A tweetet a szerző törölte.
De mi mindent elmentettünk 🙂.
A kriptoközösség egy része a BIP-110 frissítés javaslatával próbálta megváltoztatni a Bitcoint. A kezdeményezés célja az NFT-k és más, nem pénzügyi adatok hozzáadásának korlátozása volt, végül azonban a blokklánc kettészakadásához vezetett. Az alternatív hálózat sorsa azonban szinte azonnal eldőlt.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
A BIP-110 (Bitcoin Improvement Proposal) elindítására augusztus 8-án tettek kísérletet, ez azonban a blokklánc kettészakadását eredményezte. A frissítés támogatói felhagytak a szabványos Bitcoin-blokkok elfogadásával, és gyakorlatilag megkezdték a hálózat saját verziójának építését.
A bányászok azonban szinte egyöntetűen a fő lánc oldalán maradtak. A szétválás előtt a kibányászott blokkok mindössze 2,53%-a jelzett támogatást a BIP-110 iránt, a fork után pedig az alternatív hálózat mindössze két blokkot tudott hozzáadni, mielőtt szinte teljesen leállt volna. A következő napra már több mint 80 blokkal lemaradt a Bitcointól.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
A Strategy alapítója, Michael Saylor úgy becsülte, hogy a Bitcoin hashrate-jének nagyjából 99,85%-a a fő hálózaton maradt. A piac szintén nagyrészt figyelmen kívül hagyta a szétválást: a BTC árfolyama nem mutatott jelentős elmozdulást az alternatív hálózat megjelenése után.
Annak megértéséhez, hogy miért született meg egyáltalán a BIP-110 javaslata, vissza kell térni ahhoz a vitához, hogy mit kellene tárolni a Bitcoin blokkláncán. A szokásos BTC-átutalások mellett a felhasználók képeket, szöveget és más adatokat is rögzíthetnek a hálózaton. Ez a lehetőség hívta életre az Ordinals rendszert – olyan digitális objektumokat, amelyeket gyakran az NFT-khez hasonlítanak.
A vita 2025-ben vált különösen hevessé, amikor a Bitcoin Core fejlesztői megkönnyítették további adatok tranzakciókba foglalását. A közösség egy része úgy vélte, hogy a változás még több, a Bitcoin-átutalásokhoz nem kapcsolódó kép, fájl és egyéb tartalom előtt nyitná meg az utat.
Így született meg a BIP-110. Szerzői azt javasolták, hogy ideiglenesen korlátozzák az ilyen adatok közvetlen rögzítésének módjait a Bitcoin hálózati szabályainak szintjén. A korlátozások körülbelül egy évig maradtak volna érvényben, időt biztosítva a fejlesztőknek egy hosszabb távú megoldás kidolgozására.
A javaslat egyik legjelentősebb támogatója Luke Dashjr, az Ocean mining pool technológiai igazgatója volt. A BIP-110 támogatói azzal érveltek, hogy a képek és más adatok felhasználják a korlátozott bloktteret, növelik a node-ok terhelését, és arra kényszerítik a hagyományos pénzügyi tranzakciókat, hogy versenyezzenek a nem pénzügyi tevékenységekkel.
Már a BIP-110 elindítása előtt a kriptoközösség számos tagja figyelmeztetett arra, hogy a „spam” elleni küzdelem nem indokolja a Bitcoin szabályainak megváltoztatását. Júliusban Michael Saylor 110 érvet tett közzé a frissítéssel szemben. Alapvető álláspontja egyszerű volt: ha egy tranzakció megfelel a meglévő szabályoknak, és a felhasználó megfizeti az előírt díjat, a hálózatnak nem kellene eldöntenie, hogyan használják fel az adott blokkteret.
A Blockstream vezérigazgatója, Adam Back szintén ellenezte a BIP-110-et. Bár korábban bírálta a Bitcoin Ordinals és más, nem pénzügyi adatok céljára történő használatát, túl kockázatosnak tartotta a konszenzusszabályok ilyen célú megváltoztatását. Back arra figyelmeztetett, hogy az új szabályok a szokásos tranzakciókat is érinthetik, és bizonyos esetekben egyes pénzeszközöket elkölthetetlenné tehetnek.
Röviddel az indulás előtt a fejlesztő, Peter Todd függetlenül felülvizsgálta a BIP-110 kódját. Arra a következtetésre jutott, hogy gyenge bányásztámogatás mellett a legvalószínűbb kimenetel az lenne, hogy a frissítés támogatói egy kis, független, minimális hashrate-tel rendelkező láncra válnak le. Maga a BIP-110 mechanizmusa megkövetelte, hogy a támogató node-ok elutasítsák azokat a blokkokat, amelyek nem adták meg a szükséges jelzést az előre meghatározott blokkmagasság elérése után.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
A bányászok viselkedése szintén tükrözte a javaslat körüli bizonytalanság mértékét. Az akkori legnagyobb mining pool, a Foundry USA, amely a Bitcoin hashrate-jének mintegy 23,8%-áért felelt, nem támogatta automatikusan a BIP-110-et. Ehelyett lehetővé tette bányász ügyfelei számára, hogy szavazzanak arról, hogyan reagáljon a pool.
A BIP-110 esete jól illeszkedik a Bitcoin régóta fennálló alapelvéhez: új kód megírása vagy több prominens iparági szereplő támogatásának megszerzése önmagában nem elegendő a hálózat szabályainak megváltoztatásához. Az új szabályok csak akkor számítanak, ha a bányászok, a node-üzemeltetők, a wallet- és tőzsdeszolgáltatók, valamint az ökoszisztéma más résztvevői is készek követni azokat.
A Bitcoin hasonló konfliktuson ment keresztül az úgynevezett Blocksize War során, 2015 és 2017 között. Akkor az üzleti és bányászközösség egy része nagyobb blokkokat szorgalmazott, hogy a hálózat több tranzakciót tudjon feldolgozni. Az ellenzők attól tartottak, hogy a nagyobb blokkok megdrágítanák a teljes node futtatását, és növelnék a centralizációt. A felek végül nem tudtak megegyezni a Bitcoin alapvető szabályainak módosításáról, ezért egy eltérő megközelítés támogatói külön láncot indítottak – a Bitcoin Cash-t.
Hasonló folyamat zajlott le a BIP-110 esetében is, csak sokkal gyorsabban. Támogatói szabadon elfogadhatták saját szabályaikat, és elutasíthatták az azoknak meg nem felelő blokkokat. A hashrate szinte egésze azonban továbbra is a Bitcoin meglévő szabályai szerint működött, így az új ág szinte azonnal leállt. A Bitcoin szabályairól szóló vitát ismét nem egyetlen fejlesztő, vállalat vagy mining pool döntötte el, hanem a hálózat résztvevői közötti konszenzus.