Az OTP Bank kiberrezilienciát erősít a pénzügyi szektorban

Az OTP Bank kiberrezilienciát erősít a pénzügyi szektorban
OTP kiberreziliencia lépés

Az OTP Bank vezetői szerint a kiberbiztonság a pénzügyi működési modell stratégiai részévé válik, miközben az európai szabályozások, köztük a DORA és a NIS2, egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak. A Portfolio.hu-n megjelent interjú alapján a bank 2025-ben 18,7 milliárd forint potenciális kárt előz meg az internetbankot és mobilalkalmazást használó ügyfeleknél végrehajtott intézkedésekkel. A megszólalók úgy látják, hogy a csalások már nem elszigetelt incidensek, hanem több szereplőt érintő fenyegetési ökoszisztéma részei.

Kiemelések

  • Az OTP Bank jelentős személyi és pénzügyi erőforrásokat fordít új technológiák, fejlett analitika és operatív eljárások fejlesztésére a kiberreziliencia növelése érdekében.
  • Az uniós szabályozás részletesebb kockázatértékelést, szigorúbb partnerkontrollt, incidenskezelést, rendszeres tesztelést és folyamatos riportálást követel meg a pénzügyi szektorban.
  • Az OTP Kiberlab egyetemekkel és piaci partnerekkel együttműködve stratégiai szerepet vállal az AI-alapú védelem, új támadási minták modellezése és szakember-utánpótlás területén.

Szabályozási nyomás és banki védekezési modell

Bucsek Gábor és Borókai Bence szerint a reziliens pénzügyi szervezet nem egyetlen technológiai megoldásra épül, hanem olyan működési modellre, amely a megelőzést, a gyors észlelést, a reagálást és a helyreállítást egyszerre kezeli. A banki védekezésben a stratégia, a szervezeti felépítés és a technológia egymást erősíti, mert az incidensek bekövetkezését nem lehet teljesen kizárni. A hangsúly ezért azon van, hogy egy intézmény milyen gyorsan és milyen koordináltan reagál a támadásokra.

A vezetők szerint az új uniós keretrendszerek a napi működésben részletesebb kockázatértékelést, átlátható incidenskezelést, rendszeres tesztelést, a külső partnerek szigorúbb kontrollját és folyamatos riportálást követelnek meg. Úgy vélik, hogy a megfelelés nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem lehetőség is a működés strukturáltabbá és ellenállóbbá tételére. Hozzátették, hogy a gyakorlati végrehajtás sok esetben továbbra is a piaci szereplők saját megoldásaira támaszkodik.

Ökoszisztéma-szintű csalásmegelőzés Magyarországon

A megszólalók a pénzügyi csalásokat olyan összetett rendszerként írják le, amelyben a támadók egyszerre használják ki a technológiát, az emberi tényezőt és az intézmények közötti kapcsolódási pontokat. Szerintük a védekezés ezért nem maradhat banki belügy, mert a technológiai szolgáltatók, a kártyatársaságok, a szabályozók és az ügyfelek döntései is befolyásolják a kockázatokat. A napi gyakorlatban ez közös incidenskezelést, fenyegetettségi adatok megosztását és összehangolt reagálást jelent.

Az OTP Bank állítása szerint jelentős személyi és pénzügyi erőforrásokat fordít új technológiai megoldásokra, fejlett analitikára és operatív eljárások fejlesztésére. A bank szerint ezek az eszközök csak akkor hatékonyak, ha szélesebb együttműködési rendszerbe illeszkednek, mert a csalók mozgásterét nem lehet kizárólag belső kontrollokkal szűkíteni. A nyilatkozat alapján a bank folyamatosan összeveti saját tapasztalatait a piaci és nemzetközi trendekkel, majd a tanulságokat gyorsan beépíti a napi működésbe.

AI, ügyféltudatosság és K+F szerepe

A banki vezetők szerint a legnagyobb kockázatok közé továbbra is az emberi tényező tartozik, mert a támadások jelentős része pszichológiai nyomásgyakorlással és megtévesztéssel próbálja kijátszani a technológiai védelmet. Emiatt az ügyfelek edukációja a kiberbiztonsági ökoszisztéma egyik legfontosabb pillérévé válik, különösen a lakossági, vállalati és nagyvállalati szegmensben. A cél az, hogy a felhasználók felismerjék a gyanús helyzeteket, és időben jelezzenek vagy megszakítsanak egy folyamatot.

Borókai Bence szerint egyre gyakoribbak a több lépcsős, sokszor mesterséges intelligenciát használó támadások, valamint az ellátási láncon és harmadik feleken keresztül érkező kockázatok. Bucsek Gábor úgy fogalmaz, hogy az AI a védekezésben gyorsabb és pontosabb mintázatfelismerést tesz lehetővé, miközben a modellek védelme és az átláthatóság új kockázatokat is felvet. A bank szerint az OTP Kiberlab stratégiai szerepet játszik a kutatás-fejlesztésben, mert egyetemekkel és piaci partnerekkel közösen új támadási módszereket modellez, védelmi technológiákat fejleszt, és utánpótlásbázist biztosít a következő generációs szakemberek számára.

Korábban beszámoltunk az MNB döntéséről, amely szerint a hazai kitettségekre alkalmazott anticiklikus tőkepuffer (CCyB) 1%-os szinten marad, és a ráta 2027. április 1-jétől is változatlan. A jegybank ugyanakkor 2026. január 1-jétől 1–1%-os szektorális rendszerkockázati tőkepuffert vezet be a lakó- és kereskedelmi ingatlanokra, miközben a kockázati mutatókat negyedévente felülvizsgálja.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.