Magyarország fiskális kiigazításra szorulhat az uniós költségvetési tervek teljesítéséhez

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Fiskális kiigazítás Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Darina Pashchenko

03.11.2026

Magyarország fiskális kiigazításra szorulhat az uniós költségvetési tervek teljesítéséhez — Fiskális kiigazítás várható

A magyar költségvetési pálya teljesítése a következő időszakban nagyrészt attól függ, hogy a kormány végre tudja-e hajtani a tervezett kiadáscsökkentéseket. A Költségvetési Tanács szerint az Európai Uniónak korábban megküldött középtávú fiskális tervek teljesítéséhez akár további fiskális kiigazításra is szükség lehet.

Kiemelések

A magyar kormány 2025-ben 1400 milliárd forintos kiadáscsökkentést tervez, a minisztériumi működési kiadásokat 10, beruházási kiadásokat 20 százalékkal csökkentve.
A Költségvetési Tanács szerint a megtakarítások részben szerződéses és jogalkotási lépésektől függnek, amelyek kockázatot jelenthetnek a megvalósításban.
A pénzügyi piacok bizalma egyelőre fennmaradt, de az Európai Uniónak megküldött, 2026-ra vonatkozó fiskális tervek teljesítéséhez további fiskális kiigazítás szükséges lehet.

Kiadáscsökkentési terv és költségvetési kockázatok

Portfolio.hu beszámolója szerint Horváth Gábor úgy látja, a nemzetközi tapasztalatok alapján a kiadási oldali megtakarítások végrehajtása általában nehezebb, mint a bevételi oldalon előírt intézkedések teljesítése, ezért különösen fontos lesz, hogy a kormány a tervezett csökkentéseket ténylegesen meg is valósítsa.

A kormány jövőre mintegy 1400 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számol. A Költségvetési Tanács szerint ezek egy része olyan szerződéses és jogalkotási lépésektől függ, amelyek nem kizárólag a kormányon múlnak, miközben a minisztériumoknak és intézményeiknek működési kiadásaikat 10 százalékkal, a felhalmozási, beruházási kiadásaikat pedig 20 százalékkal kell csökkenteniük.

Horváth Gábor a hiánycélt övező kockázatok között említi a gyenge beruházási aktivitást. Hozzáteszi, hogy az államadósság és a kamatkiadások magas szintje évtizedes problémát jelent, ami különösen sérülékennyé teszi az országot a nemzetközi pénzügyi válságok idején.

Piaci bizalom és az uniós vállalások teljesítése

Kedvező fejleményként értékeli, hogy a pénzügyi piacok bizalmat előlegeznek meg a magyar kormánynak, és ez a költségvetési tervek bejelentését követően sem változik. Ez arra utal, hogy a befektetői megítélés egyelőre nem romlik a tervezett intézkedések körüli bizonytalanság ellenére.

Horváth Gábor arra is kitér, hogy a 2026-os költségvetéssel kapcsolatban korábban már jeleztek aggályokat. Megjegyzi, hogy az Európai Uniónak korábban megküldött középtávú fiskális tervek teljesítéséhez fiskális kiigazításra lehet szükség, ami a következő időszakban további nyomást helyezhet a költségvetési politikára.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a Költségvetési Tanács jóváhagyta a 2026-os költségvetés módosítását, ugyanakkor több kockázatra is figyelmeztetett a hiánypálya és az államadósság emelkedése kapcsán. Cikkünk kiemelte, hogy a növekedési előrejelzéseket lefelé mutató bizonytalanságok övezik, és az uniós költségvetési szabályok alapján a túlzottdeficit-eljárás további lépéseinek veszélye is fennállhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?