Magyarország exit taxot vezet be a nagy értékű magánvagyon külföldre vitele után

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Magyar exit tax magánvagyonra

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Oleksii Zaichenko

28.10.2026

Magyarország exit taxot vezet be a nagy értékű magánvagyon külföldre vitele után — Új exit tax jön

A magyar kormány új személyi jövedelemadó-szabályt épít be az adócsomagba, amely a magyar adóügyi illetőség megszüntetésekor a még nem realizált befektetési nyereséget terhelné. A javaslat 2027. január 1-jén lépne hatályba, és főként azokat a magánszemélyeket érintené, akik jelentős pénzügyi vagyonnal helyezik át illetőségüket külföldre.

Kiemelések

A magyar parlament elé benyújtott adótörvény-módosítás 15 százalékos exit taxot vezet be a legalább 500 millió forint értékű magánvagyon külföldre vitele után.
Az adó alapját az illetőség megszűnését megelőző napi szokásos piaci érték alapján számítják, veszteségbeszámítás nélkül, széles eszközkörre kiterjesztve.
EU vagy EGT célországba költözés esetén automatikus, kamatmentes fizetési halasztást ad a rendszer, akár 10 évig, míg más országoknál azonnali fizetés szükséges.

Az új adó szabályai és hatálya

Amint arról a Portfolio beszámolt, a parlament elé kedden benyújtott adótörvény-módosítás bevezeti az úgynevezett exit tax szabályozást, amely a magyar adóztatási jog szűkülését eredményező külföldi vagyonkivonásokat célozza. A javaslat szerint a magyar adóügyi illetőségüket megszüntető magánszemélyek egyes befektetésein felhalmozott, még nem realizált nyereséget 15 százalékos személyi jövedelemadó terhelné.

A szabály azoknál alkalmazandó, akik az illetőség megszűnését megelőző tíz adóévből legalább ötben magyar illetőségűek voltak, és az érintett eszközök együttes piaci értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű társasági részesedéssel rendelkeznek. További feltétel, hogy az illetőségváltással Magyarország későbbi adóztatási joga megszűnjön vagy korlátozottá váljon.

Az adóalapot az illetőség megszűnését megelőző napi szokásos piaci érték alapján határoznák meg, így tényleges eszközeladás nélkül is keletkezhetne adófizetési kötelezettség. A szabályozás széles eszközkört fedne le, többek között értékpapírokat, társasági részesedéseket, opciókat, egyes származtatott pozíciókat, feltételes vételárköveteléseket, kriptoeszközöket, valamint TBSZ-, NYESZ- és életbiztosítási maradékjogokat is.

A készpénz, a hagyományos bankszámlapénz és a bankbetét önmagában kimaradna a körből, ugyanakkor a TBSZ-en vagy NYESZ-en belüli pénzeszközök az adott konstrukció részeként mégis érintettek lehetnek. Az eszközönkénti nyereségeket összeadnák, a veszteségeket pedig nem lehetne velük szembeállítani.

Fizetési halasztás és piaci következmények

Az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államába költözők esetében a javaslat automatikus, kamatmentes fizetési halasztást adna, ha a bevallási és adatszolgáltatási feltételek teljesülnek. A halasztás főszabály szerint az eszköz tényleges értékesítéséig vagy a vagyon kivonásáig tartana, míg más célország esetén az adót az adott adóév bevallási határidejéig kellene megfizetni.

A halasztás megszűnhet az eszköz realizálásakor, ingyenes átruházásakor, jelentős értékkivonáskor, EU-n vagy EGT-n kívüli államba történő továbbköltözéskor, illetve súlyos adatszolgáltatási mulasztás esetén. A szabályozás ezzel egyszerre próbálja megőrizni Magyarország adóztatási jogát és mérsékelni azokat a jogi kockázatokat, amelyek az uniós tőkemozgási szabadság korlátozásából adódhatnak.

A Pénzügyminisztérium korábban már jelezte az intézkedés érkezését. Kövesdy Attila, az adóügyekért felelős államtitkár egy háttérbeszélgetésen azt mondta, a szabályozás logikája szerint az illetőség külföldre helyezésekor úgy kell tekinteni az érintett vagyont, mintha azt a tulajdonos eladná, és a szerzési érték valamint az eladási ár közötti nyereség alapján keletkezne az adókötelezettség.

Kövesdy Attila arra is utalt, hogy több ország hasonló gyakorlata nem állta ki az Európai Bíróság próbáját, ezért a magyar konstrukció a halasztási lehetőséggel próbál alkalmazkodni a joggyakorlathoz. Az államtitkár szerint EU-s költözésnél akár 10 éves halasztás is lehetséges, miközben egy U.S.-ba történő költözés esetében felmerülhet az azonnali exit tax megfizetésének kötelezettsége.

Korábbi cikkünkben a magyar vagyonadó-tervezet fő kereteit vettük végig, különös tekintettel az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonra vonatkozó sávos kulcsokra és a 2026 végi vagyonállapothoz kötött adóztatásra. Bemutattuk az ingatlanok piaci értékének megállapítására javasolt módszertant, valamint azt is, hogy az MNB nominális lakásárindexe miként hathat az adóalapra és a tulajdonosok finanszírozási döntéseire.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?