Bitcoin a lefolyóban: Miért égetnek el felhasználók örökre BTC-t

​Szokatlan tranzakciót észleltek a Bitcoin hálózatán: egy ismeretlen felhasználó 107 BTC-t küldött egy „halott” címre. Az ilyen műveleteket Bitcoin „égetésnek” nevezik, bár a coinok valójában nem tűnnek el a blokkláncról — egyszerűen csak elérhetetlenné válnak a használat számára. De miért küldenek BTC-tulajdonosok milliókat a semmibe?

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Mi történt a 107 Bitcoinnal

A Lookonchain elemzőfiók volt az első, aki felhívta a figyelmet a tranzakcióra. Az adataik szerint öt, mintegy 11 éve inaktív pénztárca összesen 107 BTC-t utalt a 1 111 111 111 111 111 100 000oLvT2 égetési címre. A tranzakció idején az összeg nagyjából 8,3 millió dollárra volt becsülve.

Loading...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

Az ilyen címek fő jellemzője, hogy nincs ismert privát kulcsuk. Ez azt jelenti, hogy az oda küldött Bitcoin nem visszafordítható, nem eladható, és nem továbbítható. Formálisan a coinok továbbra is léteznek a blokkláncon, de a gyakorlatban végleg kikerülnek a forgalomból.

A történet még szokatlanabbá válik a coinok kora miatt. Amikor ezek a BTC-k utoljára mozogtak, a Bitcoin ára körülbelül 314 dollár volt, és az egész összeg nagyjából 33 700 dollárt ért. Az évek során az eszközök értéke a sokszorosára nőtt, de eladás vagy áthelyezés helyett végül egy „halott” címre kerültek.

Miért történhetett ez

Mivel a tranzakciók összehangoltnak tűntek, a kriptoközösség gyorsan találgatni kezdte, ki állhatott a háttérben, és miért akarna valaki ekkora összeget végleg elérhetetlenné tenni. Még mindig nincs egyértelmű magyarázat, így a teóriák a véletlen hibától a szimbolikus gesztusig terjednek.

A legkézenfekvőbb verzió, hogy a felhasználó egyszerűen rossz címet adott meg. A Bitcoin hálózatán a régebbi címek gyakran „1”-essel kezdődnek, míg a 107 BTC-t fogadó égetési cím szinte teljes egészében egyesekből áll. Elméletileg a tulajdonos véletlenül másolhatta be a rossz címet egy régi pénztárca vagy tömeges átutalási eszköz használata közben.

Azonban az a tény, hogy egyszerre öt pénztárca vett részt a műveletben, ellentmond az egyszerű hibának. A Blockstream vezérigazgatója, Adam Back is rámutatott a helyzet szokatlanságára, és felvetette, hogy ez akár egy „véletlen kvantum-jutalom” is lehetett — egyfajta kihívás azoknak, akik talán egyszer kvantumszámítógéppel hozzáférhetnek ezekhez a coinokhoz. Másképp fogalmazva, a továbbított BTC nemcsak elveszett vagyonként értelmezhető, hanem tesztként is, hogy valaha képes lesz-e valaki feltörni az ilyen címek kriptográfiai védelmét.

Loading...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

Van egy gyakorlatiasabb elmélet is — az adózás. Egyes piaci szereplők szerint a BTC elérhetetlen címre küldése egy veszteség realizálásának kísérlete lehetett, nulla bevétellel. Azonban egy ilyen stratégia erősen vitatható, és szinte biztosan felkeltené a szabályozók figyelmét.

Végül egy másik, online tárgyalt elmélet a sikertelen automatizálásról szól. Eszerint a tulajdonos AI-eszközt vagy szkriptet használhatott régi coinok visszaszerzésére vagy mozgatására, és a kódban véletlenül egy minta égetési cím maradt. A kriptóban egy ilyen hiba különösen fájdalmas: ha egy tranzakció bekerül a blokkláncba, azt már nem lehet visszafordítani.

