MNB-adatok szerint a háborús kockázat és a pozíciózárások nyomják a forintot

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
MNB: háborús kockázat és forint

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

25.03.2026

MNB-adatok szerint a háborús kockázat és a pozíciózárások nyomják a forintot — Háborús nyomás a forinton

Az MNB friss, a kamatdöntéssel egy időben közzétett ábrakészlete alapján a márciusi forintgyengülést nemcsak a közel-keleti háború nyomán romló globális kockázatvállalási hajlandóság magyarázza, hanem a korábban felépített, forinterősödésre játszó befektetői pozíciók gyors leépítése is. A cikk szerint a magyar deviza az elmúlt hónapban jóval nagyobb nyomás alá kerül, mint a régiós versenytársak, miközben Magyarország energiaimport-kitettsége külön sérülékenységet jelent a megemelkedett olaj- és gázárak mellett. A jegybank kedden 6,25%-on tartja az alapkamatot, de a piaci árazások alapján az év végéig további szigorítás lehetősége is napirenden marad.

Kiemelések

A forint implikált volatilitása március elején 5%-ról közel 20%-ra ugrott, miközben a spotpiaci forgalom hirtelen megduplázódott, jelezve a nagymértékű pozíciózárásokat.
Az elmúlt hónapban a forint az euróval szemben 3,7%-ot, a dollárral szemben 5,7%-ot gyengült, ami a régiós devizáknál lényegesen nagyobb esés.
A Monetáris Tanács 6,25%-on tartotta az alapkamatot, de a piac év végére közel 7%-ot áraz a háborús és energiaár-kockázatok miatt.

Piaci feszültség és forintkitettség márciusban

Portfolio A jegybanki grafikonok szerint a forint implikált volatilitása március elején meredeken emelkedik, a korábbi 5% körüli szintről 20% közelébe ugrik. Ez azt jelzi, hogy a piac a magyar deviza esetében a régiós valutáknál lényegesen nagyobb árfolyamkilengéseket áraz. A zloty és a cseh korona volatilitása ezzel párhuzamosan jóval mérsékeltebben nő, ami kiemeli a forint sérülékenyebb helyzetét.

A cikk szerint ebben szerepet játszik, hogy 2025-ben a forint a feltörekvő piacok egyik kedvelt carry trade célpontja volt a magas, 6,5%-os alapkamat miatt. Emiatt sok befektető a magyar deviza erősödésére épít pozíciót, amelyeket egy nemzetközi sokkhelyzetben gyorsan zárhatnak. A jegybank és a kormány korábbi becslései alapján tavaly 5-6 milliárd euró mozdulhat meg ezen a piacon, ennek egy része most kifelé áramolhat.

Az MNB ábrái arra is utalnak, hogy a spotpiaci forgalom hirtelen a duplájára emelkedik, miközben az opciós és forward ügyletek volumene is nő. Ez összhangban áll azzal, hogy a befektetők egyszerre zárják a korábbi forintlongokat és fedezik a megmaradó devizakitettséget. A külföldi szereplők márciusban rég nem látott forinteladási pozíciókat vesznek fel, főként a háború kitörését követő napokban.

Energiaimport és régiós összevetés növeli a nyomást

A forintot a romló nemzetközi hangulaton túl az is gyengíti, hogy Magyarország a régió egyik leginkább energiaimport-függő gazdasága. Az emelkedő olaj- és gázárak ezért közvetlenül rontják a magyar deviza megítélését, miközben a befektetők a kockázatosabb eszközökből visszahúzódnak. Ez a kettős hatás a forintot érzékenyebben érinti, mint több környező devizát.

Az elmúlt egy hónapban a forint az euróval szemben 3,7%-ot veszít, míg a dollárral szemben 5,7%-kal értékelődik le. Ugyanebben az időszakban a lengyel zloty 1,2%-ot gyengül az euró ellenében, a cseh korona 0,8%-kal esik, a román lej pedig lényegében stagnál. Ez a különbség azt mutatja, hogy a magyar devizára nem pusztán általános régiós nyomás nehezedik.

A cikk felidézi, hogy 2024 vége óta a külföldiek folyamatosan a forint melletti pozíciókat építik, és most ez a trend törik meg. A mélyponthoz képest több százmilliárd forintnyi visszaesés látszik a pozicionáltságban. A forint magas bétája önmagában is fokozza a mozgásokat, de a mostani hullámot elsősorban a túlzsúfolt piaci pozíciók leépülése erősíti fel.

Kamatpálya és jegybanki mozgástér a fókuszban

A közel-keleti háború miatt a piac magasabb inflációs kockázattal számol, mert az energiaárak emelkedése beépülhet a fogyasztói árakba. Emiatt több jegybank esetében is felmerül a kamatemelés lehetősége, és ez az MNB megítélésében is megjelenik. A Monetáris Tanács kedden ugyan 6,25%-on tartja az alapkamatot, de Varga Mihály jegybankelnök szerint a következő hónapokban minden opció az asztalon marad.

A piaci várakozásokat tükröző FRA-jegyzések jelenleg az év végére majdnem 7%-os alapkamatot vetítenek előre. Ez három, egyenként 25 bázispontos emelés árazását jelenti, amely a konfliktus és az energiapiaci feszültségek alakulásától függően még változhat. Ha azonban az MNB a piac által vártnál kevésbé szigorú pályát követ, azt a befektetők monetáris lazításként értelmezhetik, ami további nyomást helyezhet a forintra.

A cikk alapján a keddi kamatdöntés és kommunikáció után sem tűnik el teljesen a további szigorítás ára a piacról. Ez arra utal, hogy a befektetők rövid távon továbbra is feszült környezetre készülnek. A forint szempontjából ezért a háborús fejlemények, az energiaárak és a jegybank következő üzenetei együtt maradnak meghatározók.

Korábban beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Államok és Irán körüli konfliktus, illetve a Hormuzi-szoros körüli eszkaláció az energiaárakon keresztül gyorsan begyűrűzhet az inflációba, a kamatvárakozásokba és a devizapiacokra. Írásunkban azt is kiemeltük, hogy Magyarország energiaimport-függősége és a fogyasztói kosár magas energia- és élelmiszeraránya miatt a forint és a költségvetési pálya különösen érzékenyen reagálhat egy tartós ársokkra.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?