KSH szegénységi adatbázisa újabb módszertani vitát vált ki Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
KSH szegénységi adatbázis vita

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Ksenia Gerey

Tegnap

KSH szegénységi adatbázisa újabb módszertani vitát vált ki Magyarországon — Újabb szegénységi vita

A KSH friss, a magyar háztartások életszínvonaláról szóló adatközlése ismét reflektorfénybe helyezi a relatív jövedelmi szegénység mérésének megbízhatóságát. A vita azért bír gazdaságpolitikai jelentőséggel, mert az EU-SILC felmérés az egyetlen rendszeres országos adatforrás, amelyre részletes szegénységellenes intézkedések épülhetnek Magyarországon.

Kiemelések

A KSH új szegénységi statisztikái módszertani vitát váltottak ki, miután a felülvizsgált mikroadatokban is jelentős ellentmondásokat találtak.
Jövedelemkategóriákban 2021-ben például a munkanélküli-ellátásokat egységesen 69,3 százalékra csökkentették, hasonló mintázatok jelentkeztek más juttatásoknál is.
A módszertani anomáliák aláássák a szegénységcsökkentő szakpolitikai döntések megbízható adatbázisát, kérdéseket vetve fel az állami beavatkozások célzottsága kapcsán.

Új anomáliák a felülvizsgált adatokban

A Portfolio beszámolója szerint a KSH csütörtökön szakmai fórumon ismertette a szegénységi statisztika módszertanát, miközben a hivatal csak kisebb hibákat ismert el, és azt állította, hogy ezek nem befolyásolják a szegénységi ráta értékét. Tátrai Annamária, az ELTE kutatója azonban úgy értékeli, hogy az egész adatbázis megbízhatatlan, miután a kikért mikroadatokban a felülvizsgálat után is újabb ellentmondásokat talált.

A korábbi egyik legnagyobb probléma az volt, hogy a háztartási jövedelmek feltűnően nagy arányban torlódtak közvetlenül a szegénységi küszöb fölé, így az érintettek nem számítottak jövedelmi szegénynek. Ez a jelenség a revízió után eltűnik, a kutatók szerint azonban a változás önmagában nem bizonyítja, hogy az adatok helyreálltak, mert a torlódás eredetére a hivatal nem ad megnyugtató magyarázatot.

Tátrai és Gábos András háttérbeszélgetésen ismertetett megállapításai szerint több jövedelemkategóriában a revízió előtti és utáni adatok egyszerű, rögzített szorzókkal vezethetők le egymásból. Példaként a 2021-es munkanélküli-ellátásoknál az eredeti összeg 69,3 százalékára történő egységes csökkentést említik, miközben hasonló mintázat jelenik meg a lakhatási támogatásoknál, a nyugdíjaknál, a családtámogatásoknál és a munkajövedelmeknél is.

A kutatók szerint különösen nehezen értelmezhető, hogy 2022-ben a családtámogatásban részesülők aránya az idősorban hirtelen visszaesik, majd 2023-ra visszaáll a korábbi szint közelébe, és ez a törés éppen a felülvizsgálat nyomán jelenik meg. További kérdést vet fel, hogy a vállalkozási bevétellel rendelkezők arányának alakulása 2014 után teljesen elszakad attól, hogy hány vállalkozás működik az országban.

Gazdaságpolitikai következmények és nyitott kérdések

A felvetett módszertani problémák túlmutatnak a statisztikai szakmán, mert a szegénység elleni állami beavatkozások célzása megbízható háztartási adatokra épül. Ha nem világos, kik élnek szegénységben, milyen jövedelmi szerkezetben és milyen támogatásokhoz jutnak hozzá, akkor a szakpolitikai döntéshozatal információs alapja is gyengül.

Az EU-SILC Magyarországon az egyetlen rendszeres, országos adatfelvétel, amely részletes képet adhat például a gyermekszegénység hátteréről. A kutatók értékelése szerint a főbb jövedelemkomponensek mindegyike súlyos problémákkal terhelt, ezért kérdésessé válik, mire lehet építeni a szegénységcsökkentő intézkedéseket.

A cikk megjelenése előtt a lap kérdéseket küld a KSH-nak a bemutatott inkonzisztenciák magyarázatáról. A hivatal válasza egyelőre nem szerepel, a további tisztázás ezért nyitott marad.

Korábbi cikkünkben a 2026-os költségvetés módosításának kockázatait vettük sorra, miután a Költségvetési Tanács jóváhagyta a tervezetet, de az emelkedő hiány- és adósságpályára figyelmeztetett. Bemutattuk, hogy a vártnál gyengébb növekedés és a külső kockázatok tovább növelhetik a fiskális nyomást, miközben az uniós túlzottdeficit-eljárás szigorodásának veszélye is napirenden maradhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?