Az AI elérkezett a bizonyítás pillanatához

​A technológia hatalmas termelékenységnövekedést hozhat, és már most is hoz. A befektetőknek azonban továbbra is meg kell állapítaniuk, hogy ki fogja megszerezni a profitot – és mennyit érdemes fizetniük érte.

A mesterséges intelligencia eljutott arra a pontra, ahol mindent megvalósíthat, amit a támogatói ígértek, ugyanakkor csalódást okozhat azoknak a befektetőknek, akik túl sokat fizettek a nem megfelelő vállalatokért.

Az AI esetében az az igazi kérdés, hogy a megígért termelékenységnövekedés bevétellé alakul-e, és ez elegendő lesz-e a data centerekbe és chipekbe öntött hatalmas tőke megtérüléséhez. És ha az AI-részvények túlértékeltek, várható-e rotáció valamivel kevésbé kockázatos eszközökbe?

Az AI-kiadások és a termelékenységnövekedés közötti szakadék

A J.P. Morgan Asset Management 2026. júniusi kilátásaiban öt amerikai hyperscaler konszenzusos tőkekiadási becslését 697 milliárd dollárra tette az évre. Becslése szerint a capex a működésből származó cash flow 93%-át emészti majd fel, szemben a 2023-as 33%-kal. Ezek természetesen becslések, de úgy tűnik, a tőke egyetlen cél felé áramlik – ez az 1800-as évek vasúti mániáját idézi.

Annak megértéséhez, hogy ez a pénz jól hasznosul-e, elemeznünk kell a mostani és jövőbeli ígért termelékenységi előnyöket. Gyakorlatilag a bolygó minden vállalata valamilyen formában foglalkozik AI-jal, abban bízva, hogy termelékenységnövekedést ér el. 

Ezek az előnyök egyenetlenül jelentkeznek, és korántsem meggyőzőek: a National Bureau of Economic Research 2025 novembere és 2026 januárja között közel 6 000 amerikai, brit, német és ausztrál vezetőt kérdezett meg. Mintegy 89%-uk számolt be arról, hogy az előző három évben az AI nem gyakorolt hatást a munka termelékenységére.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az AI-ba eszközölt beruházásuk nem fog megtérülni, csupán azt, hogy jelentős a különbség aközött, amit a vállalatok várnak, és amit mérni tudtak.

Ez sem jelenti azt, hogy az AI kudarcra lenne ítélve. Lehet, hogy az AI elterjedése egyszerűen több időt vesz igénybe, miközben az AI ára csökken. A vállalati bevezetést visszafogó másik tényező a verseny: ha minden vállalkozás hasonló eszközöket használ, a versenyelőny semlegesítődik, miközben az ügyfelek az alacsonyabb árakon keresztül részesülnek az előnyökből.

Ez indította el a piaci kommentárokat az „AI-buborékról” és annak elkerülhetetlen leeresztéséről.

Lehet, hogy a befektetők rossz piacot mérnek

Jordi Visser veterán Wall Street-i befektető a vállalatok által ma mért termelékenységnövekedésen túl sokkal nagyobb lehetőséget lát. Érvelése szerint az AI iránti keresletet nem kizárólag a chatbotért fizető emberek számával kell megítélni, hanem azzal a lehetőséggel, hogy kialakul egy olyan gazdaság, amelyben autonóm ügynökök üzletelnek egymással.

Visser szerint ez a jövő magában foglalhatja a 24/7 kereskedett tokenizált részvényeket, miközben a kriptovaluták és a stablecoinok tranzakciókat bonyolítanak le az autonóm ügynökök között. Még nem tartunk egészen itt, de közel járunk hozzá. A befektetők számára lenyűgöző és decentralizált jövőt jelenthet, hogy olyan AI-eszközökkel, mint a Grokbot, saját indexeket és ETF-eket fejleszthetnek.