Miért szabadulnak meg Bitcointól

De nem minden ilyen tranzakció kapcsolódik feltétlenül hibához vagy bizonyítási szándékhoz. A Bitcoin közösségben a BTC elérhetetlen címre küldése néha szimbolikus gesztusnak számít: a felhasználó önként lemond coinjai egy részéről, és gyakorlatilag „adományt” tesz magának a hálózatnak. Ebben az értelemben az égetés nem technikai funkció, hanem kulturális aktus.

Időnként az ilyen átutalásokat a Satoshi Nakamoto iránti hálaként is értelmezik a Bitcoin megalkotásáért. Mivel a BTC alkotójának kiléte ismeretlen, és lehetetlen neki közvetlenül „adományt” küldeni, egyes felhasználók más módszert választanak — végleg kivonják a coinokat a forgalomból. Formálisan ezek a BTC-k nem Satoshihoz kerülnek, és nem tűnnek el a blokkláncról, de minden piaci szereplő számára elérhetetlenné válnak.

Ezért övezi az égetési címeket már-már mitikus jelentés. Egyrészt ezek hétköznapi címek, amelyekhez nincs ismert privát kulcs. Másrészt minden nagyobb átutalás ilyen címre eseménynek számít: valaki — akár szándékosan, akár véletlenül — csökkentette a hálózaton valaha mozgatható BTC mennyiségét.

Hogyan égetnek coinokat más projektek

Más kriptós projektekben a tokenégetés gyakran a gazdasági modell része. A csapatok vagy protokollok maguk is rendszeresen kivonhatnak coinokat a forgalomból, hogy csökkentsék a kínálatot, támogassák a szűkösséget, vagy újra kiegyensúlyozzák az ökoszisztémát. Néha ez előre meghatározott szabályok szerint történik, máskor a csapat vagy a közösség döntése alapján.

Loading...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

A Bitcoinnál azonban alapvetően más a helyzet. A BTC hálózatnak nincs olyan cége, alapítványa vagy fejlesztői csapata, amely rendszeres coinégetéssel tudná szabályozni a kínálatot. A maximális kínálat már most is 21 millió BTC-re van korlátozva, és új coinok csak bányászat és felezések révén jönnek létre, így az égetés nem beépített eszköz a Bitcoin gazdaságának szabályozására.

Ha egy felhasználó BTC-t küld egy „halott” címre, nem hivatalos protokollmechanizmust indít el — egyszerűen végleg lemond az adott coinok feletti rendelkezés jogáról. Ezért ez a fajta „égetés” a Bitcoinban nem tervezett tokenomika, hanem egyéni tulajdonos visszafordíthatatlan lépése: hiba, gesztus, kísérlet vagy tudatos lemondás a vagyonról.

Elveszett BTC és privát kulcsok

Fontos különbséget tenni az elveszett, alvó és elhagyott Bitcoinok között is. Elveszett BTC-nek azokat a coinokat nevezzük, amelyekhez a tulajdonos már nem fér hozzá, mert elvesztette a privát kulcsot, jelszót vagy az eszközt. Alvó BTC az, amely egyszerűen régóta nem mozdult, de elméletileg még mindig a tulajdonos ellenőrzése alatt lehet. Az elhagyott BTC vitatottabb kategória: ezek a pénztárcák olyan régóta inaktívak, hogy felmerül a kérdés, a tulajdonos még létezik-e, és valaha vissza akarja-e szerezni az eszközöket.

Ezért a Bitcoin esetében a fő következtetés egyszerű: ha a coinokat elérhetetlen címre küldik, vagy elveszik a pénztárca kulcsa, azok gyakorlatilag kiesnek a forgalomból. Továbbra is léteznek a blokkláncon, de nem lehet őket eladni, átutalni vagy felhasználni. Ez a Bitcoin szigorú logikája: a hálózat minden coint számon tart, de az elveszett kulcsokat nem bocsátja meg.