Magyarország adóreformja a versenyképesség és a költségvetési egyensúly eszköze lehet
A 2027-es költségvetés körüli vita Magyarországon túlmutat az egyes adókulcsok módosításán, mert a tervek a háztartások jövedelmét, a vállalati ösztönzőket és az államháztartás fenntarthatóságát egyszerre érintik. A felvetett lépések, a minimálbér alacsonyabb személyi jövedelemadójától a vagyonadóig és a nagyvállalatok magasabb terheiig, azt a kérdést vetik fel, hogy az adórendszer miként támogathatja a termelékenységet és a hosszabb távú felzárkózást.
Kiemelések
- A 2027-es költségvetésben a kormány 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűz ki, csökkenti a minimálbér személyi jövedelemadóját, megadóztatja a milliárdos vagyont és növeli a nagyvállalatok terheit.
- A vagyonadó várhatóan évi 200 milliárd forint bevételt termelhet, de gyakorlati megvalósításához pontos értékelési és elkerülést gátló szabályok szükségesek.
- A szerző szerint a társaságiadó-kulcs mellett az adórendszer átláthatósága, innovációs ösztönzők, és a reáljövedelmek emelése kulcsfontosságú a versenyképességhez.
Adópolitikai irányok a 2027-es költségvetésben
A Portfolio.hu véleménycikke szerint a kormány a 2027-es költségvetésben 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt jelöl ki, miközben csökkentené a minimálbér személyi jövedelemadóját, megduplázná a családi pótlékot, megadóztatná a milliárdos magánvagyonokat, és növelné a legnagyobb vállalatok adóterheit.Az írás szerint a minimálbér személyi jövedelemadójának 15 százalékról 9 százalékra csökkentése érdemi segítséget adhat az alacsony keresetűeknek, de önmagában nem jelent teljes reformot. A szerző egy átláthatóbb, sávos személyijövedelemadó-rendszer vizsgálatát is indokoltnak tartja, mert ez a megközelítés egyszerre mérsékelhetné az alacsonyabb jövedelműek terheit és növelhetné a magasabb jövedelmek hozzájárulását.
A családtámogatások esetében az elemzés arra helyezi a hangsúlyt, hogy az adókedvezmények és a közvetlen juttatások eltérően hatnak a háztartásokra. A családi pótlék emelése ezért olyan családokhoz is eljuttathat többletforrást, amelyek az adókedvezményekből kisebb mértékben részesülnek.
A tervezett vagyonadó a cikk szerint évi 200 milliárd forint bevételt hozhat, de csak akkor, ha a vagyon értékelése, feltárása és az elkerülés elleni szabályok működnek. Az írás külön kiemeli, hogy a nem tőzsdei tulajdonrészek, műtárgyak vagy összetett vagyoncsomagok értékelése jelentős gyakorlati kérdéseket vet fel, miközben a likviditási problémák miatt halasztásra vagy részletfizetésre is szükség lehet.
A vállalatok adóztatásánál a szerző azt hangsúlyozza, hogy a 9 százalékos társaságiadó-kulcs önmagában nem döntő versenyelőny. A tényleges terhelést a kedvezmények, a különadók, az innovációs járulék és a szabályozási kiszámíthatóság együtt alakítják, ezért a nagyvállalati ösztönzőket inkább a hazai hozzáadott értékhez, a kutatás-fejlesztéshez és a beszállítói kapcsolatokhoz érdemes kötni.
Az elemzés felveti az innovációs járulék korábbi rendszerének részleges visszaállítását is, amely lehetővé tenné, hogy a vállalatok igazolt kutatás-fejlesztési ráfordításokkal csökkentsék befizetéseik egy részét. Ez a megoldás a szerző szerint akkor lehet hatékony, ha világos szakmai feltételekhez, dokumentációhoz és utólagos ellenőrzéshez kapcsolódik.
Versenyképességi és költségvetési hatások
Az írás szerint a magyar gazdaság hosszabb távú versenyképessége nem alapozható kizárólag az alacsony társasági adóra, az olcsó munkaerőre vagy a beruházási támogatásokra. A tartós felzárkózáshoz képzettebb munkaerőre, korszerű technológiára, nagyobb hazai hozzáadott értékre és olyan adórendszerre van szükség, amely nem torzítja indokolatlanul a munkát, a fogyasztást és a tőkejövedelmeket.A cikk külön kitér a helyi iparűzési adóra, amelynek alapja nem a nyereség, hanem az árbevétel meghatározott korrekciókkal számolt része. A szerző szerint ez olyan vállalkozásokat is jelentősen terhelhet, amelyeknek alacsony a tényleges profitjuk, ezért indokolt lehet egy, a hozzáadott értékhez közelebb álló adóalap vizsgálata, az önkormányzati finanszírozás biztonságának megőrzésével.
Az általános forgalmi adó kapcsán az elemzés arra emlékeztet, hogy a 27 százalékos kulcs az Európai Unióban a legmagasabb, és különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti érzékenyen. A szerző szerint hosszabb távon indokolt lehet a kulcs fokozatos közelítése az európai átlaghoz, de csak akkor, ha a költségvetés előre meghatározott módon képes kezelni a bevételkiesést.
A költségvetési hitelesség szempontjából a 4,9 százalékos hiánycél javulást jelez, de még mindig az uniós 3 százalékos referenciaérték felett marad. Az írás szerint a hiány leszorítása és az euró bevezetésének távlati célja csak akkor fér össze, ha az egyensúlyjavulás nem egyszeri bevételekre, hanem tartós szerkezeti alkalmazkodásra épül.
A szerző végkövetkeztetése szerint az adóreform sikerét nem az mutatja meg, hogy melyik kulcs emelkedik vagy csökken, hanem az, hogy a változások növelik-e a termelékenységet, a reáljövedelmeket és a vállalatok versenyképességét. Ebben a megközelítésben az adórendszer nem önálló cél, hanem a fenntarthatóbb növekedés és a kiszámíthatóbb állami működés egyik gazdaságpolitikai eszköze.
Korábbi cikkünkben a készülő magyar vagyonadó körül kialakult vállalati egyeztetéseket mutattuk be: 14 üzleti érdekképviselet közös javaslatokkal kérte a szabályok finomítását, hogy az adó kevésbé fogja vissza a beruházásokat és a növekedést. A szervezetek többek között a gazdaságba visszaforgatott források (beruházás, K+F, képzés) részleges levonhatóságát, enyhébb kulcsot az 1–5 milliárd forintos vagyonokra, valamint külön kezelést az illikvid eszközöknél, tőzsdei cégeknél és startupoknál szorgalmaztak a likviditási és finanszírozási kockázatok miatt.
Legfrissebb Fiscal Data hírek
- Forex
- Crypto