Visser létrehozott egy „46 Name” nevű kriptoindexet, amely hat részvényből és 40 tokenből áll, egyenlő súlyozással, többek között a Coinbase, a Robinhood, a Circle, a PayPal, a BTC, az ETH, a SOL, a ZEC, a TAO és a NEAR szerepel benne. Az index éves szinten eddig 50%-kal emelkedett, miközben a Bitcoin 3,2%-kal csökkent, ami arra utal, hogy a befektetői érdeklődés a Bitcoinon túlra is kiterjed.

Az alábbi grafikon a Global X AI & Technology alapjának (AIQ) hároméves teljesítményét mutatja az S&P 500-hoz képest. Az AIQ három év alatt 136%-kal emelkedett, szemben az S&P 500 86%-os növekedésével. 

Egyértelmű, hogy a befektetők szerint merre tart a jövő.

Az AI bizonyítási terepe 

Ha az AI lehetővé teszi egy kis csapat számára olyan munka elvégzését, amelyhez korábban egy sokkal nagyobb szervezetre volt szükség, akkor gazdasági értéke jóval túlmutat a modell szolgáltatója által beszedett előfizetési bevételen.

Bizonyos területeken már vannak bizonyítékok az AI által elért növekedésre. Erik Brynjolfsson, Danielle Li és Lindsey Raymond kutatása szerint az AI-támogatás közel 14%-kal növelte az ügyfélszolgálati termelékenységet, és a növekedés nagyobb volt a kevésbé tapasztalt és alacsonyabb képzettségű munkavállalók körében. 

A Microsoft 2026. júliusi eredményközlésében több mint 30 millió fizetős Microsoft 365 Copilot-licencről számolt be. Az Azure bevétele meghaladta a 100 milliárd dollárt a pénzügyi évben, bár az Azure a hagyományos felhőszolgáltatásokat ugyanúgy magában foglalja, mint az AI-t.

Egyértelmű, hogy az ügyfelek hajlandók fizetni az AI-ért, az azonban továbbra is kérdéses, hogy ezek a beruházások tartós versenyelőnyt eredményeznek-e.

Az előnyök nem fognak egyenletesen eloszlani. Visser szerint a kisebb vállalkozások gyorsabban érhetnek el hatékonyságnövekedést az AI segítségével, míg a nagyobb múlttal rendelkező vállalatok nehézségekbe ütközhetnek meglévő költségeik és az árak csökkenése miatt. Fennáll annak a kockázata is, hogy a számítási kapacitás szűk keresztmetszetei lassítják az elterjedést, és ezáltal rontják a tőke megtérülését.

Mibe rotáljunk?

Ez felveti a kérdést: ha az AI túlértékelt, hová áramlik majd az okos pénz?

A stabil eredményt termelő, érett vállalatok kézenfekvő választásnak tűnhetnek, de eredményeiket veszélyeztethetik azok a versenytársak, amelyek most olcsóbban léphetnek be a piacra.

Az olyan chipgyártók, mint a Micron és az AMD, jelenleg az eufória hullámán lovagolnak, de nem immunisak az ügyfelek beruházási terveinek esetleges lassulására.

Félvezetőgyártók – éves teljesítmény

A fenti táblázat azt mutatja, hogy a félvezetőipar egyre zsúfoltabbá válik: a Wall Street egykori kedvence, az Nvidia 16,8%-os idei hozama meglehetősen szerénynek tűnik a rendkívüli versenytársak mellett.

A Micron az év kiemelkedő részvénye, 218%-os idei hozammal, amelyet nagyrészt a szűkös memóriakínálat alapozott meg. Az AI-processzoroknak gyors adatelérésre van szükségük, ami keresletet teremt a nagy sávszélességű memóriák, vagyis a HBM iránt. A Micron egyszerre profitál ebből a keresletből és a memóriapiac szűkösebb kínálatából, ami magasabb értékesítési árakat támogat.

