, ezért a szükséges intézkedések egy része nettó költség nélkül, vagy nagyon alacsony költséggel végrehajtható.

Az EU 2024-ben hatályba léptette első, kifejezetten az energiaágazati metánkibocsátás csökkentésére irányuló rendeletét. A szabályozás a mérésre, jelentéstételre és ellenőrzésre épül, előírja a szivárgások rendszeres felderítését és gyors javítását, valamint korlátozza a rutinszerű leeresztést és fáklyázást.

A rendelet az importőrökre is fokozatosan új követelményeket terjeszt ki, miközben az Európai Bizottság 2026 júliusában ajánlásokat adott ki az alkalmazási keretek pontosítására. Az eredeti menetrend szerint a világ első, az importált fosszilis tüzelőanyagok metánkibocsátását szabályozó rendszere 2027 januárjában lépne hatályba, de a Bizottság ennek elhalasztását mérlegeli energiabiztonsági aggályok miatt.

Több tagállam, köztük Németország, a szabályok késleltetését vagy felfüggesztését kérte, míg Franciaország egyéves, Olaszország és Csehország akár hároméves halasztást is támogatna. A vita azt mutatja, hogy a metáncsökkentés egyszerre klímavédelmi, ellátásbiztonsági és iparpolitikai kérdéssé vált az európai energiarendszerben.

A nemzetközi oldalon a 2021-ben indított Global Methane Pledge 2030-ig legalább 30%-os csökkentést céloz a 2020-as szinthez képest. A kezdeményezésben jelenleg 159 ország és az Európai Bizottság vesz részt, Magyarország ugyanakkor nem csatlakozott.

A november 9. és 20. között Antalyában rendezendő COP31 egyik kiemelt témája a hulladékból származó metán visszafogása lesz. Ez különös jelentőséget ad a hulladékgazdálkodásnak, mivel a lerakókhoz kapcsolódó kibocsátások gyorsan mérsékelhetők, és rövid távon is érzékelhető klímahatással járhatnak.

Korábbi cikkünk a magyar energiaszektor vezetésében bekövetkezett személyi változásokat és ezek lehetséges piaci-szabályozási következményeit vette át, a 2026-os költségvetési tárgyalásokkal összefüggésben. Kitértünk arra is, hogy a hazai gáztárolók töltöttsége a fűtési szezon előtt 4,8 milliárd köbméter felett volt, ami a kommunikált adatok szerint az ellátásbiztonság szempontjából érdemi puffert jelenthet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?