A tweetet a szerző törölte.
De mi mindent elmentettünk 🙂.
A mesterséges intelligencia sok embert munkanélkülivé tehet - legalábbis ezt gondolják maguk az emberek. De visszatekintve, minden technológiai forradalom eleinte ijesztő volt, hogy aztán jobbá változtassa a világot.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Az amerikaiak mintegy 71%-a meg van győződve arról, hogy a mesterséges intelligencia sok embert megfoszt majd a munkájától. Ezt bizonyítja a Reuters és az Ipsos közös felmérésének eredménye. Ami ezekre a gondolatokra késztette őket, az a technológia gyors fejlődése. A mesterséges intelligencia 2022 előtt alig volt több, mint egy kísérlet. Csak az OpenAI által létrehozott ChatGPT elindításával kezdődött meg igazán egy új technológiai verseny.
De nem csak az amerikaiakat aggasztja a mesterséges intelligencia gyors növekedése. Európában és Ázsiában is figyelmeztetések hangzanak el a tömeges elbocsátások és a hagyományos munkaerőpiacok átstrukturálódásának veszélyeire. Dél-Korea, Japán és az EU országainak hatóságai már tárgyalnak a neurális hálózatokra vonatkozó új szabályozásról, míg az ENSZ felvetette a mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges következményeit munkavállalók millióira nézve világszerte. De vajon tényleg félnünk kell-e a fejlődéstől?
Az új technológiák megjelenése már sokszor megrémítette az emberiséget. Amikor például Henry Ford a 20. század elején bevezette a futószalagot, a társadalom pánikba esett: a munkások attól tartottak, hogy a tömeges gépesítés feleslegessé teszi a munkájukat. A valóság azonban másképp alakult - a termelékenység az egekbe szökött, az autók olcsóbbak lettek, a szakképzett munkaerő iránti kereslet pedig megnőtt. Ahelyett, hogy munkahelyeket szüntetett volna meg, a futószalag új szakmákat hozott létre, és erőteljes lökést adott egy egész iparág fejlődésének.
Hasonló félelmek kísérték a későbbi technológiai forradalmakat. A gyárak gépesítését, a számítógépek megjelenését és az irodai automatizálást mind a fennálló rendet fenyegető veszélyként fogták fel. A munkaerőpiac azonban mindegyik esetben nem tűnt el - átalakult. Egyes szakmák eltűntek, de újak jelentek meg - keresettebbek és jobban fizetettek.
A mesterséges intelligencia eddig nem vezetett tömeges munkanélküliséghez, de máris számos szakmát kezdett átformálni. A változások elsősorban azokat a szakterületeket érintették, ahol a feladatok könnyen automatizálhatók: pénztárosok, irodai dolgozók, call center operátorok, újságírók, sőt junior programozók is. Ugyanakkor a fizikai munka - például a vízvezeték-szerelők, az ápolók vagy az építőmunkások munkája - egyelőre kívül marad a veszélyzónán.
A Világgazdasági Fórum előrejelzései szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia bevezetése 170 millió új munkahelyet teremthet, ugyanakkor mintegy 92 millió munkahelyet szüntethet meg, különösen a rutinszerű és félautomatizált ágazatokban.
A Goldman Sachs ugyanakkor azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia miatti munkanélküliség-növekedés valószínűleg mérsékelt és átmeneti lesz - 0,5 százalék körüli -, feltéve, hogy a vállalatok képesek felkészíteni a munkavállalókat a változásokra.
Ha analógiát vonunk, a mesterséges intelligencia ma ugyanúgy befolyásolja a munkaerőpiacot, mint ahogyan a kriptovaluták tíz évvel ezelőtt átalakították a pénzvilágot. Akkoriban a Bitcoin és a blokklánc megjelenése a befektetőket és a bankárokat is megrémítette - úgy tűnt, hogy az új technológia tönkreteszi a bevett rendszereket. Ehelyett azonban a kriptovaluták munkahelyek ezreit teremtették meg - az elemzőktől és fejlesztőktől kezdve a kereskedőkön át a kiberbiztonsági szakértőkig.
A történelem azt mutatja, hogy minden technológiai forradalmat kezdetben fenyegetésnek tekintettek, de végül pozitívan végződött. A mesterséges intelligencia valóban helyettesítheti a rutinfeladatokat és átalakíthat számos szakmát, de hosszú távú szerepe inkább új iparágak és foglalkoztatási formák létrehozásában, mintsem azok elpusztításában rejlik. A kriptovalutákhoz hasonlóan a kezdeti félelem utat engedhet olyan új lehetőségeknek és szakmáknak, amelyeket még el sem tudunk képzelni.
A kulcskérdés nem az, hogy "az AI elveszi-e a munkahelyeket", hanem az, hogy a társadalom és a vállalkozások mennyire tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Ha a vállalatok befektetnek a munkavállalók átképzésébe, a kormányok pedig tisztességes szabályokat és szabványokat alkotnak a technológiák bevezetésére, a mesterséges intelligencia nem fenyegetést, hanem a fenntartható gazdasági növekedés eszközét fogja jelenteni. Végső soron az emberek határozzák meg, hogy milyen lesz a technológia jövője.