Az ÁKK szerint az eurócél és a fiskális fordulat csökkenti a magyar hozamkockázatot
A magyar gazdaságpolitikai irányváltás érdemben javította a befektetői megítélést, és ennek nyomán a hosszú állampapírhozamok a korábbi szinteknél alacsonyabban alakulnak. Tardos Gergely szerint a fordulat nélkül a magyar hozamok akár 8 százalékig is emelkedhetnének, miközben az euróbevezetési folyamat további kamatcsökkenést hozhat.
Kiemelések
- A magyar tízéves hozamok a 7,2 százalékról 5-5,5 százalékra estek, megközelítve a cseh szintet és a lengyel alatt stabilizálódva.
- Az államadósság éves kamatterhének célzott csökkenése 4 ezer milliárd forintról 2 ezer milliárd forintra a hozamcsökkenés révén érdemi megtakarítást ígér.
- Tardos Gergely szerint 2024-ben mindhárom nagy hitelminősítő javíthatja Magyarország negatív kilátását, 2025-ben pedig besorolás-emelés is várható, ha fennmarad a fiskális fegyelem.
Hozampálya és eurócsatlakozási várakozások
Portfolio beszámolója szerint Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös konferenciáján arról beszél, hogy a kormány euróbevezetési célja gyökeresen átalakítja a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozásokat. Azt mondja, a jövő évi és a középtávú költségvetési pálya konzervatív becslésekre épül, és a korábbi optimista előrejelzésekkel szemben reálisabb fiskális irányt mutat.Elmondása szerint a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya 6 ezer milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra nőtt, ami megelőlegezett bizalmat jelez. A magyar tízéves hozamok a korábbi 7,2 százalékról 5 százalékra süllyedtek, majd a globális hozamemelkedés miatt 5,4-5,5 százalék körül stabilizálódnak, ami a hasonló lengyel papírok szintje alatt van, és közelíti a cseh tízéves kötvények hozamát.
Tardos Gergely úgy véli, a gazdaságpolitikai változás nélkül a magyar hozamszintek akár 8 százalékot is elérhetnének. Szerinte a hozamkonvergencia az eurócsatlakozási folyamat során folytatódhat, és az ERM II-be való belépés idejére 4 százalék körüli szintre csökkenhet, kedvező geopolitikai környezetben pedig ennél is lejjebb kerülhet.
Államadósság, hitelköltségek és minősítői kilátások
A várakozások szerint a hozamcsökkenés hosszabb távon érdemben mérsékelheti az állam kamatterheit. Az ÁKK vezére szerint hosszú távú cél, hogy az éves adósságszolgálat a jelenlegi 4 ezer milliárd forintról 2 ezer milliárd forintra csökkenjen.A csökkenő hozamokkal párhuzamosan a hitelkamatok is közeledhetnek az euróövezeti szintekhez. Tardos Gergely azt mondja, hogy a lakáshitelek átlagos kamata az euróövezetben 2015 és 2025 között 2,3 százalék volt, míg Magyarországon 6 százalék, a lakossági és vállalati hitelkamatok pedig az eurót használó országokéhoz képest nagyjából kétszeresek.
Arra is figyelmeztet, hogy a korábban magas kamatszintekkel küzdő országokban a csatlakozás után gyors hitelnövekedés következik, ami kockázatokat hordoz. Kérdésre válaszolva azt mondja, hogy a kiadási oldali költségvetési korrekció a tapasztalatok szerint általában kevésbé fájdalmas, és kisebb növekedési kockázattal jár, miközben a GDP 1,5-2 százalékát kitevő uniós források beruházásra, növekedésélénkítésre és a hiány csökkentésére is felhasználhatók.
Az idei növekedés mezőgazdaság nélkül 2 százalék körül alakulhat. Tardos Gergely szerint komoly esély van arra, hogy még az idén mindhárom nagy hitelminősítő javítja Magyarország negatív kilátását, jövőre pedig már a besorolás is emelkedhet, ha a költségvetési pálya teljesítése következetes marad, és fennmarad az euróbevezetéshez, ezen belül az ERM II-höz vezető út.
A mostani hozamkilátásokról szóló frissítés a Nasdaq 100 esése kapcsán írt korábbi cikkünket követi, amely a csökkenő Treasury-hozamokkal együtt mozgó technológiai piacokra fókuszált.
Legfrissebb Fiscal Data hírek
- Forex
- Crypto