Az autóipar a körforgásos működés és az energiahatékonysági beruházások felé fordul

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Autoipar körforgás és energiahatékonyság

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

27.03.2026

Az autóipar a körforgásos működés és az energiahatékonysági beruházások felé fordul — Fenntartható autóipar jövője

A konferencián ismertetett vállalati példák és szakértői előadások szerint az autóipari és beszállítói szektorban a fenntarthatóság egyre inkább üzleti megtérülési kérdésként jelenik meg. Az előadók azt hangsúlyozzák, hogy a körforgásos gazdasági megoldások, a karbonköltségek beépítése és az energiahatékonysági beruházások már nem kiegészítő elemek, hanem a versenyképességet meghatározó működési eszközök. A cikk a Portfolio.hu beszámolója alapján mutatja be, hogy a nyersanyag-ellátás, az energiaár-kitettség és a szabályozási alkalmazkodás egyszerre alakítja át a járműipar stratégiáját.

Kiemelések

A Toyota tavaly 1 milliárd dollárért vásárolt amerikai roncstelepet, míg a Volvo digitális akkumulátor-útlevelet és belső karbonárazást vezetett be a fenntarthatóság erősítése érdekében.
A spot energiapiacon 2025-ben hajnalban 80-90 euró, napközben 60 euró, este pedig akár 600-700 euró körüli árak várhatók, amit helyi termelés és tárolás kombinációjával lehet kezelni.
Magyarországon az energiaárak a 2019-es 35 százalékos fölényről 2024-re 40 százalékra nőttek az európai átlaghoz képest, így a vállalatok folyamatos energiahatékonysági beruházásokat hajtanak végre versenyhátrányuk csökkentése érdekében.

Körforgásos modellek és karbonmenedzsment az autóiparban

Buru Éva ESG-szakértő szerint a járműipar globális szén-dioxid-kibocsátásának 16 százalékos aránya jelzi a szektor előtt álló kihívás nagyságát. Az autóiparban fenntarthatósági jelentései három fő irányt rajzolnak ki, a Scope 1-2-3 kibocsátások csökkentését, az életciklus-elemzések erősödését és a belső égésű motorok örökségének kezelését, különösen a prémiumgyártóknál. A legnagyobb kibocsátási tétel a Scope 3-ban keletkezik, miközben erre a gyártóknak korlátozott ráhatásuk van, ezért az adatgyűjtés és a beszállítói átláthatóság kulcskérdéssé válik.

A bemutatott példák szerint a Toyota tavaly 1 milliárd dollárért vásárolt meg egy működő amerikai roncstelepet, mert a vállalat szerint a jövő nyersanyagai egyre inkább a bontási láncban érhetők el. A cég emellett angliai gyárai mellett szétszerelő üzemeket is működtet ugyanebből a célból. A Volvo közben digitális akkumulátor-útlevelet fejleszt, amely felhőalapú rendszerben követi a cellák teljes életútját, és segíti a gyors reagálást a szabályozási változásokra.

A Volvo belső karbonárazást is alkalmaz az egyes alkatrészeknél, így már a tervezési szakaszban megjelenik az alapanyagok és a szállítás kibocsátási költsége. Ez a gyakorlat a szabályozási szigorodásra való felkészülést és az alacsonyabb kibocsátású mérnöki megoldások keresését is támogatja. Az ismertetett kutatások szerint azok a vállalatok, amelyek a fenntarthatósági teljesítményt jól integrálják működésükbe, 6 százalékkal jobb EBITDA-t és 31 százalékos reputációjavulást érnek el.

Spot árazás és tárolás alakítja az energiabeszerzést

Berényi Gábor, a Smart Solar Kft. ügyvezetője előadásában arról beszél, hogy a változó energiapiacon a megfelelő műszaki konfiguráció gazdasági előnnyé alakítható. Elmondása szerint spot árazással, valamint helyben termelő és tároló berendezésekkel akár nulla eurós energiapozíció is kialakítható. A prezentáció három beszerzési modellt különít el, a hosszú távú fixáras pozíciót, a részmennyiségek hedge-elését és a spot piaci megközelítést.

A spot piacon a napi és napon belüli áringadozások jelentős lehetőséget kínálnak, de egyben magas kockázatot is hordoznak. Berényi szerint a 2025-ös év negyedórás súlyozott átlaga alapján hajnalban 80-90 euró körüli árak láthatók, napközben a naperőművek termelésével 60 euró környékére csökken az ár, míg az esti csúcsidőszakban 200 euró körüli szintre emelkedik. A rendszer valódi értéke abban jelenik meg, hogy a termelés és tárolás kombinációja kezelni tudja az esti 220-250 eurós, szélsőséges esetben 600-700 eurós árszinteket is.

Az előadó egy győri partnernél megvalósított napkövető rendszert is példaként említ, amelyet nem a maximális panelmennyiség, hanem az időérték-alapú villamosenergia-termelés miatt telepítettek. Értékelése szerint az ilyen rendszerek több értéket állítanak elő, mint a nagyobb, de kevésbé optimalizált tetőfelületi telepítések. Ez a megközelítés az energiabeszerzést egyre inkább kereskedelmi és technológiai optimalizálási kérdéssé teszi a gyártócégeknél.

Magas energiaárak gyorsítják a beszállítói beruházásokat

A konferencia panelbeszélgetésén elhangzik, hogy az energiahatékonyság a járműipari beszállítóknál már stratégiai tényezővé válik. Tisza-Kiss László, az AGC Glass Hungary ügyvezető igazgatója szerint vállalatánál már főállású energetikus dolgozik a gyártási vezetéssel együtt. A cég 64 projektet azonosított, ezek közül 24-26 megvalósult, 11 pedig folyamatban van, miközben egy veszteséghő-hasznosítási fejlesztés évente 60 ezer eurós megtakarítást eredményez.

A Simon Plastics pénzügyi vezetője, Klér Zoltán arról számol be, hogy az energiaköltség aránya 5-6 év alatt a bevétel 0,6 százalékáról 2022 végére 7,5 százalékra emelkedett. A DS Smith Packaging Hungary az elmúlt két évben több mint 30, majdnem 35 millió eurót költ három magyarországi gyárában energiahatékonysági és költséghatékonysági beruházásokra. Tóth Zoltán, az E.ON Hungária csoport vezetője szerint a naperőműves fejlesztések a korábbi presztízsjellegből mára önmagukban is rentábilis beruházásokká válnak.

A panelben elhangzó adatok szerint Magyarországon az energiaárak 2019-ben 35 százalékkal haladják meg az európai átlagot, 2024-re pedig ez a különbség 40 százalékra nő. Ez a rés a beszállítók szerint komoly versenyhátrányt okoz, ezért a vállalatok a turbulens piaci környezet ellenére is folytatják a beruházásokat. A konferencián végzett szavazás alapján a résztvevők többsége nem vár az árak normalizálódására, hanem további energiahatékonysági fejlesztéseket tervez.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a magyar és közép-kelet-európai autóipari beszállítók versenyben maradását a robotizáció, a digitalizáció, a költségnyomás és a gyorsabb reakcióidő együtt határozza meg, miközben a globális OEM-ek zöld és digitális elvárásai is szigorodnak. A cikk példákon keresztül mutatta be, hogy a strukturált adatokra épülő fejlesztések és az energiahatékonysági megoldások (például a digitális iker alkalmazása) közvetlen versenyelőnyt hozhatnak, de a következő 3-5 évben így is piaci tisztulás és konszolidáció várható.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?