ÁSZ-jelentés kérdőjelezi meg az uniós vállalkozásfejlesztési támogatások hatékonyságát Magyarországon
Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint több uniós vállalkozásfejlesztési támogatásnál gyenge volt a tényleges gazdasági eredmények mérése, és egyes beruházásoknál alig használt munkagépek is megjelentek. A felülvizsgálat összesen 3,1 milliárd forintnyi támogatás felhasználását követte nyomon harminc projektben, miközben a jelentés a hosszabb távú hatások pontosabb mérését sürgeti.
Kiemelések
- Az Állami Számvevőszék 3,1 milliárd forint támogatást vizsgált, és megállapította, hogy több gépet három év alatt alig használtak, miközben hiányos volt az eredményesség mérése.
- A 2021-es GINOP Plusz-programban 843 vállalkozás 94,3 milliárd forintot kapott, de inflációval korrigálva csak 52-53 százalékuk teljesítette a követelményeket.
- A formális teljesítési mutatók és a tényleges gazdasági hatások között jelentős eltérés mutatkozott, ami emeli a forráselosztási kockázatokat, az ÁSZ szigorúbb hatásmérést sürget.
Ellenőrzési megállapítások és programeredmények
Ahogy arról a Portfolio a Népszabadságra hivatkozva beszámolt, az Állami Számvevőszék két uniós vállalkozásfejlesztési program ellenőrzése során olyan munkagépeket is talált, amelyeket három-négy év alatt 150 üzemóránál kevesebbet használtak, miközben a gazdasági eredményesség mérése is hiányos volt.A vizsgálatban az ÁSZ harminc beruházásnál összesen mintegy 3,1 milliárd forint támogatás felhasználását monitoringozta. A 2021-es GINOP Plusz-programban 843 vállalkozás 94,3 milliárd forinthoz jutott, és a cégek közel négyötöde teljesítette az eredményességi követelményeket. Az infláció kiszűrésével azonban ez az arány 52-53 százalékra csökkent, ami érdemben gyengébb teljesítményre utal.
A három vizsgált feltételből kettő lényegében adminisztratív jellegű volt, ezért az ÁSZ megállapítása szerint ezek csak korlátozottan jelezték a tényleges gazdasági javulást. A kockázatelemzés alapján kiválasztott húsz korábbi projekt közül öt bizonyult eredményesnek, hét részben eredményesnek, öt eredménytelennek, három pedig nem volt értékelhető. Öt projektnél alig használt munkagépeket azonosítottak, három esetben pedig a fenntartási kötelezettségek megsértése miatt szabálytalansági eljárást kezdeményeztek.
Hatékonysági kockázatok és gazdasági jelentőség
A 2025-ös programban 1252 projekt 30,9 milliárd forint támogatást kapott. A tíz részletesen ellenőrzött beruházásnál az előlegek elszámolása szabályos volt, de a hosszabb távú eredményességet az ellenőrzés időpontjában még nem lehetett megítélni.A megállapítások arra utalnak, hogy a támogatási programok formális teljesítési mutatói és a tényleges gazdasági hatás között jelentős eltérés lehet. Ez a vállalkozásfejlesztési források elosztásánál és utókövetésénél növelheti a hatékonysági és szabályossági kockázatokat, ezért az ÁSZ a fejlesztések valós gazdasági hatásának szigorúbb mérését sürgeti.
Korábban írtunk a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) átalakításáról és arról, hogy a Helyreállítási Alapból felszabaduló pénzek, valamint a futó kohéziós programok pénzügyi eszközei várhatóan az MFB-n keresztül jutnak el a vállalkozásokhoz. Cikkünkben kitértünk arra is, hogy a bank jelentős új forráskihelyezési feladatokra készül, miközben kulcskérdés lesz, mennyire tudja hatékonyan összehangolni a fejlesztéspolitikai célokat a gazdaság tényleges finanszírozási igényeivel.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto