Magyarország eurócsatlakozási pályája hosszú marad, Bod Péter Ákos szerint 2030 nem jelent bevezetést

Magyarország eurócsatlakozási pályája hosszú marad, Bod Péter Ákos szerint 2030 nem jelent bevezetést
Euró 2030 előtt kizárt

A magyar euróbevezetés időzítése továbbra is többéves gazdaságpolitikai és intézményi folyamat marad, még akkor is, ha a kormány 2030-ra a belépési feltételek teljesítését célozza. Bod Péter Ákos szerint ez legfeljebb az alkalmasság igazolásának kezdete lehet, miközben a költségvetési hiány és az államadósság továbbra is a legfontosabb akadályok közé tartozik.

Kiemelések

  • Bod Péter Ákos szerint a 2030-as év csak mérföldkő, az euró valós bevezetése legkorábban 2031 utánra várható Magyarországon.
  • Magyar államadósság EU-összevetésben kiemelkedően magas, a kamatkiadás a GDP 4 százaléka és az adóbevétel tizede, ami jelentős költségvetési kockázat.
  • A lakosság nagy többsége támogatja az eurót, de csak 22 százalék tartja elég felkészültnek az országot a csatlakozáshoz az MNB felmérése szerint.

Az eurócsatlakozás feltételei és időzítése

Ahogy a Portfolio a Magyar Közgazdasági Társaság blogjának összefoglalójára hivatkozva írja, Bod Péter Ákos a héten arról beszélt Zalaegerszegen, hogy a nyilvánosságra került kormányzati tervek először rajzolnak megfogható pályát az euróbevezetéshez, de a 2030-as dátum nem azonos a közös valuta tényleges átvételével.

Az előadó szerint a 2030-as év gazdasági mutatóit csak 2031 elején validálhatja az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank. Ha ezek megfelelnek az elvárásoknak, csak akkor indulhat el a céldátumról szóló egyeztetés, majd ezt egy mintegy féléves technikai folyamat követi, így a forint 2030-ban és 2031-ben sem tűnik el.

Bod úgy látja, az euró már most is erősen jelen van a magyar gazdaságban, mivel a megtakarítások nagyjából harmada és a vállalati hitelek fele euróban van. Hangsúlyozta azt is, hogy a bevezetéshez nincs szükség népszavazásra, mert az uniós csatlakozási szerződés már rögzíti az euró átvételének kötelezettségét.

Az MNB felmérése alapján a lakosság nagy többsége támogatja az eurót, ugyanakkor csak mintegy 22 százalék tartja felkészültnek az országot a csatlakozásra.

Költségvetési kockázatok és gazdasági hatások

Bod Péter Ákos szerint a belépési feltételek közül a költségvetési egyenleg a döntő tényező, mert ez függ leginkább közvetlenül a kormányzati akarattól, miközben az inflációt vagy a növekedést sok ezer gazdasági szereplő döntése alakítja. Szerinte a hiány rendezése nemcsak gazdasági, hanem politikai és kulturális kérdés is.

Az előadó arra is kitért, hogy a magyar államadósság az EU új tagállamai között a legmagasabb, miközben a kamatkiadás a GDP körülbelül 4 százalékát teszi ki, és az összes adóbevétel mintegy tizedét emészti fel, ami európai összevetésben is kiemelkedő arány. Hozzátette, hogy a hiteles eurócsatlakozási pálya kamatelőnyt hozhat, amit szerinte a horvát példa is alátámaszt.

A mostani költségvetési számokat reálisabbnak nevezte a korábbi terveknél, és a 2027-re tervezett 2,5 százalékos növekedést megbecsülendőnek tartja. Ugyanakkor kockázatként említette az emelkedő globális kamatszintet, az amerikai vámpolitikát, az autóipar nagy súlyát, a gyenge kutatás-fejlesztési részesedést, valamint a termelékenységnél gyorsabb béremelkedést.

Bod szerint az euróövezet nem sürgeti a magyar belépést, mert a korábbi görög tapasztalatok után senki nem akar félkész tagot. Ennek ellenére úgy véli, a pálya bejárható, amit a szlovén, szlovák, balti, horvát és bolgár példák is mutatnak, így a kérdés a következő években is napirenden marad.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.