Az AMD saját EPYC szerverprocesszorokat és Instinct AI-gyorsítót kínál, ami szilárdan a bővülő adatközponti piacra helyezi. A vállalat második negyedéves adatközponti bevétele 6,7 milliárd dollár volt, 107%-kal magasabb az előző év azonos időszakánál, amit mindkét termékvonal iránti kereslet hajtott. Emellett együttműködést jelentett be az Anthropiccal akár két gigawattnyi AMD számítási kapacitás üzembe állítására.

Az Intel a vezérigazgató, Lip-Bu Tan irányítása alatt végrehajtott fordulatot követően újra felélesztette a befektetői reményeket: második negyedéves bevétele 25%-kal, 16,1 milliárd dollárra nőtt – annak ellenére, hogy az általános számviteli szabályok szerint veszteséget jelentett –, miközben az adatközponti és AI-bevétel 59%-kal emelkedett. 

Az Arm processzortechnológiát tervez, majd licenceli azt a chipgyártóknak, licencdíjakat és jogdíjakat szerezve a terveit használó chipek után. Technológiája működteti a legtöbb okostelefont, és egyre inkább terjed az adatközpontokban és az AI területén is. A vállalat saját adatközponti processzorok értékesítésébe is belevágott, a gyártást kiszervezve. Az Arm előrejelzése szerint új processzorai a 2031-es pénzügyi évre évente mintegy 15 milliárd dolláros bevételt termelhetnek.

Mire figyeljenek a befektetők

Ezek a részvények egyértelműen előre beárazták a jövőbeli bevételek ígéretét, az érettebb AI-részvények, például az Nvidia növekedésének lassulása pedig kijózanító tanulsággal szolgál: az AI-befektetési ciklus következő szakasza megfontoltabb megközelítést igényel.

A jelenlegi értékeltségek fenntartásához a befektetőknek figyelemmel kell kísérniük a keresletet, beleértve a meglévő ügyfelek megújításait és költéseit. A bevételnövekedés önmagában nem jelent profitot, ezért fontosabb kérdés, hogy mennyire nyereséges ez a növekedés.

Mindezek mögött az ügyfélélmény áll: mérhető megtakarításokról vagy nagyobb teljesítményről számolnak be az üzleti ügyfelek az integráció, a felügyelet és a hibák költségeinek figyelembevétele után?

A tőkepiaci átrendeződés nem feltétlenül jelenti az AI teljes elhagyását. A tőke a drága beszállítóktól az AI-t működésük javítására használó, ésszerűen értékelt vállalatok felé áramolhat. Alternatívaként a befektetők előnyben részesíthetik a megbízható készpénztermelő képességgel és a technológiai zavaroknak való kisebb kitettséggel rendelkező cégeket.

Egyik kimenetel sem törvényszerű. Mindkettő attól függ, mit tárnak fel a nyereség- és cash flow-adatok.

Az AI-befektetők valódi próbatétele

Az AI bizonyítási szakaszát nem egy lenyűgöző bemutató fogja eldönteni. A fizető ügyfelek, a fenntartható marzsok és a befektetett tőke megtérülése döntik el. A növekvő kereslet biztató, de a befektetőknek látniuk kell, hogy a bevétel elég gyorsan tud-e növekedni ahhoz, hogy indokolja a chipekre, adatközpontokra és energiára fordított hatalmas kiadásokat.

A nyereség ráadásul túlterjedhet az infrastruktúrát kiépítő vállalatokon, és eljuthat azokhoz a cégekhez is, amelyek az AI segítségével csökkentik költségeiket, javítják szolgáltatásaikat, és nagy létszámbővítés nélkül növekednek. A végső nyertesek közül néhány ma még kevés figyelmet kaphat.

Vissernek igaza lehet a lehetőség nagyságát illetően. Egy gazdaságot átalakító technológia azonban nem tesz automatikusan minden kapcsolódó vállalatot jó befektetéssé. A befektetőknek továbbra is jól kell megválasztaniuk a vállalatot, az árat és az időzítést.