Európai Parlament előrelép a digitális euró bevezetését célzó szabályozásban
Az Európai Parlament illetékes ülésén, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja, Piero Cipollone szerint még ebben az évben el kell fogadni a digitális eurót lehetővé tevő jogszabályt ahhoz, hogy a projekt a tervezett menetrend szerint haladhasson. A Tanács már tavaly decemberben kialakította közös álláspontját, miközben a Parlament eddig késlekedett. Az esti egyeztetésen a jelentéstevők végül abban állapodtak meg, hogy nem ragaszkodnak az offline megoldás elsőbbségéhez, így mind az online, mind az offline verzió egyidejű bevezetése előtt megnyílhat az út.
Kiemelések
- Az Európai Parlament jogalkotási menetrendje szerint 2025-ben indul a digitális euró pilot projektje, a 2029-es éles bevezetést célozva.
- Az EKB szerint a digitális euró rendszerében offline limitek (max. 3000 euró) likviditási kockázatokat jelenthetnek, ezért további korlátozások és adatvédelmi óvintézkedések várhatók.
- Az EKB szerint a digitális euró elfogadása akár a jelenlegi fizetéselfogadási díjak felére csökkentheti a kereskedői költségeket, mérsékelve a külső szolgáltatóktól való függést.
Jogalkotási ütemezés és bevezetési menetrend
A vita középpontjában az állt, hogy a digitális euróhoz szükséges uniós szabályozást mielőbb véglegesíteni kell, mert enélkül a technikai fejlesztés és a piaci felkészülés sem haladhat teljes bizonyossággal. Cipollone szerint a szabályok korai ismerete azért is fontos, mert olyan alapvető kérdésekre kell választ adni, mint például egy felhasználó számláinak száma vagy a működési standardok részletei. A kiválasztott bankok és fizetésszolgáltatók számára már kiírták a kísérleti projekt iránti érdeklődés felmérését, a résztvevőket júniusban értesítik. Jövőre indul a pilot projekt, a fejlesztési szakasz a harmadik negyedévben kezdődik, hogy 2029-ben megkezdődhessen a digitális euró kibocsátása. Portfolio
Az ülésen az is elhangzott, hogy a szabványok korai közzététele a szolgáltatók és a kereskedők számára is költségmegtakarítást hozhat. Ez lehetővé teszi, hogy már a bevezetés előtt alkalmazkodjanak a közös műszaki és működési követelményekhez. Az európai jegybank emellett olyan fejlesztéseken is dolgozik, amelyek a fogyatékkal élők és a digitálisan kevésbé jártas felhasználók számára is egyszerűbbé tehetik a használatot. A magánszektort párhuzamosan arra ösztönzik, hogy kapcsolódó innovatív szolgáltatásokat fejlesszen ki.
Adatvédelem, likviditási kockázat és költségek
A parlamenti vitában több frakció az adatvédelem és a pénzügyi stabilitás kérdéseit helyezte előtérbe. Az EKB képviselője azt mondta, hogy a rendszerben a központi bank nem látja közvetlenül a fizetések küldőjét és kedvezményezettjét, azonosításuk kódokkal történik, amelyek megfejtése a fizetést lebonyolító banknál marad. Az offline fizetés a készpénzhez hasonló névtelenséget biztosít, ugyanakkor ennek használata csak egymáshoz közeli felek között lehetséges. A távoli fizetésekhez továbbra is hálózati kapcsolat szükséges.
Az EKB arról is beszélt, hogy egy stresszteszt két, meg nem nevezett országban mutatott lehetséges feszültséget, ha minden lakossági felhasználó maximálisan feltöltené a 3000 eurós offline keretet. A jegybank szerint ez szélsőséges forgatókönyv, és válsághelyzetben ennél jóval nagyobb likviditási kockázatot jelenthet a vállalati és vagyonos ügyfélbetétek gyors mozgása. Az offline tárolható összegek és tranzakciók korlátozását a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével is indokolták. A baloldali és szocialista képviselők emellett a kisebb kereskedők és a bankok bevezetési költségeit is felvetették.
Európai fizetési szuverenitás és piaci hatás
A vita egyik fő gazdasági érve az volt, hogy a digitális euró csökkentheti az Európán kívüli fizetésszolgáltatóktól való függést. Az EKB szerint a kereskedők a rendszer elfogadásával a jelenlegi fizetéselfogadási díjak mintegy felét is megspórolhatják, mert kevesebb díjat fizetnek nem európai szereplőknek. A jegybank úgy látja, hogy az egységes standardok és az alacsonyabb szolgáltatási költségek végül a fogyasztók felé is továbbgyűrűzhetnek a verseny révén. A meglévő fizetési hálózatok, például a spanyol Bizum, a digitális euró mellett is használhatók maradnak.
A co-badging modell alapján a jelenlegi bankkártyás infrastruktúra is összekapcsolható a digitális euróval. Ez azt jelenti, hogy ugyanazzal a kártyával lehet majd fizetni a digitális euró rendszerében, ha a kedvezményezett azt használja, más esetben pedig a nemzetközi hálózatok, például a Visa vagy a Mastercard maradnak aktívak. Az EKB szerint ez fokozatos átmenetet kínál a piacnak, miközben erősíti az európai fizetési önállóságot. A következő bizottsági ülést június 3-ra tűzték ki, ahol a jogalkotási folyamat további előrelépése várható.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az OTP Bank vezetői szerint a kiberbiztonság stratégiai része lett a pénzügyi működési modellnek, miközben az uniós keretrendszerek (például a DORA és a NIS2) egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak. A cikk bemutatta, hogy a bank ökoszisztéma-szintű megközelítéssel, fejlett analitikával, AI-alapú védelemmel és ügyféltudatossági fókuszszal igyekszik növelni a rezilienciát, mert a csalások már több szereplőt érintő fenyegetési rendszerként jelennek meg.
Legfrissebb EUR/GBP hírek
- Forex
- Crypto