Business Summit vendégszereplése új iparpolitikai vitát hozhat Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Business Summit: új iparpolitika

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

05.06.2026

Business Summit vendégszereplése új iparpolitikai vitát hozhat Magyarországon — Új iparpolitika Magyarországon

A magyar gazdaságpolitikai gondolkodásban egyre erősebben jelenik meg az igény a washingtoni konszenzust meghaladó, állam és piac együttműködésére építő új irányra. Ebbe a vitába érkezik 2026. június 10-én Budapestre Dani Rodrik, akinek nézetei a termelési képességek fejlesztését és a jó munkahelyek erősítését állítják a középpontba.

Kiemelések

Dani Rodrik 2026. június 10-én lesz a Business Summit vendége, ahol középutas iparpolitikai nézetei új hazai vitákat indíthatnak.
Rodrik produktivizmus-alapú modellje a jó munkahelyekre és vállalati fejlődésre helyezi a hangsúlyt, szakítva a 30 éves neoliberális gyakorlatokkal.
Az esemény várhatóan ösztönzi a magyar gazdaságpolitikai párbeszédet, kiemelve az állam szerepét a versenyképes hazai vállalati kör megerősítésében.

Rodrik nézetei és a konferencia háttere

Mint arról a Portfolio.hu beszámol, Dani Rodrik a Business Summit konferencia vendége lesz 2026. június 10-én, miközben munkássága egy olyan gazdaságpolitikai szemlélethez kapcsolódik, amely a piac teljesítményét, az intézmények szerepét és a fejlődés társadalmi céljait egyszerre kezeli. A szöveg szerint ez a megközelítés nem a nyolcvanas, kilencvenes vagy a kétezres évek első évtizedének logikájához tér vissza, hanem egy új, középutas irányt keres.

A bemutatott értelmezés szerint az 1980-as évek közepétől meghatározó washingtoni konszenzus a privatizációra, a deregulációra és a fiskális fegyelemre épült, miközben a gazdaságban az állam szerepét háttérbe szorította. Bár ez az időszak hozzájárult a világgazdasági integrációhoz, a technológia- és tudástranszferhez, valamint a multinacionális vállalatok térnyeréséhez, szakmai konszenzus kezd kialakulni arról, hogy ez a keret mára elvesztette érvényét.

A cikk a London School of Economics 2026-ban megjelent London Consensus című elméleti munkáját is ebbe az átalakulásba illeszti. Ennek egyik meghatározó szellemi irányát Rodrik képviseli, aki szerint a gazdaság egyik alapvető problémája a dualizmus, vagyis a nagyon magas és nagyon alacsony teljesítményű ágazatok együttélése, amelyet nem lehet pusztán piaci automatizmusokra bízni.

Hatás a hazai vállalatokra és gazdaságpolitikára

Rodrik megközelítésében az iparpolitika központi fogalma a produktivizmus, amely a termelést és a termelési képességek fejlesztését helyezi előtérbe. Ez a felfogás a szöveg szerint szakít az elmúlt 30 év neoliberális gondolkodásával, mert nem a fogyasztást, hanem a jól végzett munkát, a jó munkahelyeket és a vállalati fejlődést tekinti a jó élet egyik fő alapjának.

A magyar gazdaság számára ez azért lehet különösen fontos, mert a multinacionális vállalatok mellett világszínvonalú hazai vállalati kör megerősítését is szükségesnek tartja. A cikk szerint az állam feladata ebben a modellben nemcsak az oktatás és az egészségügy támogatása, illetve az utólagos újraelosztás, hanem az is, hogy a termelési folyamat közben, teljesítményalapon segítse a cégeket abban, hogy erősebb, versenyképesebb vállalatokká váljanak.

A szerző szerint Rodrik budapesti szereplése hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar közgazdász szakmában párbeszéd induljon az új gazdaságpolitikai irányról, és szélesebb szakmai együttműködés alakuljon ki civil szervezetek, szakmai fórumok és egyesületek között. A felvetett irány abból indul ki, hogy nincs minden helyzetre alkalmazható egységes modell, ezért a gazdaságpolitikai döntéseknek az adott időhöz és helyhez illeszkedő megoldásokat kell keresniük.

Korábbi cikkünkben egy magyarországi autóipari beszállítónál kiéleződő bérvitát és a pécsi, illetve székesfehérvári üzemekben induló munkabeszüntetést mutattuk be. Rávilágítottunk arra is, hogy a részben teljesített béremelési ígéretek és az elhúzódó egyeztetések mellett romló pénzügyi mutatók jelennek meg, ami az exportra termelő autóipari szereplők működési kitettségét is érzékelteti.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?