EU belső tervek 8 százalékkal csökkenthetik Magyarország forrásait
Az Európai Parlament költségvetési főigazgatóságának belső anyaga alapján, amelyhez az Euractiv hozzáfért, az Európai Bizottság tervezett új költségvetési eszköze átlagosan 8 százalékkal csökkenti a tagállamoknak jutó forrásokat. A dokumentum szerint a csaknem 2000 milliárd eurós teljes keretből 771 milliárd euró kerülne egy összevont alapba, miközben Magyarország esetében is 8 százalékos visszaeséssel számolnak. A javaslat a kohéziós politikát és a közös agrárpolitikát is egy új, központi alapba tereli, ami érdemben átalakítja az eddigi uniós forráselosztási rendszert.
Kiemelések
- Az EU belső tervek szerint a tagállamoknak szánt forrás 759 milliárd euróról 698 milliárd euróra, átlagosan 8 százalékkal csökken, Magyarországot is érintve.
- Az új elosztási mechanizmus az agrárpolitikai minimumot 302 milliárd euróban, a kohéziós politikai minimumot 195 milliárd euróban határozza meg, miközben a szociálpolitika maximális kerete 96 milliárdról 56 milliárd euróra zuhanhat.
- Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétóval fenyegeti az új többéves pénzügyi keret elfogadását, ami elhúzódó uniós egyeztetéseket és megnövekedett politikai kockázatot jelez.
Az új európai alap szerkezete és a tárgyalási menetrend
Tüttő Kata, a Régiók Bizottságának elnöke az Euractivnak úgy nyilatkozik, hogy a készülő költségvetési vita "Éhezők viadala" jellegű helyzetet teremthet, mert a Bizottság javaslata egymással versenyezteti az EU alapvető szakpolitikáit. Értékelése szerint a közös európai szakpolitikákra épülő rendszert egy olyan modell váltja fel, amelyet inkább nemzeti politikai alkuk határoznak meg. Az új eszköz teljes neve Európai Alap a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a halászat és tengerügy, a jólét és biztonság számára. Portfolio
Ez az alap több, korábban külön kezelt költségvetési fejezetet von össze, köztük a közös agrárpolitikát és a kohéziós politikát. A jelenlegi struktúrában ezek nagyjából a teljes uniós költségvetés egy-egy harmadát adják, a jövőben azonban csak minimálisan garantált keretet kapnának. A fennmaradó összegekről a tagállamok a nemzeti és regionális partnerségi terveik keretében dönthetnek.
A következő hetekben a tárgyalásoknak gyorsulniuk kell, ha az Európai Unió Tanácsa tartani akarja az év végi lezárási céldátumot. Az Európai Parlament képviselői a jövő héten egyeztetnek, majd április végéig vagy májusig egy időközi jelentést akarnak elfogadni. Ez politikai iránymutatást adhat a Tanácsnak és a Bizottságnak, de egyelőre nem látszik biztosnak a végső megállapodás.
Országonkénti veszteségek és a szakpolitikák közötti átrendeződés
A belső dokumentum szerint a tagállamok számára rendelkezésre álló összeg 759 milliárd euróról 698 milliárd euróra csökken, ami átlagosan 8 százalékos visszaesést jelent. Magyarország is ebbe a körbe tartozik, nála szintén 8 százalékos csökkenéssel számolnak. A legtöbb ország forrást veszít, a legnagyobb visszaesés Szlovéniát és Írországot érinti 13-13 százalékkal.
Portugália, Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Csehország 12-12 százalékos csökkenéssel néz szembe, míg Németország esetében 11 százalékos a visszaesés. Ezzel szemben hat ország többletforráshoz jutna, köztük Luxemburg 27, Ciprus pedig 21 százalékos növekedéssel. Ez arra utal, hogy az új elosztási mechanizmus jelentősen átrajzolja a nettó nyertesek és vesztesek körét.
A szakpolitikai bontásban a mezőgazdaság garantált minimuma 302 milliárd euró lenne, de a keret 471 milliárd euróig nőhet, ha a szabad forrásokat ide irányítják. A kohéziós politika minimuma 195 milliárd euró, a lehetséges maximuma 364 milliárd euró, ami csak kismértékben haladja meg a jelenlegi 362 milliárdos szintet. A szociálpolitika ennél jóval nagyobb nyomás alá kerül, mert a mostani 96 milliárd euróhoz képest még a maximális kerete is csak 56 milliárd euró lenne.
Magyar politikai kockázat és uniós döntési nyomás
A költségvetési vita nemcsak forráselosztási, hanem intézményi és politikai kérdéssé is válik. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétóval fenyegeti az új többéves pénzügyi keret elfogadását, ha a jogállamisági eljárások nyomán továbbra is felfüggeszthető marad egy tagállam teljes hozzáférése az uniós pénzekhez. Ez növeli annak esélyét, hogy a tárgyalások az év második felében is elhúzódnak.
Magyar szempontból a vita azért is fontos, mert a forráscsökkenés mellett a pénzek felhasználásának feltételei is közvetlenül befolyásolják a tényleges lehívhatóságot. Az új modellben a nemzeti prioritások nagyobb szerepet kapnak, de ezzel együtt nő a politikai alku jelentősége is. Ez az egyes tagállamok számára egyszerre jelenthet nagyobb mozgásteret és nagyobb kitettséget az uniós intézményi vitáknak.
Az ügy szélesebb értelemben az EU költségvetési prioritásairól szól, különösen arról, hogyan osztják meg a forrásokat a mezőgazdaság, a kohézió, a szociálpolitika és más stratégiai célok között. Ha a jelenlegi tervek maradnak érvényben, az a regionális fejlesztési és agrárforrások körüli versenyt tovább erősíti. Ez a folyamat a következő többéves pénzügyi keret egyik legélesebb politikai konfliktusává válhat.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Széchenyi Kártya Programban új támogatási jogcímek jelennek meg az agráriumi beruházási hitelezésben, ami rugalmasabbá teheti a forrásbevonást a mezőgazdasági vállalkozások számára. Anyagunk kiemelte, hogy a csoportmentességi támogatási jogcímek bevezetése enyhítheti a de minimis keretek szűkösségét, és így olyan fejlesztések finanszírozását is megnyithatja, amelyek korábban korlátokba ütköztek.
Legfrissebb Government hírek
- Forex
- Crypto