Demján Sándor Program, 40 ezernél több vállalkozást ért el

Demján Sándor Program, 40 ezernél több vállalkozást ért el
40 ezer vállalkozás támogatva

A program eddigi eredményeiről szóló, támogatott interjú szerint a Demján Sándor Programban érintett vállalkozások száma már meghaladja a 40 ezret, miközben több alprogramnál második ütemet kellett indítani vagy keretet emelni a magas kereslet miatt. Az ismertetett kormányzati logika alapján 1 500 milliárd forintnyi hitel és támogatás 3 000 milliárd forintnyi vállalati likviditást mozgósíthat, ami középtávon 0,5 százalékos GDP-növekedést támogathat. A megszólaló szerint a források tényleges hasznosulása jellemzően három év alatt jelenik meg, ezért a részletes eredményességi értékelés az évzárás után válik lehetővé.

Kiemelések

  • Az "1+1" KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban 5-6-szoros túljelentkezés mellett eddig összesen 126,5 milliárd forintnyi folyósítás történt két ütemben.
  • A tőkeprogram keretét a nagyobb kereslet miatt 100 milliárdról 150 milliárd forintra emelték, jelenleg 65 milliárd forintnyi eldöntött beruházási igény és 40 milliárd megvalósult forrás áll rendelkezésre.
  • Jelenleg mintegy 230 milliárd forintnyi elérhető forrás maradt, a 2026 végéig biztosított kamattámogatású és EU-hátterű programok fókuszában beruházási célok és új szektorok állnak.

Kihelyezések, kereslet és fő programok

A bemutatott adatok alapján a vállalkozói érdeklődés a hiteljellegű konstrukciók iránt is erős, noha ezek nem vissza nem térítendő források. A cikk szerint az "1+1" KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban 5-6-szoros túljelentkezés alakult ki, és eddig 108 milliárd, illetve 18,5 milliárd forintnyi folyósítás történt két ütemben. A Széchenyi Kártya termékkonstrukciónál pedig tavaly októbertől március végéig hat hónap alatt egy teljes évre elegendő igény futott be. A források gyors lekötése azt jelzi, hogy a cégek a kedvezményes finanszírozási lehetőségeket továbbra is keresik.

A tőkeprogram külön elemként jelenik meg, mert a hazai kkv-szektorban a tőkefinanszírozásnak kisebb hagyománya van, mint a hitelezésnek. A konstrukcióban az állam 1 százalékos üzletrészt szerez, míg a finanszírozás további 99 százaléka tagi kölcsönként érkezik, ami a bizalmatlanság csökkentését szolgálja. A program 2025 áprilisában indul, majd az őszi országos rendezvénysorozat után a 100 milliárd forintos keretet be kellett fagyasztani, mert 120 milliárd forintnyi igény érkezett. Ezt követően a keretet 150 milliárd forintra emelték, és jelenleg 65 milliárd forintnyi eldöntött beruházási igényről, valamint mintegy 40 milliárd forintnyi megvalósult forrásról van szó.

Hatékonysági mérés és gazdasági célok 2025-2027 között

A program felépítését visszaszámolásos logika mentén alakították ki, amely szerint az állami oldalon biztosított 1 500 milliárd forint további vállalati aktivitást vált ki. A megszólaló szerint a nemzetközi benchmarkok alapján ez a hatás nem azonnal jelenik meg, hanem három év alatt oszlik el, az első évben 30 százalék, a másodikban 50 százalék, a harmadikban 20 százalék arányban. Emiatt 2025-ben elsősorban az árbevétel-növekedésben, az exportban és a beruházási aktivitásban várnak látható eredményeket. A támogatások pontos eredményességét ugyanakkor csak az évzárást követően lehet részletesen összevetni a korábbi évekkel.

A cikk szerint jelenleg körülbelül 230 milliárd forintnyi elérhető forrás marad a rendszerben, ezek zömmel beruházási célú konstrukciók, miközben a forgóeszközhitel-támogatásokat már kimerítették. A programok költségvetési fedezete és kamattámogatási háttere 2026 végéig biztosított, az uniós programoknál pedig 2027 jelenti a ciklus végét. A tervek között további célzott programok szerepelnek a gyógyszeriparban, a logisztikában és az IT-szektorban, valamint keresztfinanszírozási megoldások, amelyek támogatás mellé kedvezményes hitelt is kínálnának. Az interjú alapján az energiaárak emelkedésére reagáló új elemek közül több már idén nyáron megvalósulhat.

Finanszírozási kultúra és várható piaci hatás

A megszólaló értékelése szerint a program egyik legfontosabb eredménye a vállalkozói attitűd javulása, mert a korábbi pesszimista hozzáállás helyett egyre több pozitív visszajelzés jelenik meg. Ezt a kerekasztal-beszélgetések, a tanácsadókkal, bankokkal és vállalkozásfejlesztési szervezetekkel folytatott egyeztetések is erősítik. A vállalati oldal ugyanakkor továbbra is óvatos, különösen a külső forrásbevonás és a kockázatvállalás terén. A cikk szerint a magyar kkv-k még mindig visszafogottabbak a startupok, a befektetések és a kutatás-fejlesztési ráfordítások területén, mint a nyugat-európai szereplők.

Üzleti szempontból ez azért fontos, mert a program sikere nemcsak a kihelyezett összeg nagyságán múlik, hanem azon is, hogy a cégek mennyire fordítják a forrásokat új piacokra, új termékekre és fejlesztésekre. A hitelpiaci fókuszú finanszírozási szerkezet mellett a tőkejellegű elemek bővítése hosszabb távon a vállalati beruházások szerkezetét is módosíthatja. Ha a jelenlegi kereslet fennmarad, az a hazai kkv-szektor beruházási aktivitását és exportképességét is támogathatja. A részletes makrogazdasági hatás ugyanakkor csak a következő időszak pénzügyi és vállalati adatain keresztül lesz pontosan mérhető.

Korábban beszámoltunk a Széchenyi Kártya Roadshow soproni állomásáról, ahol a kkv-k számára elérhető fix, kedvezményes – jellemzően évi nettó 3%-os – finanszírozás került a fókuszba. Akkor azt is bemutattuk, hogy ezek a konstrukciók a beruházások, a digitalizáció és az AI-alkalmazások felgyorsításán keresztül javíthatják a vállalati hatékonyságot, miközben a cash flow védelme és a munkaerőhiány kezelése is kiemelt szempont.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.