Pavlo Kot

Magyar régiókban nő a fizetési nehézségek közötti területi szakadék

Magyar régiókban nő a fizetési nehézségek közötti területi szakadék
Nő a fizetési szakadék

A magyar háztartások pénzügyi helyzetét egyre kevésbé a munkanélküliség, sokkal inkább a reálbérek alakulása, a megélhetési költségek és a korábban felhalmozott tartalékok befolyásolják. Ez éles regionális különbségeket rajzol ki, miközben az ország déli és keleti térségeiben a fizetési elmaradások aránya már az uniós átlag fölé emelkedik.

Kiemelések

  • Észak-Magyarországon a fizetési hátralékban érintettek aránya 17,4 százalék, ami közel kétszerese a 9,2 százalékos uniós átlagnak.
  • A súlyos anyagi és szociális depriváció Észak-Alföldön 13,6 százalék, Észak-Magyarországon pedig 14 százalék, szemben az uniós 6,3 százalékos átlaggal.
  • Közép-Magyarországon bár a fizetési elmaradók aránya 5,3 százalék, Budapesten a magas lakhatási költségek jelentős többlet anyagi terhet rónak a lakosságra.

Regionális különbségek a fizetési elmaradásokban

A Portfolio.hu által ismertetett felmérés szerint az Európai Unióban átlagosan a lakosság 9,2 százaléka küzd fizetési hátralékkal, miközben Magyarországon erős földrajzi eltérések látszanak. A Közép-Dunántúlon ez az arány 2,2 százalék, a Nyugat-Dunántúlon 5,9 százalék, vagyis mindkét térség az uniós átlag alatt marad.

Ezzel szemben a déli és keleti országrészekben a mutató jóval kedvezőtlenebb. A Dél-Alföldön 11 százalék, a Dél-Dunántúlon 11,4 százalék, az Észak-Alföldön 11,7 százalék az érintettek aránya, míg Észak-Magyarországon 17,4 százalék küzd fizetési késedelemmel, ami közel kétszerese az európai átlagnak.

Megélhetési nyomás és fővárosi sajátosságok

A súlyos anyagi és szociális depriváció mutatója szintén a keleti régiók sérülékenységét jelzi. Míg ennek uniós átlaga 6,3 százalék, addig az Észak-Alföldön 13,6 százalék, Észak-Magyarországon pedig 14 százalék él ilyen körülmények között.

Közép-Magyarország más típusú pénzügyi nyomással szembesül. A régióban a fizetési elmaradások aránya 5,3 százalék, ami az uniós átlag alatt van, ugyanakkor a magas lakhatási költségek, különösen Budapesten, jelentős terhet raknak a háztartásokra, és nagyobb anyagi nyomást okoznak, mint a környező Pest vármegyei településeken.

Ahogy korábban írtuk, a 2,85%-os lakáshitel megjelenése is jelzi, hogyan változnak a háztartások finanszírozási feltételei Magyarországon.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.